A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.
Terljesen bizonytalanná vált, hogy mikor áll helyre a légi utasokat érintő forgalom Ferihegyen, miután a kormánydöntés értelmében külföldiek szeptembertől csak nagyon korlátozott számban léphetnek be az országba. A tavaszihoz hasonló leállás várható, ami drámai köveztkezményekkel járhat az érintett cégek, főleg a Budapest Airport számára.
A CAPA légiközlekedési tudásközpont adatai szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az év eddigi részében mintegy 3,2 millió utas fordult meg, 64 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Tavaly egész évben 16,2 millió utas használta a repülőteret, ám idén jó, ha összejön a 6-7 millió. Ez is csak akkor, ha lazít valamit a kormány a mostani szigoron.
Az üzemeltető Budapest Airport kérdésünkre az áprilist nevezte meg a katasztrófális visszaesés legrosszabb hónapjának. Áprilisban a 10 ezret sem érte el az érkező és induló utasok száma, júniusban 84 ezren voltak, júliusban már 304 ezret regisztráltak, augusztusban várhatóan ennél is többet. Ezek a számok azonban nagyságrendekkel maradnak el az elmúlt évek azonos időszakától.
A júliusi forgalom például 80 százalékkal volt kisebb, mint a 2019-es júliusi. A Budapest Airport ugyanakkor kiemelte: augusztusban már heti 500 közvetlen légijárat volt elérhető a magyar fővárosból. A koronavírus-járvány miatt korábban leállított járatok közül egyre több indult újra, ezért az idén júniushoz képest több mint háromszor annyian fordultak meg a légikikötőben.
A biztonságért a repülőtéren több intézkedést hoztak: plexiket helyeztek ki, a zöld, sárga és piros országokból érkezőket külön kezelik, nem találkoznak egymással, és átmenetileg felfüggesztették a beléptetőkapukat is, helyette repülőtéri rendőrök igazoltatnak. Ezek miatt pár perccel lassabb a beléptetés, és sorok alakulhatnak ki, ha egyszerre több repülőgép érkezik veszélyeztetett országból, de felkészülten kezelik a helyzetet.
A második negyedévben (április-június között) azonos arányban esett vissza az összes országpár teljesítménye. Júliusban egyértelmű összefüggés mutatkozott az utazási korlátozások és az utasszám visszaesése között: a schengeni övezetben található úti célok légi forgalma közel 15 százalékkal kisebb mértékben esett vissza, mint a nem schengeni övezetben található úti céloké.
A jelenleg elérhető statisztikák alapján augusztusban Zürich, Bázel, Eindhoven, Párizs és Varsó úti célok rendelkeztek a legkisebb visszaeséssel a tavalyi év azonos időszakához képest. Az online repülőjegy foglaló oldalak keresési adatai alapján augusztus közepén akár 70 százalék is lehetett azon magyarországi úti céllal bíró külföldi keresések aránya, ahol a keresés és az utazás tervezett dátuma közötti különbség kevesebb mint 14 nap.
Az üzleti terv teljesülését firtató kérdésünkre azt közölték:
„A Budapest Airport 2020-as, még a koronavírus-járvány előtti üzleti terve nem fog teljesülni; attól a várt utasszám és a kapcsolódó pénzügyi mutatók terén is elmarad a repülőtér. Emiatt számos csökkentő intézkedést vezettünk be már eddig is, és fogunk a továbbiakban is. A jövő évre vonatkozó tervezés során a légiközlekedési és a turisztikai iparág helyzetét, illetve a 2021-ben várható fellendüléssel kapcsolatos feltételezéseket is figyelembe vesszük.”
A vállalat tavaly nettó 110 milliárd forintos bevételt ért el (330 forintos euró árfolyammal számolva), 2018-ban „csupán” 95 milliárd forintot. A külföldi tulajdonosok idén a teljes profitot itthon tartották, erről ebben a cikkben írtunk részletesen. Tavasszal azonban a zuhanórepülésbe kezdett bevétel miatt 300 fős leépítést jelentettek be. Idén további, ennél talán kisebb mértékű elbocsátás lehet, ha nem gyorsul fel a forgalom bővülése és bezárkóznak az országok. A magyar kormány bármikor meghosszabbíthatja a belépési tilalmat.
A repülőterek üzemeltetői a bevételük nagyobb részét a légiforgalommal közvetlenül összefüggő forrásokból, főleg a leszállási díjakból és a földi kiszolgálásból szerzik. Ferihegyen sincs ez másképp, bár a földi kiszolgálásban több cég versenyez. A bevétel további számottevő része a repüléshez nem közvetlenül kapcsolódó források, például az utasok által az üzletekben, éttermekben elköltött összegek, valamint bérleti díjak, reklámfelületek értékesítéséből származó pénzek. Kevesebb utas nyilván kevesebbet költ, úgyhogy ez meg is látszik a bevételi sorokon, amikről csak később kaphatunk tájékoztatást.
A turizmus szinte teljes leállása mindamellett lehetővé tette, hogy a fejlesztések zavartalanul folytatódjanak, vagyis a gyér forgalom eleve felszabadíthatott fejlesztési kapacitásokat. Az elmúlt 12 hnapban mintegy 100 millió eurót fordítottak erre a célra. A nyár közepén megkezdték a repülőtér épületeinek fűtéséért és melegvíz-ellátásáért felelő 80 darab hőközpont tervezett felújítását-karbantartását. A szerelvényeket hőszigetelő paplanokkal szerelik fel, hogy megakadályozzák a hő kiszökését. Elkészült az új turbókörforgalom a reptérre közvetlenül rávezető úton és átadták az új poggyászosztályozó központot is.
Augusztus közepétől az új utasmóló második részét is igénybe vehetik az utasok, a teljes beruházás 11,5 milliárd forintba került és az üzemeltető finanszírozta. Az 1-es móló építése tavaly júliusban kezdődött el, az első ütemmel az idén januárban végeztek. A második, most elkészült ütemben építették meg a 2A terminállal összekötő folyosót és a móló második részét.
A 11,5 ezer négyzetméteres, 120 méter hosszú épület egyszintes, 5,2 méter belmagasságú, 8 gyalogos beszállítókapuja közvetlenül a repülőgép-állóhelyekre nyílik, további 6 kaputól buszok szállítják az utasokat az épülettől távolabb parkoló repülőgépekhez. A központi csarnokban pihenő- és várótér, 3 nagy kapacitású, akadálymentes mosdóblokk, valamint egy dohányzóterasz is helyet kapott. Rövidesen kávézó és vámmentes bolt is nyílik az új mólóban.
A jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezésére. 
