Az utolsó kettő szakértői elemzése arra enged következtetni, hogy a rosszindulatú kód hamarabb szabadult el, mintsem kész lett volna, és ilyen módon szokatlan helyzetet teremtett a támadóknak. Ezeket a trendeket a Kaspersky Lab legutóbbi negyedéves fenyegetettségi indexének összefoglalójában állapították meg.
Lesz még ilyen
Április és június között jelentős fejlődést tapasztalhattunk többek között az orosz, az angol, a koreai és a kínai nyelvű kiberbűnözők által végzett célzott támadásokban. Ezek a fejlemények messzemenő hatással vannak az üzleti informatikai biztonságra.
A kifinomult rosszindulatú programok használata folyamatos szinte mindenütt a világon, és ezzel nő annak kockázata, hogy a vállalatok és a különböző szervezetek további kárt okoznak az informatikai hadviselésben tudatos szándék nélkül. A vélhetően egy nemzetállam által támogatott WannaCry és ExPetr pusztító járványok – amelyek áldozatai között számos céget és szervezetet találunk szerte a világon – az első, de valószínűleg nem az utolsó példák az új, globálisan veszélyes trendre.
A második negyedévben az alábbi események határozták meg a számítógépes világot:
• Megjelent 3db Windows nulladik napi sebezhetőségét kihasználó orosz nyelvű támadás, köztük a Sofacy és a Turla nevű kibercsapdák. A Sofacy, vagy más néven APT28 vagy FancyBear, egy exploitot indított el számos európai célállomás ellen, például kormányzati és politikai szervezetek estek áldozatul a támadásnak. Ugyanakkor az is megfigyelhető volt, hogy kipróbáltak néhány kísérleti eszközt, leginkább egy francia politikai párttag ellen a francia nemzeti választások folyamán.
• Gray Lambert – A Kasperksy Lab szakemberei elemezték az egyik legfejlettebb „támadó eszköztárat”, amely a Lamberts csoporthoz tartozik, ami egy nagyon bonyolult és kifinomult angol nyelvű kiberkémkedő család. Két új, a Lambert csoporthoz kapcsolódó kártékony családot azonosított a kibertanácsadó cég.
• A WannaCry támadás május 12-én, és az ExPetr támadás június 27-én. Habár nagyon különbözőek mind a célpontokat, mind a támadás jellegét illetően, mindkettőről elmondható, hogy „zsarolóprogramként” hatástalanok voltak. Például a WannaCry esete: a gyors világméretű terjedése miatt azonnal az érdeklődés középpontjába került, és emiatt a váltságdíj számára létrehozott Bitcoin számla szinte elérhetetlenné vált a támadók számára. Ez arra utal, hogy a valódi célja a WannaCry támadásnak is az adatmegsemmisítés volt. A Kaspersky Lab szakemberei fedezték fel a további kapcsolatot a Lazarus-csoport és WannaCry között is. A rosszindulatú program mintája álcázott zsarolóprogramként jelent meg az ExPetr támadás során is.
• Az ExPetr célzott támadásai szervezetek ellen Ukrajnában, Oroszországban és Európa más országaiban szintén zsarolóvírus támadásnak tűnt, azonban hamar kiderült, hogy célja egyszerű pusztítás. Az ExPetr támadás valódi oka továbbra is ismeretlen. A Kaspersky Lab szakértői szerint elképzelhető, hogy az ExPetr valamilyen módon kapcsolódik a Black Energy néven ismert kibercsapdához.
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
