A legendásan ritka, mesebeli egyszarvú hasonlatát olyan cégekre használják, amelyeknek sikerül áttörni az 1 milliárd dolláros értékelést. Ezek a vállalkozások eddig leginkább az Egyesült Államokból indultak, ám a GP Bullhound alapkezelő legfrissebb elemzése szerint Európában egyre számottevőbb az új unikornisok lehetősége, főleg az elmúlt év tapasztalatai alapján
Tavalyi elemzésében az alap 30 unikornist talált, idén viszont 13 új játékos csatlakozott a milliárd dolláros klubhoz, míg hárman kiestek. A fiatal szereplők között olyan cégeket találunk, mint a carsharinggel foglalkozó BlaBlaCar vagy a zenefelismerésre specializálódott Shazam. Az új belépők leginkább az értékesíthető reklámokból és keresnek pénzt.
Itt van a legtöbb unikornis
A GP Bullhound szerint az ezredforduló óta Európa startup-fővárosa, London termelte ki a legtöbb milliárd dolláros céget, pontosan 17-et. Őket a svédek követik hattal, majd a németek és az oroszok négy-négy céggel.
|
| Európa unikornisai és az új belépők. Forrás: GP Bullhound |
Az elemzés szerint 2000 óta nagyjából évente három olyan céggel bővült az illusztris, egymilliárd dolláros klub, amelyeket vagy ekkorára értékeltek, esetleg a tőzsdén nőttek meg, vagy ekkora volt az eladási áruk. Azonban 2014-ben egyre több tech cég született, köszönhetően a megnövekedett beruházási kedvnek, a GP Bullhound munkatársa, Manish Madhvani pedig a Financial Timesnak elmondta, hogy további növekedésre számít.
A tanulmány összesítése szerint a 2000 óta alakult unikornisok összértéke meghaladja a 120 milliárd dollárt, de még így is eltörpülnek az olyan óriások árnyékában, mint a Facebook vagy az Uber: előbbi piaci kapitalizációja 275 milliárd dollár, utóbbi értékét pedig 40 milliárdra saccolják. Madhvani szerint Európának meg kell tanulnia, hogyan csináljon versenyképesebb, 10 milliárd dolláros cégeket, bár hozzáteszi, hogy az Egyesült Államoknak szinte behozhatatlan előnye van a lakosság és a vállalkozási kultúra előrehaladtában.
Megosztottság
Persze, ahány unikornis, annyi iparág, de elmondható, hogy a legtöbb európai szereplő az e-kereskedelemből, a szoftver- és piactér-ágazatból jön (nagyjából 20-20 százalékot adnak), ám nem ezek a leggyorsabban fejlődő iparágak. A pénzügyi technológia, mint az online- vagy mobilos fizetés szárnyra kapott a GP Bullhound szerint: a 7 európai cég, amely ezekben utazik jelentős gyorsasággal növekszik, melléjük pedig újak is csatlakozhatnak, így hamarosan 20 százalék feletti részt adhatnak.
Itt a siker titka
Kiknek sikerül 1 milliárdos céget csinálni? Nos, a felmérés szerint az alapítók általában már veterán vállalkozók, több bukással, mint sikerrel a hátuk mögött. Leginkább 30 körül alapították meg a cégeket és csak az esetek egynegyedében voltak a húszas éveikben a projektgazdák.
A korral úgy tűnik lojalitás is jár, mivel a cégek több mint 80 százalékánál még jelenleg is dolgozik legalább egy személy az alapítók közül, és csak nagyon kevés esetben cserélődött le az egész gárda.
|
| Országonkénti megosztottság. Forrás: GP Bullhound |
Sokba kerül lovat tartani
Ahhoz, hogy egymilliárdosra hizlaljuk a cégünket, rengeteg tőkét igényel, egészen konkrétan átlagosan 230 milliárd dolláros befektetésre van szükség és 9 évre, mire szépen megnő a jószág, de az is kiderült, hogy a felhasználókra építő cégnek több pénzre van szüksége, mint az üzleti userekkel operálóknak. A többségnek nem elég egy befektető, 37 százaléknak 5-8 intézményi befektetője volt (a zenestreaminggel foglalkozó Spotify-nak egészen pontosan 17),
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
