A SOCAR és a BP – amely a projekt operátora – után a MOL-csoport a harmadik legnagyobb tulajdonos az óriási azerbajdzsáni Azeri-Chirag-Deepwater Gunashli (ACG) mezőben, ahol a kőolajtermelő rétegek alatt és felett gázrétegeket azonosítottak, derül ki a csoport közleményéből.
A kereskedelmi megállapodások kiegészítik az ACG termelésmegosztásra vonatkozó már meglévő szerződését (PSA), lehetővé téve a partnerek számára az ACG-mező gázkészleteinek feltárását, felmérését, fejlesztését és kitermelését.
Az ACG-ben lévő gázkészletek jelentősnek mutatkoznak, mennyiségük elérheti az akár 4 ezer milliárd köblábot (mintegy 112 milliárd köbméter).
Fotó: Mol
Az első termelő kút fúrása már elkezdődött a West Chirag platformról, az gáztermelés megkezdése pedig 2025-re várható. A kút szerepe fontos, mivel a kitermelés révén lehetővé teszi a gázkészletek felmérését, ami segítséget jelent a jövőbeni fejlesztési tervekhez.
Az ünnepélyes aláírásra Bakuban került sor az 1994-ben aláírt ACG megállapodás (ACG PSA) 30. évfordulóján.
Emellett Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója és Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke szándéknyilatkozatot írt alá, amelynek célja további, szénhidrogén-kutatásra vonatkozó együttműködési lehetőségek feltárása a Shamakhi-Gobustan régióban.
A megállapodás értelmében a Mol-csoport szándékát fejezte ki, hogy tapasztalatai, technikai és kereskedelmi ismeretei, valamint anyagi forrásai révén hozzájárul Azerbajdzsán szénhidrogén-kitermelésének további fejlesztéséhez.
„A mai nap fontos mérföldkő a Mol-csoport számára: az olajmezők több éves fejlesztése és kitermelése után kiterjesztjük tevékenységünket Azerbajdzsánban a földgázkészletek kitermelésére, ami a SOCAR-ral és a többi ACG-partnerrel való kiváló együttműködésnek köszönhető" – mondta Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.
„Ez a nap az Azerbajdzsán és Magyarország közötti gazdasági együttműködés szempontjából is kiemelkedő, és az országaink közötti kitűnő kormányzati kapcsolatoknak köszönhetően képesek voltunk tovább mélyíteni az üzleti együttműködésünket. Az ACG a koronaékszerünk, hiszen innen érkezik nemzetközi szénhidrogén-termelésünk legnagyobb része. A Mol-csoport részvétele a projektben egyben a két ország közötti gazdasági kapcsolatok zászlóshajója is, emellett az ACG kulcsszerepet játszik Közép-Európa energiaellátás-biztonságában. A mező kitermelése rugalmasságot biztosít a kőolaj-beszerzés terén a finomítóink számára Szlovákiában és Horvátországban, így a partnerség az egész régió számára előnyös" – tette hozzá.
A Mol 2020-ban jelent meg Azerbajdzsánban, ahol 9,57 százalékos érdekeltséget szerzett az ACG mezőben – amely a világ egyik legnagyobb olajmezője – és 8,9 százalékos érdekeltséget a Baku-Tbilisi-Ceyhan (BTC) csővezetékben, amely Ceyhan Földközi-tengeri kikötőjébe szállítja a nyersolajat.
Ez a részesedés a csoport 2023-as teljes termelésének 15 százalékát és az összes szénhidrogén-készletének 25 százalékát teszi ki, a BTC-vezeték pedig fontos szerepet játszik a Mol kelet-közép-európai finomítóinak, köztük a Slovnaft pozsonyi, valamint az INA rijekai finomítójának ellátásában.
Az azeri érdekeltség rugalmasságot biztosít a cég számára abban, hogy döntsön arról, harmadik félnek értékesíti-e az ACG-ben kitermelt kőolaj-részesedését Ceyhan kikötőjében, vagy a csoporton belül a kelet-közép-európai régióban felhasználva járuljon hozzá Európa energiaellátás-biztonságához és növelje a vállalat kőolaj-beszerzésének rugalmasságát, áll a közleményben.
De csak úgy tárgyalna Putyinnal az ukrán elnök, ha az Egyesült Államok és Európa is ott van. 
