A nukleáris megújítási tervet, amelynek legfontosabb eleme hat új atomreaktor tervezett építése, 402 igen szavazattal, 130 nem ellenében fogadták el. Hétfőn 278 törvényhozó támogatta az ellenzék vezette bizalmatlansági indítványt, ami csak kilenc szavazattal maradt el a kormány megbuktatásához szükséges 287 szavazattól.
"A múlt havi szenátus után ma este az alsóház is nagy többséggel megszavazta a nukleáris tervet... a közös munka eredménye, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiaszuverenitásunk garantálása érdekében" - tweetelte Elisabeth Borne miniszterelnök.
Emmanuel Macron elnök a következő hetekben újabb reformokkal szeretné visszaszerezni a kezdeményezést, miután kormánya majdnem megbukott a nyugdíjreform tervén, és az atomenergia az egyik olyan kérdés, amelyben centrista pártja szemtől szemben áll a konzervatív Les Republicains-szel, valamint a szélsőjobboldali Rassemblement National-nal.
"Az a célunk, hogy Franciaországot egy nagy szén-dioxid-mentes és szuverén országgá tegyük" - tweetelte Agnès Pannier-Runacher energiaügyi miniszter, hozzátéve, hogy ez az első építőköve annak a "hatalmas projektnek, amely nukleáris iparunk újraindítását célozza". Azt mondta, hogy az új atomerőművek építéséért folytatott versenyben az adminisztratív eljárások nem lassíthatják a meglévő reaktorok élettartamának meghosszabbítását vagy az újak építését. Ezzel a projekttel egy új tudományos és ipari fejlesztést indítunk el, a legnagyobbat az 1970-es évek óta, tette hozzá az energiaügyi miniszter.
Macron célja, hogy második ötéves mandátumának vége előtt, 2027 májusában megkezdődjön az első, következő generációs EPR2 atomreaktor építése, egy 52 milliárd eurós (56 milliárd dolláros), hat új reaktor építésére vonatkozó terv részeként. A tervre azért kerül sor, mert Franciaországban hónapok óta súlyos üzemzavarok sújtják a meglévő 56 reaktorból álló flottát, ami 30 éves mélypontra süllyesztette az atomenergia-termelést, miközben a nyugat-franciaországi Flamanville-ben épülő első generációs EPR több éves késésben van a tervezettől és milliárdokkal meghaladja a költségvetést.
Közvetve van magyar vonatkozása is a francia atomreneszánsznak, hiszen a magyar kormány továbbra is azzal számol, hogy megépül Paks 2. Ugyanakkor jelen állás szerint ennek nem sok esélye van, hiszen az oroszok nyugati technológia nélkül az uniós előírásokat biztosan nem tudják teljesíteni. Sőt az elmúlt nyolc év tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy egy olyan tervdokumentációt sem voltak képesek letenni az asztalra, amely a magyar és az EU-s előírásoknak megfelelő lenne. Így az épület szerkezetének megépítésére ugyan megkapták a létesítési engedélyt az illetékes hatóságoktól, ám az erőmű „lelkére” továbbra sincs jóváhagyás.
Nem látunk a színfalak mögé, de az elmúlt egy évben viszonylag kevés érdemi dolog történt a tervezett atomerőmű kapcsán. Ebben közrejátszhat, hogy egyrészt a szankciók miatt az oroszok mozgástere erősen beszűkült, másrészt a nyugati cégek egy része elvi, erkölcsi vagy üzleti megfontolásból negligálja a Roszatomot, annak ellenére is, hogy a polgári nukleáris technológiát nem sújtja szankció. Így tett a Siemens is, amely az eredeti tervek szerint Paks 2 irányítási rendszerét szállította volna. A német ipari óriás ugyanakkor már tavaly jelezte, hogy nem fognak (a magyarországi erőmű kapcsán sem) együttműködni a Roszatommal. A magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter ugyan próbálta puhítani a Siemens vezetőit, ám úgy hírlik, ez nem volt sikeres. Így a miniszter a közelmúltban már egy francia céget próbált arra rávenni, hogy szálljanak be a projektbe, és szállítsák a szükséges technológiát.
Az persze nagy kérdés, hogy a gáz kapcsán meglévő nagyon magas orosz kitettségünket, amely a tervezett gázos erőművek miatt vélhetőleg tovább fog erősödni mennyire jó ötlet az atomenergia miatt tovább mélyíteni. Számos magyar energetikai szakértő van azon az állásponton, hogy szükség van egy második magyar atomerőműre, sőt akár egy harmadikra is, ám ezeket nem Oroszország bevonásával, és orosz technológiával kellene megvalósítani.
A francia atomipari terveknek van egy másik aspektusa is, amely közvetlen hatással van Magyarországra. Tavaly nyáron ugyanis a rosszul ütemezett és elhúzódó karbantartási munkák miatt a tervezetnél több és hosszabb ideig álltak a francia atomerőművek. Emiatt az energiakrízis szempontjából legrosszabb időszakban több évtized után Franciaország is elektromos áramot importált, ami hozzájárult a megnövekedett gázigényhez. Noha ez nem a legfontosabb tétel volt, összességében a szakértők szerint az atomerőművek körüli problémák is hozzájárultak a gázárak tavaly augusztusi tőzsdei rekordjához, ami végső soron a magyar költségvetést is alaposan megütötte és érdemben hozzájárult a forint mélyrepüléséhez is.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 681,67 pontos, 0,65 százalékos csökkenéssel, 104 831,43 ponton zárt hétfőn.
