<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Óriási ellenállást váltott ki, amikor egy éve bevezették a túlóratörvényt. Az azóta eltelt időben mégis az a tapasztalat – legalábbis a szakszervezeteké -, hogy tömegesen messze nem jellemző a törvény alkalmazása. Példák azért vannak rá.
Illusztráció

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

A túlóratörvény két legfontosabb része közül a szakszervezeteknek elsősorban a munkaidőkeretre vonatkozó változtatások alkalmazásáról van információjuk, hiszen ehhez az ő beleegyezésük szükséges. A másik, maximálisan 400 túlórára vonatkozó változás a munkaadó és a munkavállalló egyéni megállapodásától függ, és mivel Magyarországon alacsony a szakszervezeti lefedettség. Ennek az alkalmazásáról csak korlátozott információink vannak.

A kérdéseinket a nagyjából 100 ezer tagot képviselő Liga Szakszervezeteknek, az 50 ezer tagot képviselő Munkástanácsoknak, és a szintén nagyjából 100 ezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) három nagy tagszervezetének,

  • a feldolgozóiparban és gépiparban jelentős képviselettel rendelkező Vasasnak,
  • a többek között alumíniumiparban és gumiiparban jelen lévő VDSZ-nek (Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége),
  • és a kiskereskedelemben 80 cégnél képviselettel rendelkező Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) tettük fel.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy alkalmazzák-e a cégek a túlóratörvényt, és ha igen, akkor a munkaidőkeret három évre való kiterjesztésére, vagy a maximális túlóra növelésére vonatkozóan alkalmazzák-e. Azt is megkérdeztük, hogy melyik iparágakban alkalmazzák a leggyakrabban a törvényt.

Miről is szólt ez a törvény? Az idén január 1-jén életbe lévő törvénymódosítás két lényeges ponton változtatott a Munka Törvénykönyvén:

  • a korábbi egy évre vonatkozóan maximálisan 250 órányi túlórát – kollektív szerződés alapján maximum 300 órányit – egyéni megállapodás alapján 400 órára lehet növelni;
  • a korábbinál jóval hosszabb időszakra rendelhető el a munkaidőkeret, amin belül a munkavállalók beosztásával variálhat a munkaadó.

Ez a korábbi maximális egy évről három évre nőtt idén, de a hosszabbítás csak kollektív szerződésbe foglalva lehetséges. A törvény alapján ilyenkor megteheti munkaadó, hogy csak a három éves munkaidőkeret lejártával fizesse ki a túlórákért járó bért a munkavállalónak.

Magyarországon 2015-ben a munkavállalók negyede dolgozott olyan cégnél, ahol van szakszervezet, kollektív szerződést pedig csak ilyen munkahelyeken lehet kötni. A KSH legfrissebb adatai alapján 2015-ben minden ötödik magyar munkahelyen volt érvényben kollektív szerződés a munkaadó és a szakszervezet között. A szakszervezetek beszámolói alapján azonban a munkaidőkeret növelésére alig van példa.

“A munkaidőkeretet sehol nem növelték, 12 havi munkaidőkeret is alig-alig létezik”

– írta a megkeresésünkre a Munkástanácsok Országos Szövetsége, és hasonló tapasztalatról számolt be a Liga is.

Karsai Zoltán, a KASZ elnöke is arról számolt be, hogy nincs hároméves munkaidőkeret a kiskereskedelemben.

“A hat hónapos a leghosszabb, de valójában az is nehézségeket okoz a gyakorlatban a munkadóknak, ugyanis nagyon komoly tervezés szükséges hozzá. Az elején még mindenre van idő, aztán gyakran az utolsó hónapban eszmélnek rá, hogy túl sokat használtak fel a munkaidőkeretből, és nem tudnak elegendő munkavállalót beosztani egy adott időszakra”

– mondta.

A VDSZ működési területén sem alkalmazzák a cégek a törvényt, amit a szakszervezet és a munkáltatók között kötött megállapodás is garantál. A Vasas viszont pont a héten írta alá a pécsi Haunival az új kollektív szerződést, ami alapján januártól három évre nő a munkaidőkeret a cégnél. László Zoltán, a Vasas alelnöke erről azt mondta, a Vasas a megállapodás elfogadásával a leépítést kerülte el.

A hosszabb munkaidőkeret használatát illetően tehát viszonylag megbízható információi vannak a szakszervezeteknek, sokkal nehezebb ügy viszont a 400 órás maximális túlóraszám elterjedtségének megítélése.

