A Fehér Ház szerint nemzetbiztonsági kockázatai vannak a Qualcomm felvásárlásának, megakadályozták.
A Qualcomm körül már egy ideje pezseg az élet: amellett, hogy kaptak egy komolyabb bírságot a piaci pozíciójukkal való visszaélés miatt, egy felvásárlási ajánlat is a levegőben lógott. A szingapúri chipgyártó, a Broadcom ugyanis fel akarta vásárolni a kaliforniai vállalatot mintegy 140 milliárd dollárért. Már csak az aláírás hiányzott, amikor a Fehér Ház nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva megakadályozta a tranzakciót. A közlemény szerint „hitelt érdemlő bizonyítékok vannak” arra, hogy az üzlet „kárt okoznak az Egyesült Államok nemzetbiztonságának”.
Az ügylet, már amennyiben létrejött volna, a technológiai ipar egyik legnagyobb felvásárlásával lehetőséget teremtett volna Kínának arra, hogy döntő befolyást szerezzen az amerikai mobilkommunikációban. Ezzel viszont Amerika gyakorlatilag „átadta” volna a vezető szerepét Kínának a mobiltelefonok piacán, Washington ugyanis azt gyanítja, hogy a szingapúri felvásárlás után átjátszották volna a céget Kína kezére. A Qualcomm egyébként korábban már egy felvásárlási ajánlatot visszautasított.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
2020, vagyis a koronavírus-járvány óta egyre nagyobb szerepet kapnak az állami garanciaprogramok, kamattámogatások az európai vállalatok hitelezésében: Magyarország Lengyelországgal együtt kiemelkedik a közép- és kelet-európai régióból. Ahol eurót használnak, ott az alacsonyabb piaci kamatok miatt kevésbé jellemző az állami szubvenció.
Egyre nagyobb lendülettel tarolják le a kínai autógyártók az európai piacot. A térnyerésből a magyar gazdaság egyelőre nem profitál, hiszen a BYD szegedi gyárának még hosszú hónapok kellenek, hogy meginduljon a termelés.
Erős első negyedévről, 23 százalékos növekedésről számolt be a Toyota a magyarországi újautó-piacon: a japán márka 5109 személyautót és kisteherjárművet helyezett forgalomba 2026. első három hónapjában.
A Korean Air után a Dél-Koreai Köztársaság második legjelentősebb légitársasága, az Asiana Airlines is közvetlen járatokat indít Budapest és Szöul között, heti három alkalommal – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Megérkezett a magyar piacra a BAIC autómárka, a kínai autóipar egyik meghatározó szereplőjének modelljeit áprilisban kezdik forgalmazni Magyarországon – tájékoztatta a hivatalos magyarországi importőr BAIC Magyarország az MTI-t.
Az export kiemelkedően fontos kulcságazatunk, Magyarország 2024-ben a 34. helyen állt a termékkivitelt mérő globális ranglistán – derült ki a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Gazdaságelemzési Központjának konferenciáján. Az exportunk több mint 70 százalékát az Európai Unió államaival bonyolítjuk le, és bár a térségen kívüli országok szerepe is nő, a keleti nyitás politikája mintha nem a várt ütemben hozná az eredményeket.