BUX
36 090.89
-0.36%
-132.00
OTP
10 820.00
-0.73%
-80.00
MOL
1 866.00
+0.32%
+6.00
RICHTER
6 830.00
-0.94%
-65.00
MTELEKOM
386.00
+1.45%
+5.00
 
2019. december 17. 10:43

Óriási ellenállást váltott ki, amikor egy éve bevezették a túlóratörvényt. Az azóta eltelt időben mégis az a tapasztalat – legalábbis a szakszervezeteké -, hogy tömegesen messze nem jellemző a törvény alkalmazása. Példák azért vannak rá.

Illusztráció

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

A túlóratörvény két legfontosabb része közül a szakszervezeteknek elsősorban a munkaidőkeretre vonatkozó változtatások alkalmazásáról van információjuk, hiszen ehhez az ő beleegyezésük szükséges. A másik, maximálisan 400 túlórára vonatkozó változás a munkaadó és a munkavállalló egyéni megállapodásától függ, és mivel Magyarországon alacsony a szakszervezeti lefedettség. Ennek az alkalmazásáról csak korlátozott információink vannak.

A kérdéseinket a nagyjából 100 ezer tagot képviselő Liga Szakszervezeteknek, az 50 ezer tagot képviselő Munkástanácsoknak, és a szintén nagyjából 100 ezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) három nagy tagszervezetének,

  • a feldolgozóiparban és gépiparban jelentős képviselettel rendelkező Vasasnak,
  • a többek között alumíniumiparban és gumiiparban jelen lévő VDSZ-nek (Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége),
  • és a kiskereskedelemben 80 cégnél képviselettel rendelkező Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) tettük fel.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy alkalmazzák-e a cégek a túlóratörvényt, és ha igen, akkor a munkaidőkeret három évre való kiterjesztésére, vagy a maximális túlóra növelésére vonatkozóan alkalmazzák-e. Azt is megkérdeztük, hogy melyik iparágakban alkalmazzák a leggyakrabban a törvényt.

Miről is szólt ez a törvény? Az idén január 1-jén életbe lévő törvénymódosítás két lényeges ponton változtatott a Munka Törvénykönyvén:

  • a korábbi egy évre vonatkozóan maximálisan 250 órányi túlórát – kollektív szerződés alapján maximum 300 órányit – egyéni megállapodás alapján 400 órára lehet növelni;
  • a korábbinál jóval hosszabb időszakra rendelhető el a munkaidőkeret, amin belül a munkavállalók beosztásával variálhat a munkaadó.

Ez a korábbi maximális egy évről három évre nőtt idén, de a hosszabbítás csak kollektív szerződésbe foglalva lehetséges. A törvény alapján ilyenkor megteheti munkaadó, hogy csak a három éves munkaidőkeret lejártával fizesse ki a túlórákért járó bért a munkavállalónak.

Magyarországon 2015-ben a munkavállalók negyede dolgozott olyan cégnél, ahol van szakszervezet, kollektív szerződést pedig csak ilyen munkahelyeken lehet kötni. A KSH legfrissebb adatai alapján 2015-ben minden ötödik magyar munkahelyen volt érvényben kollektív szerződés a munkaadó és a szakszervezet között. A szakszervezetek beszámolói alapján azonban a munkaidőkeret növelésére alig van példa.

“A munkaidőkeretet sehol nem növelték, 12 havi munkaidőkeret is alig-alig létezik”

– írta a megkeresésünkre a Munkástanácsok Országos Szövetsége, és hasonló tapasztalatról számolt be a Liga is.

Karsai Zoltán, a KASZ elnöke is arról számolt be, hogy nincs hároméves munkaidőkeret a kiskereskedelemben.

“A hat hónapos a leghosszabb, de valójában az is nehézségeket okoz a gyakorlatban a munkadóknak, ugyanis nagyon komoly tervezés szükséges hozzá. Az elején még mindenre van idő, aztán gyakran az utolsó hónapban eszmélnek rá, hogy túl sokat használtak fel a munkaidőkeretből, és nem tudnak elegendő munkavállalót beosztani egy adott időszakra”

– mondta.

A VDSZ működési területén sem alkalmazzák a cégek a törvényt, amit a szakszervezet és a munkáltatók között kötött megállapodás is garantál. A Vasas viszont pont a héten írta alá a pécsi Haunival az új kollektív szerződést, ami alapján januártól három évre nő a munkaidőkeret a cégnél. László Zoltán, a Vasas alelnöke erről azt mondta, a Vasas a megállapodás elfogadásával a leépítést kerülte el.

A hosszabb munkaidőkeret használatát illetően tehát viszonylag megbízható információi vannak a szakszervezeteknek, sokkal nehezebb ügy viszont a 400 órás maximális túlóraszám elterjedtségének megítélése.

“Meglátásom szerint a versenyszférában a nagyvállalatok esetében nem jellemző. Lehet, hogy a kisvállalatoknál igen, de ezekről nincs visszajelzés. Én azt tapasztalom, hogy a cégek munkaerőhiány miatt nem húzzák a dolgozók idegeit és nem terhelik túl a korábbi túlórakereten felül. Egyébként pedig a termelés több területen csökken, így nincs igazán szükség még a normál kereteken belüli túlórákra”

– írta kérdésünkre Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke, a vegyipari és energiaipari dolgozókat tömörítő VDSZ elnöke.