“Meglátásom szerint a versenyszférában a nagyvállalatok esetében nem jellemző. Lehet, hogy a kisvállalatoknál igen, de ezekről nincs visszajelzés. Én azt tapasztalom, hogy a cégek munkaerőhiány miatt nem húzzák a dolgozók idegeit és nem terhelik túl a korábbi túlórakereten felül. Egyébként pedig a termelés több területen csökken, így nincs igazán szükség még a normál kereteken belüli túlórákra”

– írta kérdésünkre Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke, a vegyipari és energiaipari dolgozókat tömörítő VDSZ elnöke.

Hasonlóról számolt be kérdésünkre Kozák László, a Liga Szakszervezetek munkaügyi kapcsolatok szakértője is. “Néhány helyen alkalmazzák, döntően ott, ahol elfogyott az éves túlórakeret. Azonban nem kaptunk olyan visszajelzést, hogy ezt kényszer jelleggel alkalmazta a munkáltató, a kollektív szerződésben foglalt 300 órás keret fölött egyéni megállapodással lehet túlórákat vállalni, és ahol ez előfordul, ott lehet nemet is mondani, aki nem vállalja, azt nem kötelezi a munkáltató” – írta e-mailben.

A kiskereskedelemben Karsai szerint cége válogatja, hogy a 400 órás túlóra mennyire jellemző.

“Vannak olyan cégek, ahol erőteljesen használják, de van olyan cégünk is, ahol például korábban 275 óra volt a kollektív szerződésben, és nem is akartak e fölé menni. Egy másik multinacionális cégnél viszont, ahol a bérek nem olyan magasak, jóval többször történt meg az egyéni megegyezés a 400 óráról”

– mondta. Karsai szerint egyébként a magyar vállalatok “egészséges mértéken belül” maradtak a túlóráztatással, inkább olyan kis boltokban jellemző a komolyabb túlóráztatás, ahol kevés alkalmazott dolgozik, így betegség esetén nehezen megoldható a helyettesítés.

Karsai külön megemlítette, hogy a Penny Marketnél létrejött egy olyan megállapodás, hogy ha egy munkavállaló túlórázna, akkor nem a cég vezetéséhez, hanem a szakszervezethez kell bejelentkeznie.

“Ez egyfajta biztosítékot jelent, hogy csak olyan munkavállaló túlórázzon ennyit, akinek az nem megy az egészsége rovására, és tényleg rászorul a túlóráért kapott pluszjövedelemre”

– mondta.

László Zoltán, a Vasas alelnöke azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy tapasztalataik alapján szinte minden iparágban van példa magasabb túlóra mennyiségre, ám ezt nem túlóraként számolják el, hanem más jogcímen, például bónuszként. A Vasasnál mindenesetre a 400 órát hivatalosan senki nem alkalmazza.

A munkaügyi hatóság 2019 első 9 hónapjában csaknem 12600 munkáltatót ellenőrzött, és ez alapján is arra lehet következtetni, hogy széles körben jellemző a szabálytalan foglalkoztatás az országban, ugyanis az ellenőrzött cégek több mint kétharmadánál találtak valami szabálytalanságot. Ezek az ellenőrzés alá volt munkavállalók 62 százalékát, csaknem 51 ezer embert érintettek. Ezen belül a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok 9691 embert érintettek, viszont ez csökkenést jelent, ugyanis tavaly 9 691 főt érintettek az első háromnegyed évben munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések.

A túlóratörvény szempontjából a nyilvántartással és a rendkívüli munkával kapcsolatos jogsértések az érdekesek. A cégek ugyanis gyakran trükköznek azzal, hogy nem határozzák meg a munkaidőkeret kezdő és a befejező időpontját, így elkerülve azt, hogy ellenőrizni lehessen, hogy túldolgoztatják-e az alkalmazottakat.

Az ábrán látszik, hogy még mindig ez a legelterjedtebb szabálysértés, bár tavalyhoz képest idén kicsit kevesebbszer talált ilyen trükközést a munkaügyi hatóság. A másik releváns kategória a rendkívüli munka, ebben a kategóriában jelentősen visszaesett a szabálysértések száma. Ennek több oka is lehet,

elképzelhető, hogy hatékonyabb volt az ellenőrzés, de az is, hogy a 400 órás lehetőség miatt kevésbé voltak rászorulva a cégek a csalásra.

Arra is rákérdeztünk, hogy milyen iparágakban a leginkább jellemző a törvény alkalmazásának előfordulása. Idrányi Flóra, a Munkástanácsok kommunikációs vezetője azt írta kérdésünkre, hogy az ún. önként vállalt túlmunkára vonatkozó megállapodások élesítése kizárólag a közszolgáltatást végző cégeknél merült fel a gyakorlatban, egész konkrétan közlekedési társaságoknál, de “visszaélést sehol nem tapasztalnak, elvétve írtak alá munkavállalók ilyen megállapodást”. Kozák László azt írta, a Ligánál leginkább a feldolgozóiparból, az autóiparból (autóipari beszállítóktól) és a közlekedési ágazatból tapasztalták a törvény alkalmazását.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Munkaerő-felvételének (MEF) túlórázásra vonatkozó legfrissebb, 2018-as adatai alapján is látszik, hogy a feldolgozóipar ott volt a túlóráztatásban élen járó iparágak között.

