Privátbankár: Mivel foglalkozik a Bizalmi Kör? Mi a küldetés?
|
| Gangel Péter |
Gangel Péter: A Bizalmi Kör célja, hogy a cégvezetők a bizalom kérdését fókuszba helyezzék. A bizalom kezelése megjelenik a cégek könyvelésében. Amikor ezt mondom, akkor néznek rám meglepetten, hogy a bizalom jó dolog, de az üzleti eredmények szempontjából másodlagos jelentőségű. Pedig a bizalom nagyon is kézzelfogható, így érdemes a középpontba helyezni. Ha van bizalom, akkor kevesebb a költség, kevesebbet kell ellenőrizni, kevesebbet kell riportolni. Ha alkalmazottként lehetek őszinte a főnökkel, nem fogok adatokat hamisítani. Ha megbízunk a másikban, a folyamataink felgyorsulnak, költségeink lecsökkennek és az erőforrás kihasználásunk hatékonyabbá válik. Nem azt mondom ezzel persze, hogy nem kell kontroll, de a naivitás és a gyanakvás között meg kell találni a középutat.
Ha egy cégnél csökken a bizalom akár a munkatársak akár a piac felé, nagyobb erőforrásokat kell bevetni, ezáltal hátrányba kerül a piaci versenyben. A bizalom azonban nem csak cégen belül, hanem kifelé is érték, a bizalom maga brand. Egy Mercedes Merci jel nélkül kevesebbet ér, mert a brand egyet jelent a bizalommal, megbízhatósággal, hitelességgel. Erre jött létre a Bizalmi Kör, hogy az üzleti kapcsolataink minőségét adó bizalmat fókuszba helyezzük.
PB.: Hogyan teszitek ezt?
G.P.: Üzleti rendezvényeket szervezünk, reggeliket például, de félévente, negyedévente nagyobb konferenciákat is. Ezeknek a célja tudásmegosztás, networking és a bizalomépítés. Nagyon hasznosak ezek a találkozók, szenzációs történeteket hallunk, tanulságos tapasztalatokkal gazdagodunk. Az ország közvetlen üzleti elitjétől tanulunk arról, hogy ki hogyan nyúlt mellé, megbízott olyanban, akiben nem kellett volna vagy fordítva.
PB.: Mitől alakul ki a bizalom?
G.P.: A bizalom alapfeltétele a hitelesség. Ha szakmai szemmel nézünk a hitelességre, akkor tulajdonképpen arra vagyunk kíváncsiak, hogy vannak-e a másiknak kompetenciái és eredményei. Egy kapcsolat elején ugyanakkor nehezen tudjuk megítélni a kompetenciákat, ekkor elsősorban a másik jellemét figyeljük A jellemre következtetünk egyrészt abból, hogy mennyire van összhangban az, amit mond és az, amit csinál, másrészt vizsgáljuk az embereket a szándékuk szerint is. Az első az ember jelleme és szándéka, ezekről gyakran zsigerből döntünk, később, ha már van róla tapasztalatunk, akkor kompetenciákat és eredményeket vizsgálunk. Ez alapján már a hosszú távú bizalomról döntünk. Érdekes azonban, hogy a munkahelyen belül éppen fordítva történik ez, ha például egy állásinterjút veszünk példának, akkor a kompetenciák és eredmények miatt veszünk fel valakit, az önéletrajza alapján ugyanis ezekről kapuk képet. A szándéka, a hozzáállása munka közben derül ki ez alapján vagy marad hosszú távon vagy kirúgják.
PB.: Hogyan lehet jó benyomást kelteni üzleti partnereinkben?
G.P.: Ennek rengeteg módja van: szépen felöltözünk, mosolygunk, okosat mondunk, de mindez csak akkor működik, ha őszinte. Ha ez egy trükk, ha egyébként ez nem a jellemünkből fakad, akkor előbb vagy utóbb kilóg majd a lóláb. Persze, a viselkedési mintákat be kell tartani, ezek felrúgása gyakran provokáció, de az őszinteség akkor is nagyon fontos, így épül a bizalom.
PB.: A gyakorlatban milyen előnyökkel jár ez a cégeknek?
G.P.: Olyan ez, mint egy jó informatikus, aki akkor igazán jó, ha észre sem vesszük, hogy ott van, mert akkor jól működik a rendszer. Így megfordítanám a kérdést, mi van akkor, ha nincs bizalom? Ha a bizalom eltűnik, üzletágak, cégek tűnhetnek el. A tunéziai lövöldözés tönkretette egy ország nehéz munkájával felépített turizmusát. Mi történt? Elvették a bizalmat. Turistaként már nem biztonságos Tunéziába menni. Most egy tunéziai szálloda tulajdonosa sokkal nehezebb helyzetbe került, kevesebb a vendég, a költségek megnőnek, nehezebb a marketing, a folyamatok körülményessé, lassúvá váltak. Ma az üzleti életben mindennek az a kulcsa, hogy legyél gyors és költséghatékony, de ha a legkisebb mozdulat is nehézzé, körülményessé válik, akkor lehetetlen versenyképesnek maradni.
