Nem lesz olyan, hogy "beteg"?
A kezelés helyett a megelőzés kerül előtérbe, amelynek eredményeképpen az egyszerű „betegek” helyett megszületnek a szolgáltatásokról jól tájékozott „egészségügyi fogyasztók”. A digitális technológia pedig lehetőséget teremt majd a páciensek személyesebb ellátásra is - derül ki a a Deloitte egészségügyi szektorra vonatkozó tanulmányából.
Míg 2012 és 2016 között évente átlagosan 1,3 százalékkal nőttek az egészségügyi kiadások, addig a 2017 és 2021 közötti időszakban ez az érték már 4,1 százalék lesz, amelynek hátterében az elöregedő és növekvő létszámú társadalom, a kezelések fejlődése, a feltörekvő gazdaságok teljesítménye, valamint a dráguló munkaerő áll – derül ki a Deloitte egészségügyi szektorra vonatkozó elemzéséből. A jelentés azonban hangsúlyozza, hogy a költés szintjének emelkedése nem feltétlenül jelent jobb egészségügyi eredményeket. Ezt jól mutatja az is, hogy a GDP-hez mérten az Egyesült Államokban a legmagasabb az egészségügyi költések aránya az OECD országok között – 2016-os adatok szerint 16,9 százalék –, azonban a várható élettartam vonatkozásában csak a lista második felében található. Magyarország ebben a mutatóban 7 százalékkal a vizsgált 33 OECD ország közül a 29-30. helyen áll, Szlovákiához hasonlóan.
A tanulmány szerint az egészségügyi szereplőknek 2018-ban a következő kihívásokkal kell szembenézniük a technológiai szempontból fejlettebb, okosabb egészségügyi szolgáltató szektor tervezése során:
• Csökkenő nyereség a bizonytalan és változó egészségiparban: Az egészségügyi szolgáltatóknak valószínűleg továbbra is csökkenő nyereséggel és növekvő költségekkel kell számolniuk. 2020-ra a világ legnagyobb régióinak összesített egészségügyi költése várhatóan eléri a 8,7 billió USD-t a 2015. évi 7 billió USD-hez képest. A csökkenő nyereség ellentételezésére számos egészségügyi szervezet új költségcsökkentési intézkedéseket vezet be és új bevételi források után néz.
• Stratégiai elmozdulás a mennyiségtől a minőség felé: Az egészségügy folytatja az elmozdulást a szolgáltatásért fizetett díj (FFS) szerinti díjazástól az eredmény- és értékalapú fizetési modellek felé. A fejlett egészségügyi rendszerekben a szektor szereplői a kezelés helyett a megelőzést hangsúlyozzák, amelynek eredményeképpen az egyszerű „betegek” helyett megszületnek a szolgáltatásokról jól tájékozott „egészségügyi fogyasztók”.
• Reakció az egészségpolitikára és a komplex szabályozásra: Az utóbbi idők kibertámadásai nyomán nagyobb hangsúly került az adatok védelmére és biztonságára. A digitális egészségügy kihívást jelent a kormányzatok, egészségügyi rendszerek, és biztosítók számára, hiszen egyre több adatot kell összegyűjteniük, elemezniük és tárolniuk, miközben ügyelniük kell a jogszabályi megfelelésre, etikára és kockázatokra is.
• Exponenciális technológiák felfedezése a költségek csökkentése, a hozzáférés növelése és az ellátás javítása érdekében: Az exponenciális technológiák segítségével az ellátás kevésbé költségessé, hatékonyabbá, és globális szinten jobban hozzáférhetővé válik. A demográfiai és gazdasági tendenciák a fejlett technológiával ötvözve máris előrejelzik, hogyan fog működni a jövő kórháza munkaerő, méret és tervezés tekintetében. Éppen ezért a szereplőknek a digitális technológiák figyelembevételével kell tervezniük stratégiai befektetéseiket az emberi erőforrás, folyamatok és infrastruktúra terén.
• Fókusz az ügyfeleken és a betegek tapasztalatainak javításán: A személyes szolgáltatások elsődleges fontosságúvá váltak a fogyasztók számára, és a technológia azt is lehetővé teszi, hogy ők is aktívabbak legyenek a döntéshozatal során. A szolgáltatóknak és kifizetőknek érdemes kihasználniuk a digitális trendeket, hogy személyesebb ellátást nyújtsanak, javuljon a kommunikáció, és javítsák a betegek tapasztalatait és a technológiát bevonják a kutatás, diagnózis, kezelés és utógondozás területére is.
• A jövő munkaerejének alakítása: A negyedik ipari forradalom nyomán a digitális technológia, robotika és egyéb automatizált eszközök rengeteg lehetőséget kínálnak az egészségügy jelenlegi és jövőbeli munkaerőproblémáira – amennyiben a szektor szereplői nyitottak lesznek erre.
Közös listát és elvet alkalmaznak. 