Hasonlóról számolt be kérdésünkre Kozák László, a Liga Szakszervezetek munkaügyi kapcsolatok szakértője is. “Néhány helyen alkalmazzák, döntően ott, ahol elfogyott az éves túlórakeret. Azonban nem kaptunk olyan visszajelzést, hogy ezt kényszer jelleggel alkalmazta a munkáltató, a kollektív szerződésben foglalt 300 órás keret fölött egyéni megállapodással lehet túlórákat vállalni, és ahol ez előfordul, ott lehet nemet is mondani, aki nem vállalja, azt nem kötelezi a munkáltató” – írta e-mailben.

A kiskereskedelemben Karsai szerint cége válogatja, hogy a 400 órás túlóra mennyire jellemző.

“Vannak olyan cégek, ahol erőteljesen használják, de van olyan cégünk is, ahol például korábban 275 óra volt a kollektív szerződésben, és nem is akartak e fölé menni. Egy másik multinacionális cégnél viszont, ahol a bérek nem olyan magasak, jóval többször történt meg az egyéni megegyezés a 400 óráról”

– mondta. Karsai szerint egyébként a magyar vállalatok “egészséges mértéken belül” maradtak a túlóráztatással, inkább olyan kis boltokban jellemző a komolyabb túlóráztatás, ahol kevés alkalmazott dolgozik, így betegség esetén nehezen megoldható a helyettesítés.

Karsai külön megemlítette, hogy a Penny Marketnél létrejött egy olyan megállapodás, hogy ha egy munkavállaló túlórázna, akkor nem a cég vezetéséhez, hanem a szakszervezethez kell bejelentkeznie.

“Ez egyfajta biztosítékot jelent, hogy csak olyan munkavállaló túlórázzon ennyit, akinek az nem megy az egészsége rovására, és tényleg rászorul a túlóráért kapott pluszjövedelemre”

– mondta.

László Zoltán, a Vasas alelnöke azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy tapasztalataik alapján szinte minden iparágban van példa magasabb túlóra mennyiségre, ám ezt nem túlóraként számolják el, hanem más jogcímen, például bónuszként. A Vasasnál mindenesetre a 400 órát hivatalosan senki nem alkalmazza.

A munkaügyi hatóság 2019 első 9 hónapjában csaknem 12600 munkáltatót ellenőrzött, és ez alapján is arra lehet következtetni, hogy széles körben jellemző a szabálytalan foglalkoztatás az országban, ugyanis az ellenőrzött cégek több mint kétharmadánál találtak valami szabálytalanságot. Ezek az ellenőrzés alá volt munkavállalók 62 százalékát, csaknem 51 ezer embert érintettek. Ezen belül a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok 9691 embert érintettek, viszont ez csökkenést jelent, ugyanis tavaly 9 691 főt érintettek az első háromnegyed évben munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések.

A túlóratörvény szempontjából a nyilvántartással és a rendkívüli munkával kapcsolatos jogsértések az érdekesek. A cégek ugyanis gyakran trükköznek azzal, hogy nem határozzák meg a munkaidőkeret kezdő és a befejező időpontját, így elkerülve azt, hogy ellenőrizni lehessen, hogy túldolgoztatják-e az alkalmazottakat.

Az ábrán látszik, hogy még mindig ez a legelterjedtebb szabálysértés, bár tavalyhoz képest idén kicsit kevesebbszer talált ilyen trükközést a munkaügyi hatóság. A másik releváns kategória a rendkívüli munka, ebben a kategóriában jelentősen visszaesett a szabálysértések száma. Ennek több oka is lehet,

elképzelhető, hogy hatékonyabb volt az ellenőrzés, de az is, hogy a 400 órás lehetőség miatt kevésbé voltak rászorulva a cégek a csalásra.

Arra is rákérdeztünk, hogy milyen iparágakban a leginkább jellemző a törvény alkalmazásának előfordulása. Idrányi Flóra, a Munkástanácsok kommunikációs vezetője azt írta kérdésünkre, hogy az ún. önként vállalt túlmunkára vonatkozó megállapodások élesítése kizárólag a közszolgáltatást végző cégeknél merült fel a gyakorlatban, egész konkrétan közlekedési társaságoknál, de “visszaélést sehol nem tapasztalnak, elvétve írtak alá munkavállalók ilyen megállapodást”. Kozák László azt írta, a Ligánál leginkább a feldolgozóiparból, az autóiparból (autóipari beszállítóktól) és a közlekedési ágazatból tapasztalták a törvény alkalmazását.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Munkaerő-felvételének (MEF) túlórázásra vonatkozó legfrissebb, 2018-as adatai alapján is látszik, hogy a feldolgozóipar ott volt a túlóráztatásban élen járó iparágak között.