PB.: Milyen előnyökkel jár a Bizalmi Körben részt venni?
G.P.: Tudomásom szerint országban nincs még egy olyan hely, ahol személyesen megfordulnak az üzleti elit képviselői. Ez önmagában is óriási dolog, hiszen hozzájuk bekerülni rendkívül nehéz, itt pedig személyesen lehet velük kapcsolatba kerülni. Emellett fontosnak tartom, hogy kockázatot csökkentünk. A Bizalmi Kör csökkenti az előzetes ellenőrzés szükségességét, széles körben biztosítja információszerzést a másikról, ezzel sok időt és energiát lehet spórolni. Felgyorsítja, segíti és könnyedebbé teszi a kommunikációt a partnerek között. Flottabbul, gyorsabban, jobb érzésekkel jutunk el a szerződéskötésig.
PB.: Mennyit ér ma a név, amikor rengeteg vállalkozó, cég van?
G.P.: Rengeteget ér: a név maga a bizalom, a brand. Amíg nem üzletelek vele, addig csak ez áll rendelkezésre, mint információ. Ez mások tapasztalata, ez visz el az első üzletig, onnantól pedig már megvan a saját tapasztalatom.
PB.: Hogyan lehet jó nevet építeni?
G.P.: A főszabály szerintem az, hogy a partner mindig azt érezze, hogy többet kapott, mint amit várt. Ezt elmondja az ő partnereinek, ez a legolcsóbb marketing. Van egyébként öt alapelvünk, amelyeket érdemes betartani:
- Hiszünk abban, hogy bizalommal jobban működnek a dolgok, mint nélküle.
- A megbízhatóság a legfontosabb.
- Nyer-nyerve játszunk, mert ha valaki veszít a velünk kötött üzleten, az rossz hírnévhez vezet.
- Mindig be kell tartani az ígéreteket, akkor is, ha változnak a körülmények. Ez nagyon nehéz, ezért jól kell tudni ígérni.
- Legyen szándék arra, hogy megadjam a bizalmat másoknak, nem zárkózom el.
PB.: A multik, a globalizáció világában hogy tud ez működni?
G.P.: A globalizált világban a legértékesebb valuta a bizalom. Az utóbbi évtizedben a semmiből világbirodalmak nőttek ki egyszerűen azzal, hogy az interneten az értékeléseket láthatóvá tették, megmutatták a hitelességet. Nézzük csak az Ebayt vagy a Bookingot. Mindkettő a bizalomra épít elsősorban, hiszen az akiről mindenki jókat mond kétségtelenül megbízható. Ez egyébként egy új szemlélet kezdete is. Ma trend, hogy ne egy minősítő szerv nyilatkozzon a megbízhatóságomról, hanem a partnereim. A Bizalmi Körnél mi most azon dolgozunk, hogy magyar vállalkozóknak ilyen értékelési rendszert hozzunk létre. Ez a céginformációs oldalaktól abban tér majd el, hogy a konkrét tranzakciók értékelésén alapul.
PB.: Létezik már ilyen modell?
G.P.: Nem tudunk róla, de működhet más országban is hasonló.
PB.: Mi a helyzet akkor, amikor konkurens cégekről van szó?
G.P.: Magyarországon ez nehéz, mert nagyon éles a verseny. A tudásmegosztás nálunk nehezebben működik. Szigorú keretek között ennek lehet tere és nagy dolgok jöhetnek belőle létre, összefogásból nagy eredményeke lehet kihozni. Előfeltétel azonban, hogy az érintett cégvezetők hasonlóan gondolkozzanak az üzleti kapcsolatokról, értékekről.
PB.: Hogyan értelmezhető ez az attitűd az urambátyám országában?
G.P.: A korrupció mozgatórugói a rövidtávú személyes érdekek és a manipuláció. Ezek bár rövidtávon tűnhetnek úgy, hogy bizalmat építenek, hosszútávon minden esetben rombolják a bizalmat, kapcsolatok megromlásához, üzleti háborúhoz vezetnek. A magyarok nagy lehetősége az összefogás megtanulása, ehhez azonban először is megbízhatóvá kell válni, hiszen a megbízhatóság a nyer-nyer együttműködés alapfeltétele, majd ezzel a bizalommal élve stratégiai partnerségeket kialakítani. Ezzel egy egész ország gazdaságát megváltoztathatnánk. Az egyetlen feladat, hogy a rövidtávú személyes érdekeknél távolabbra kell nézni.
PB.: A korrupció visszaszorításához mennyiben járulhat hozzá ez a szemlélet?
G.P.: A korrupció eltűnik egy bizalomgazdag környezetben. Tehát, ha mindenki változtat a saját hozzáállásán akár rövid idő alatt is eltűnhet. Persze ez illúzió, csak azt szeretném illusztrálni, hogy a lehetőség a kezünkben van. Mi még kicsik vagyunk ehhez, egyelőre arra koncentrálunk, hogy a tagjaink üzleti működése hatékonyabbá váljon, hogy ez a téma a helyére kerüljön és így versenyelőnyt szereznek.
Tart még a türelem. 
