Franciaország energiaellátását eddig az enyhe téli időjárás mentette meg attól, hogy akár komolyabb áramkimaradásokra is fel kelljen készülnie. Az 56 reaktort üzemeltető, és ezzel atomenergia nagyhatalomnak számító országban, ahol világelsőként a villamosenergia felhasználás 70 százalékát atomenergia biztosítja akkora gondok keletkeztek a reaktorok üzemeltetésében, hogy az ország az amúgy is rendkívül feszült energiapiaci helyzetben – amikor leginkább szükség volna az áramtermelésre – jelentős áramimportra szorult.
Az ország 56 – többségében igencsak koros – reaktorából tavaly októberben 30 üzemen kívül volt, egy korábban ismeretlen korróziós probléma felfedezése után 16 reaktornál elrendelt kényszerű leállás, a koronavírus időszakában elhalasztott karbantartási munkák és a dolgozók béremelési sztrájkjai miatt. A helyzet annyira súlyos volt, hogy Franciaország, amely az elmúlt több mint négy évtized során soha nem szorult rá arra, hogy áramot kelljen importálnia, alig-alig tudott elegendő mennyiséget behozni (részben a hálózati összeköttetések szűk keresztmetszete miatt), így fel kellett készülnie arra, hogy a hideg idő beálltával csak tervezett áramkimaradásokkal tudja majd a legfontosabb fogyasztók folyamatos ellátását biztosítani.
Az országban kialakult helyzet azonban nem csak belföldön okozott problémákat, de az áramexport leállása miatt Európa a rekordárak idején még inkább a földgázra volt kénytelen támaszkodni, tehát jelentős szerepe volt abban is, hogy az európai energiaárak ennyire elszálltak.
Többek között Belgium, Olaszország, Németország és Nagy-Britannia is a nehezen megszerzett gáztartalékok nagyobb arányú felhasználására (vagy az abból előállított áram jelentősebb importjára) kényszerült. Németország egyenesen gondatlansággal vádolta a francia kormányzatot és a reaktorokat üzemeltető vállalatot, az EDF-et (Electricité de France), ami igencsak feszültté tette a német–francia kapcsolatokat.
Annyi bizonyos, hogy a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése körüli tervek miatt kialakult stratégiai bizonytalanság az utóbbi években valóban leszálló ágba lökte a francia atomenergia szektort, amely emiatt jelentős szakemberhiánnyal is küzd, ezért a karbantartási munkák is lassabban haladnak a tervezettnél. Az idei év elejére 30-ról 15-re sikerült csökkenteni a karbantartás alatt álló reaktorok számát, január végére pedig további hat elkészülhet, ami enyhíteni fogja az európai energiaellátásra nehezedő terheket, így az európai árakra is pozitívan hat majd. Különösen, hogy az időjárás is kegyes volt mind Franciaország, mind a kontinens energiafelhasználása szempontjából.
Tehát a jelenleg nagyon alacsony fogyasztásnak, az enyhe télnek, a szélerőművek magas termelésének és az ismét közel átlagosan termelő (legalábbis januárra a minimálisan meghatározott 45 gigawattos teljesítményt elérő) atomerőműveknek együttesen köszönhető, hogy Franciaország mára ismét több elektromos áramot exportál a szomszédos országok felé, mint amennyit importál – legalábbis átmenetileg – és egyelőre lekerült a napirendről az áramkimaradások témája. A francia nukleáris park 56 reaktorának maximális teljesítménye 61 gigawatt, most pedig a rektorok háromnegyede működik, amire 2022 februárja óta nem volt példa.
„Január 1-je óta az elektromosáram-export nettó mennyisége 1,4 terawattóra, ami 450 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg”
– tudatta az AFP hírügynökséggel az elektromos hálózat működtetéséért felelős állami szerv, az RTE.
A helyzet azonban továbbra is törékeny, elég gyorsan minden a visszájára fordulhat, amennyiben februárban hideg lesz az idő.
Erősödött a forint csütörtökön a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
