A német Proxima Fusion startup vállalkozás megszerezte az első tőkebefektetést ahhoz, hogy alkalmassá tegye a kereskedelmi célú energiatermelésre bizarr, hajfonathoz hasonló szerkezetű fúziós generátorát – adta hírül a Financial Times nyomán a Thenextweb.com hírportál.
A fúziós energia a nukleáris energiának az a formája, amely a napban lejátszódó atommagfúziót másolja. Vízalapú nyersanyaga jóval nagyobb energiaforrást ígér, mint a maghasadást kihasználó, hagyományos atomerőművek, radioaktív hulladék nélkül.
A Proxima Fusion hétmillió eurót (2,6 milliárd forint) gyűjtött be, hogy továbbfejlessze sztellarátorát. Ez egy olyan berendezés, amely képes a fúziós energia ellenőrzött termeléséhez szükséges forró plazmát mágneses mezőben egyben tartani. Elnevezése arra utal, hogy a csillagokban lezajló energiatermelést utánozza.
Bár az első befektetés összege szerény, mégis figyelemre méltó, ugyanis nem egy ad hoc vállalkozásról van szó. A Proxima a nagy tiszteletnek örvendő német Max Planck Institute for Plasma Physics kutatóintézet spinout vállalata. A Max Planckban még híres amerikai MIT-nél is nagyobb létszámú kutatócsapat foglalkozik a fúziós energia fizikájával és technológiájával.
Az intézet építette a világ legnagyobb sztellarátorát, amelyet Wendelstein 7-X-re kereszteltek.
Ez a berendezés 27 év kutatómunkával, a legújabb szuperkomputeres technológiával és 1,3 milliárd euró (481 milliárd euró, egy budapesti metróépítés költségének nagyságrendjébe illeszkedő összeg) befektetésével készült el.
Versenyeznek a technológiák
A sztellarátor a hasonló célú, tórusz alakú tokamak alternatívája a fúziós energia termelésében. Az 1960-as években felhagytak a vele kapcsolatos kutatásokkal, mert túl bonyolultnak találták a szerkezetét a tokamakéval szemben. Van azonban egy nagy előnye. Ha egyszer beindul, képes folyamatosan működni, míg a tokamak mágnestekercseit időről időre karban kell tartani.
A tokamak képviseli a könnyű tervezés és a nehéz üzemeltetés párosítását, míg a sztellarátor a nehéz tervezést és a könnyű üzemeltetést – mondja Ian Hogarth a Plural Plaform befektetési cég társalapítója. Ez a vállalat tolta be a hétmillió eurót a Proxima Fusionba.
A magán-tőketársaságok eddig a tokamak technológia kezdő vállalkozásaiban láttak fantáziát. Ilyen a MIT spinoutja, a CFS, amelyet kétmilliárd dollárra (692 milliárd forint) értékeltek befektetéseikkel. Ugyanakkor a sztellarátor megoldásban elért áttörés, amit a Proxima megjelenése mutat, új utat nyithat a fúziós energia elérhetővé tételéért folyó versenyben. Egyben megerősíti a technológia térképén Európa helyét.
Ugyanakkor a szakértők óvatosságra intenek a reményekkel kapcsolatban Thomas Klinger, a Max Planck Instutute egyik vezetője úgy véli, hogy a kereskedelmi célú fúziósenergia-termelés 25 év múlva válhat reálissá.
A KSH és az MNB is publikálja az eredményeit. 
