A Fehér Ház szerint nemzetbiztonsági kockázatai vannak a Qualcomm felvásárlásának, megakadályozták.
A Qualcomm körül már egy ideje pezseg az élet: amellett, hogy kaptak egy komolyabb bírságot a piaci pozíciójukkal való visszaélés miatt, egy felvásárlási ajánlat is a levegőben lógott. A szingapúri chipgyártó, a Broadcom ugyanis fel akarta vásárolni a kaliforniai vállalatot mintegy 140 milliárd dollárért. Már csak az aláírás hiányzott, amikor a Fehér Ház nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva megakadályozta a tranzakciót. A közlemény szerint „hitelt érdemlő bizonyítékok vannak” arra, hogy az üzlet „kárt okoznak az Egyesült Államok nemzetbiztonságának”.
Az ügylet, már amennyiben létrejött volna, a technológiai ipar egyik legnagyobb felvásárlásával lehetőséget teremtett volna Kínának arra, hogy döntő befolyást szerezzen az amerikai mobilkommunikációban. Ezzel viszont Amerika gyakorlatilag „átadta” volna a vezető szerepét Kínának a mobiltelefonok piacán, Washington ugyanis azt gyanítja, hogy a szingapúri felvásárlás után átjátszották volna a céget Kína kezére. A Qualcomm egyébként korábban már egy felvásárlási ajánlatot visszautasított.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – erről Kapitány István, a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) beszélt a május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Azóta öt hónap telt el, és a háttérben, szakmai szinten hamar elindult a mozgolódás a hazai innovációs ökoszisztéma feltámasztására, megerősítésére. Az egyik legígéretesebb kezdeményezésnek a Restart Hungary tűnik, amely újabb javaslatokkal bombázza a kormányt.
Enyhén visszaesett a VOSZ Barométer a harmadik negyedévben, ami ezúttal is 600 kis- és középvállalkozás (kkv) gazdasági, üzleti helyzetértékelését és várakozásait szondázta. A romlás hátterében leginkább az áll, hogy a kkv-k még nem látják az új kormány pontos gazdaságpolitikai irányainak a meghatározását.
Egy vállalat mérlegében nincs olyan sor, hogy „tévesen értelmezett munkaerőpiaci szabályozás”. Ettől még a költség nagyon is valós lehet. Ha egy cég azért mond le beruházásról, új műszakról vagy nagyobb megrendelésről, mert úgy gondolja, hogy a szükséges munkaerőt már nem biztosíthatja külföldről, a félreértés közvetlenül az árbevételben és az eredményben is mérhetővé válik.
A vagyonadó körüli diskurzus ma elsősorban az adókulcsról és az adósávokról szól, a gyakorlatban azonban az értékeléshez kapcsolódó kérdések jelenthetik az egyik legnagyobb kihívást a vagyonos magánszemélyek számára – közölte a PwC.
A 2026. október 6-án közzétett tervezet szerint az adó a nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó részét terhelné: 100 milliárd forintig 1%-os, afelett 1,5%-os mértékkel. A hatásvizsgálat 15 ezer magánszeméllyel, 2 ezer vagyonkezelési adóalannyal és 800 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavító hatással számol, ezért az értékelési szabályok működőképessége kiemelt jelentőségű.
A vállalat szerint a magyar szabályozás továbbra is hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat, és az adóteher mérséklését célzó jogszabály-módosítás a nagy áruházláncok számára gyakorlatilag nem alkalmazható.