A KSH rendelkezésünkre bocsátott statisztikái alapján ugyanakkor az is kiderül, hogy a feldolgozóiparban 1,5 százalékról 1,1 százalékra csökkent 2017-ről 2018-ra a túlórázók aránya. Mindez azért érdekes, mert tavaly a törvény elfogadása mögött sokan a német feldolgozóipari lobbi érdekeit vélték felfedezni, ez alapján pedig 2018-ban éppen kevésbé lett volna szüksége a törvényre az iparág munkáltatóinak, mint 2017-ben, vagy éppen 2016-ban, amikor 1,3 százalék volt az arány.

(G7)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Vállalat Az oroszok már dolgoznak, a magyarok még csak pislognak - így áll a vasúti gigabizniszünk Egyiptomban
Privátbankár.hu | 2020. július 2. 16:59
A közös gyártókonzorcium orosz fele elkezdte leszállítani az Egyiptom által megrendelt 1300 vasúti kocsi első darabjait. A Dunakeszi Járműjavítóban még nem gyártottak a projektre semmit, de ígérik, hamarosan nekiállnak a munkának.
Vállalat Szlovén tévécsatornát szerezhetett a TV2 Csoport
Privátbankár.hu | 2020. július 2. 11:17
A TV2 Média Csoport, illetve annak tulajdonosa, Vida József sikeres ajánlatot tett a Planet TV megvásárlására, értesült a Media1 egyelőre hivatalosan nem megerősített, szlovén sajtóhírek alapján.
Vállalat Meghátrált a Facebook a gyűlöletbeszéd miatt reklámstopot hirdető cégek elől
MTI | 2020. július 1. 11:08
Beérni látszik a Stop Hate for Profit mozgalom.
Vállalat Ez még a Facebooknak is fájhatma
Privátbankár.hu | 2020. június 29. 19:44
Jó ideje folyik a vita arról, hogy a Facebook mennyire felelős akár jogi, akár erkölcsi értelemben az oldalakon megjelenő véleményekért. A cég eddig ezeket a kritikákat sikeresen szerelte le, és érzékelhetően nem sokat tett ezek szűrésére vagy elrejtésére. Most viszont komoly nyomás alá kerülhet a közösségi oldal.
Vállalat Egyre mélyebb gödörben a Nissan, bezárják a dél-koreai gyárakat
MTI | 2020. június 29. 11:01
Ha ez így megy tovább a Nissan két év múlva már nem is fog létezni, mondta az egyik részvényes a vállalat hétfői közgyűlésén.
Vállalat Mi lesz a járvány után az autógyártással?
Privátbankár.hu | 2020. június 28. 16:38
A magyar járműgyártás az utóbbi években komoly sikertörténet volt. A járvány miatt viszont előbb a gyártósorok álltak le, majd a vevők is eltűntek, így az értékesítés is lenullázódott. Rövidtávon ez óriási problémákat okoz, a helyzet viszont talán nem olyan tragikus, mint amilyennek tűnik.
Vállalat Cégek, amelyek jól jöttek ki a válságból
Privátbankár.hu | 2020. június 27. 11:33
A Piac & Profit azok között a cégek között tallózott, amelyek úgy tűnik, nyertesei a válságnak. Voltak iparágak, amelyeket a koronavírus-járvány nem érintett közvetlenül, ám ezek is szembesültek kihívásokkal. Bár a megváltozott helyzet többek számára kínál új lehetőségeket, ezeket nem mindenki tudja kihasználni.
Vállalat Újabb európai légitársaság kapott állami segítséget
Privátbankár.hu / MTI | 2020. június 26. 18:31
Állami mentőcsomagot kapott a KLM is, a holland királyi légitársaság 3,2 milliárd euró értékű hitelről és hitelkeretről állapodott meg a kormányzattal.
Vállalat Nem csak ellenség, barát is lehet a válság
Privátbankár.hu | 2020. június 26. 12:18
Daniel Korioth, a Bosch csoport Magyarországért és az Adria régióért felelős vezetője, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója a koronavírus-járvány ellenére is optimista. Úgy véli, most van igazán komoly előnye annak, mennyire diverzifikált a Bosch. Magyarország komoly stratégiai szerepet tölt be a Bosch csoport működésében, és ezt a válság sem írja felül. 
Vállalat Újraindulási modell vállalatoknak - lehet úgy dolgozni, hogy ne fertőződjön meg mindenki?
Privátbankár.hu | 2020. június 26. 06:33
Indul az élet az irodákban, ügyfélszolgálatokon, üzemekben, ez azonban számos új feladatot jelent a cégeknek, annak érdekében, hogy alacsony szinten tartsák a fertőzöttség munkahelyi kialakulásának esélyét. Teljes bizonyossággal nem lehet elhárítani a veszélyt,ezt a munkavédelmi törvény sem várja el tőlük, de azt igen, hogy minimalizálják a munkavállalók megbetegedésének kockázatát. A Piac & Profit magazinban Dr. Balázs Annát, a CMC Déli Klinika vezérigazgatóját kérdeztük arról, hogyan indulhatnak újra a munkahelyekjárványügyi szempontból.
hírlevél