A KSH rendelkezésünkre bocsátott statisztikái alapján ugyanakkor az is kiderül, hogy a feldolgozóiparban 1,5 százalékról 1,1 százalékra csökkent 2017-ről 2018-ra a túlórázók aránya. Mindez azért érdekes, mert tavaly a törvény elfogadása mögött sokan a német feldolgozóipari lobbi érdekeit vélték felfedezni, ez alapján pedig 2018-ban éppen kevésbé lett volna szüksége a törvényre az iparág munkáltatóinak, mint 2017-ben, vagy éppen 2016-ban, amikor 1,3 százalék volt az arány.

(G7)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat Orbán Viktor már a repülőtér visszavásárlására készül
Privátbankár.hu | 2021. október 18. 18:05
A kormányfő úgy nyilatkozott, hogy bármelyik pillanatban megtörténhet a repülőtér visszavásárlása.
Vállalat Leállította a gyártást a Skoda - egyre nagyobb bajban az autóipar
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 18. 11:51
Egyetlen gyártósor marad üzemben, amin befejezik a már elkezdett autókat. A cseh autóipar óriási veszteséget szenved el, a kormánytól kérnek segítséget.
Vállalat Ugyanannyit helyeztünk ki állami támogatással, mint anélkül – mondja a Fundamenta vezére
Csabai Károly | 2021. október 18. 05:51
"Persze jobb lenne, ha többen lennénk, mivel a versenynek mindig jótékony hatása van. De mi annak is örülünk, ha egyedül vagyunk a piacon és csak mi értékesítjük ezt a terméket" – közölte lapunkkal Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója. Akivel annak apropóján készítettünk interjút, hogy három éve fogadtatta el a kormány viharos gyorsasággal, szó szerint egyik napról a másikra a parlamenttel, hogy az új lakástakarék-szerződések után már ne járjon állami támogatás.
Vállalat Hoppon maradhatnak a zsarolóvírust terjesztők
Privátbankár.hu | 2021. október 17. 12:56
A megtámadott gyártó és termelő cégeknek ugyanis csak kevesebb mint egyötöde hajlandó váltságdíjat fizetni. 
Vállalat 1500 milliárdos ajánlat érkezett a Budapest Airportért
Privátbankár.hu | 2021. október 16. 11:46
A magyar kormány vezette konzorcium újabb ajánlatot adott a budapesti repülőtérre.
Vállalat Eladta két ausztriai szállodáját a Hunguest Hotels
Privátbankár.hu | 2021. október 15. 19:14
Az Opus Global a tőzsde honlapján tette közzé az erről szóló tájékoztatást.  
Vállalat Két vállalat is túlszárnyalta a Teslát, persze hogy kínaiak
Király Béla | 2021. október 12. 18:57
Abban ma már mindenki egyetért, hogy az elektromos autók jelenti a jövőt. Az viszont nagy kérdés, hogy ezen a piacon mely cégek lesznek a legnagyobbak. A tőzsdei értékítélet szerint egyértelműen a Tesla a favorit, ám a tradicionális autógyártók is jönnek fel. Arról nem beszélve, hogy van két kínai vállalat is, amelyek igen látványosan nőnek, egyes elemzők őket tartják a Tesla legnagyobb riválisainak.
Vállalat Magyar-cseh banki szoftveres cég alakult
MTI | 2021. október 12. 17:20
Egyesült a magyar W.UP digitális banki fejlesztő cég és a cseh székhelyű Banking Software Company (BSC), a felek a szükséges hatósági jóváhagyások birtokában Finshape néven új cégcsoportot hoznak létre a nemzetközi terjeszkedés elősegítésére.
Vállalat Új üzemrészt avattak a Béres Zrt.-nél
MTI | 2021. október 12. 15:23
Új gyártó részleg kezdte meg működését a szolnoki Béres Gyógyszergyárban.
Vállalat A sikeres céges jövő záloga: kiberbiztonsági és ipar 4.0-s fórumot rendez a 4iG
PR | 2021. október 12. 15:05
A gyártás két aktuális slágertémája nem olyasvalami, amiről egy felelős vállalatvezető le akarna maradni. Együtt hatékonyabb termelést, megtakarításokat, fenntarthatóságot, biztonságot és kiszámíthatóságot garantálnak.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos