Az 1991-es függetlenség elnyerése óta a közép-ázsiai Türkmenisztán csak szórványosan hívta fel magára a figyelmet a külvilágtól való rendkívüli elszigeteltsége miatt, amely egyenesen Észak-Koreával vetekszik. Türkmenisztán rendelkezik a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével, de az országban továbbra is tömeges a szegénység. Az ország egy geopolitikai vulkanikus övezetben fekszik, lévén, hogy 800 kilométeres határa van Afganisztánnal és 1150 kilométeres Iránnal.
Fakuló semlegesség
Asgabat szigorú semlegességi politikája – amely az ország alkotmányában is szerepel – eddig megakadályozta, hogy csatlakozzon akár a Moszkva vezette szervezetekhez, mint például a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (CSTO), akár az Ankara vezette szervezetekhez, mint a Türk Államok Szervezete (OTS).
Most azonban úgy tűnik, hogy mindez megváltozik, mivel Türkmenisztán intenzív geopolitikai verseny tárgyává vált a külső hatalmak, Kelet és Nyugat között, amelyek azt akarják, hogy az ország szorosabban kapcsolódjon hozzájuk. Tavaly az új elnökkel – Serdar Berdimuhamedov az apját váltotta 2022 márciusában – maga Türkmenisztán nemzetközileg is aktívabbá vált.
Ez tükrözi azt, amit egyesek az új vezető erőfeszítéseinek tekintenek, hogy saját tekintélyét építse, és részben apja árnyéka elől meneküljön. De egy sokkal fontosabb motiváló tényező külföldről származik, amely Kínától és Irántól kezdve Törökországig és az Európai Unióig Asgabat pályájukra vonzása érdekében tett erőfeszítések eredménye.
Ankara hívó szava
A legkövetkezetesebb lépések ezen a geopolitikai sakktáblán az EU és Törökország lépései voltak – valamint Moszkva erőfeszítései, hogy szembeszálljon ezekkel.
2022. december 14-én Berdimuhamedov elnök édesapjával együtt vendégül látta Erdogan török és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnököt a Kaszpi-tenger partján. Az eredetileg több mint egy éve tervezett, de elhalasztott csúcstalálkozó aggodalomra adott okot Moszkvában, amely attól tart, hogy Törökország megvetheti a lábát Közép-Ázsiában. Moszkvát aggasztja egyrészt az a lehetőség, hogy Törökország meggyőzi Asgabatot az OTS-tagságról, másrészt Türkmenisztán gázáramlásának a Kaszpi-tengeren át Törökországba történő kiterjesztéséről – ahelyett, hogy ezt Iránon át délre vezetné, ahogy azt a Kreml preferálja.
A Kaszpi-tenger partján lezajlott találkozó végeztével egy 25 pontos közös nyilatkozatot adtak ki, amely összefoglalta annak eredményeit, és bejelentették, hogy a következő találkozót Azerbajdzsánban tartják.
A gáz-diplomácia
A csúcstalálkozó szimbolikusan azt mutatja, hogy Asgabat inkább nyugatra tekint, mintsem északra Oroszország felé vagy délre Irán felé. Gyakorlatilag ez a helyszín ráirányítja a figyelmet mind a Baku és Asgabat közötti tengeri olaj- és gázlétesítmények körüli viták megoldására, mind pedig a türkmenisztáni haditengerészet növekvő erejére a dél-kaukázusi térségben, ahol az eléggé erősödik ahhoz, hogy potenciálisan kihívást jelentsen Oroszország régóta domináns Kaszpi-flottillájának.
Törökország arra törekszik, hogy az azeri gázhoz hasonlóan tranzitfolyosóvá váljon a türkmén gáz számára, Európa irányába. Erdogan nem titkolta ezzel kapcsolatos szándékát, és kijelentette, hogy a három országnak el kell kezdenie a türkmén gáz Nyugatra szállítását - Azerbajdzsánon és Törökországon keresztül. Törökország segítségét is felajánlotta a Kaszpi-tengeren iktatott azeri-türkmén közös Dostluk gázmező kifejlesztéséhez.
Törökország már máshol is vásárol energiát a régióban, hiszen Ankara az azeri földgáz fő vásárlói közé tartozik. Ám mivel Azerbajdzsán erőforrásai korlátozottak, Ankara továbbra is Türkmenisztánt tekinti a geo-gazdasági stratégiája kulcsfontosságú elemének.
A türk kártya
Míg Törökország stratégiáját az energia és a gazdasági érdekek vezérlik a posztszovjet térben, Erdogan kétségtelenül továbbra is hangsúlyozni fogja a pántürkizmus fontosságát, tekintettel arra, hogy a legtöbb török nemzet történelmi, etnikai és kulturális kapcsolatokat ápol Törökországgal. A pántürkizmus segít Törökországnak abban, hogy előmozdítsa ambiciózus céljait az eurázsiai térségben – nevezetesen, hogy versenyezzen Oroszországgal és Kínával a Kaszpi-tengert körülvevő országokban. Törökország volt az első ország a világon, amely az 1990-es években elismerte a volt közép-ázsiai szovjet tagköztársaságok függetlenségét. Törökország azóta is szoros kapcsolatokat ápol a régióval, gazdasági és oktatási projektekben vesz részt, és erősíti katonai együttműködését.
Törökországnak nagy tervei vannak Asztana irányába is és az időzítése tökéletes lehet. Kazahsztán várhatóan jóváhagyja a Kínát Kazahsztánon és Törökországon keresztül az EU-val összekötő közlekedési folyosóról szóló megállapodástervezetet. A Transz-Kaszpi-tengeri nemzetközi szállítási útvonal, ismertebb nevén a „Középső Folyosó”, megkerülné Oroszországot, és Törökországot fontos tranzitországgá tenné.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
