Az igazán nehéz tél a következő lesz – elkerülhető-e a gázhiány?

Az európai uniós tagállamok energiaügyi miniszterei karácsony előtt néhány nappal megállapodást kötöttek a holland gáztőzsde, a TTF határidős piacára vonatkozó árplafon bevezetéséről. Eszerint, ha három egymást követő kereskedési napon 180 euró/megawatt fölé emelkedne a TTF legközelebbi határidős kontraktusának ára, illetve a TTF-árak ugyanezen a három napon 35 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál, életbe lép az árkorlátozás. A mechanizmus célja, hogy megszüntesse a háborús nyerészkedést, azaz a globális LNG-árakhoz viszonyított felárat, amelyet Európa a TTF-piaci árképzés miatt fizet.

Kadri Simson uniós energiaügyi biztos külön kiemelte, hogy egy ilyen mechanizmus bevezetésével Európa jobban fel lesz készülve a következő téli szezonra és a tárolók feltöltésének újabb fordulójára, amely az ideinél nagyobb kihívást jelent majd.

Az Európai Unió következő téli biztonságos ellátásához közel 30 milliárd köbméter földgázt hiányzik, ha az orosz szállítások leállnak, Kína LNG-importja pedig visszaáll a 2021-es szintre – figyelmeztetett a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). Emellett nem garantálható, hogy a tél kezdetén tapasztalt szokatlanul enyhe időjárás tartós lesz, és a következő tél is hasonlóan enyhén indul majd. Tehát számos olyan körülmény, amely lehetővé tette az uniós országok számára, hogy az idei tél előtt feltöltsék tárolóikat, nem biztos, hogy 2023-ban megismétlődik. Az ügynökség elismeri, hogy az unió jelentős előrelépést tett az orosz földgázszállításoktól való függőség csökkentése terén, de még nem került ki a veszélyzónából.

A veszély még akkor sem hárult el, ha igen kicsi a valószínűsége annak, hogy Oroszország képes lenne lemondani a gáz eladásából származó, már így is megcsappant költségvetési bevételek további részéről, miközben a háború napi fél- és egymilliárd dollár közötti költséget jelent számára. Sőt, a mostani helyzet szerint inkább az eladások fokozására törekszik, így az is felmerült, hogy újraindítaná a szállítást a Lengyelországon keresztül futó Jamal vezetéken. Emellett az sem várható, hogy Kína LNG-importja hirtelen jelentősen emelkedne, hiszen a zéró-Covid intézkedések enyhítésével rohamosan terjedni kezdett a vírus, és a tömeges megbetegedések miatt ismét kihaltak Peking és Sanghaj utcái. Ezúttal nem kormányzati nyomásra, hanem a vírustól való félelem miatt maradnak otthon az emberek, a szigorú intézkedések feloldásától remélt aktivitás visszatérése tehát továbbra is távolinak tűnik.

Bár a jövő így is sok bizonytalanságot rejt, jelenleg azonban elmondható, hogy az európai kormányok által az energiaválságra válaszul 2022-ben hozott intézkedések, valamint a hatalmas áremelkedés okozta keresletromlás eredményeként az uniós tárolókban lévő gáz mennyisége december elején jóval az ötéves átlag felett volt, ami fontos puffert jelent ezen a télen. Emellett a gázbeszerzések diverzifikálása és az enyhe időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy 2022-ben ellensúlyozni lehessen az orosz szállítások csökkenését.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezért hangsúlyozta, hogy Európának „sikerült ellenállnia Oroszország energetikai zsarolásának. A REPowerEU keretében, 300 milliárd eurónyi beruházás mozgósításával, 2022 végéig kétharmaddal csökkentettük az orosz gáz iránti keresletet. Mindezek eredményeként biztonságban vagyunk az idei télre. Most tehát a 2023-as és az azt követő tél előkészítésére összpontosítunk. Ehhez Európának több területen is fokoznia kell erőfeszítéseit, a nemzetközi kapcsolatépítéstől kezdve a közös gázbeszerzésen át a megújuló energiaforrások bővítéséig és felgyorsításáig, valamint a kereslet csökkentéséig.”

Az IEA – Hogyan kerüljük el a gázhiányt az Európai Unióban 2023-ban című jelentésében – egy sor olyan gyakorlati intézkedést határoz meg, amelyeket Európának meg kell tennie annak érdekében, hogy az orosz gázszállításoktól való függőség csökkentése és a gáztárolók feltöltése terén 2022-ben már elért látványos előrelépésre építhessen a következő tél előtt.

A jelentés szerint a 2023-ban a gázhiány kockázata az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrásokat, a hőszivattyúkat, az energiatakarékosságot és a gázellátást érintő további intézkedésekkel megszüntethető.

A nukleáris- és vízenergia-termelés 2022-es évtizedes mélypontról való fellendülése szintén segíthet a kereslet-kínálat közötti szakadék szűkítésében.

Az energiahatékonyság gyorsabb javulásának ösztönzése érdekében a jelentés a meglévő programok kiterjesztését, köztük a lakásfelújítások, valamint a hatékony készülékek és világítás beszerzésének fokozottabb támogatását javasolja. Javasolja továbbá, hogy több intelligens technológiát alkalmazzanak, és ösztönözzék az iparban a gázról elektromos áramra való átállást.

Az elektromos áram szerepének növelése és a megújuló energiaforrások helyzetbe hozása érdekében már a nyár óta olyan új árampiaci szabályozáson dolgozik az unió, amely megszüntetné a gáz- és a villamosenergia-árak közötti kapcsolatot. A jelenlegi szabályozásban ugyanis az elszálló gázárak miatt az áram ára is megemelkedett, ami óriási terhet jelentett mind a lakossági fogyasztók, mind az ipar számára. Az új szabályozás körüli helyzet részletes elemzésével kapcsolatban érdemes elolvasni Király Béla Mforon megjelent igen érdekes cikkét: Nyomasztó árak közepette kellene átalakítani az árampiacot!

A szabályozás átalakítása mellett az energia ügynökség további gyakorlati javaslatokat tesz: a megújuló energiaforrások engedélyezésének felgyorsítása érdekében az adminisztratív erőforrások növelését és az eljárások egyszerűsítését javasolja. Javasolja továbbá a hőszivattyúk nagyobb pénzügyi támogatását és a villamosításra hátrányosan ható adótörvények módosítását. Emellett több és jobb kampányt sürget a fogyasztók energiafogyasztásuk csökkentésére való ösztönzésére, és részletezi egyes tagországok különböző programjait, amelyek a legjobb gyakorlatként szolgálhatnak.

A kínálati oldalt illetően Európa lehetőségei a földgáz importjának növelésére korlátozottak, van néhány olyan ország azonban, amely rendelkezik szabad exportkapacitással. Ilyen lehet például Türkmenisztán, amely a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik, és amely külpolitikai elszigeteltségéből jelenleg elsősorban Nyugat felé orientálódik. Emellett alacsony károsanyag-kibocsátású biogázok termelésének növelésére vonatkozó lehetőségek is adottak.

Ezek az intézkedések együttesen olyan utat kínálnak, amellyel elkerülhetők az árak jelentős kiugrásai, a gyárbezárások, a szén fokozott felhasználása az energiatermelésben és az LNG-szállítmányokért folyó túlzottan éles nemzetközi verseny, mindezt úgy, hogy az EU éghajlati céljaival is összhangban van.