Útmutató az otthoni munkavégzés tökéletesítéséhez
Nehéz időszakon vagyunk túl, hiszen a Magyarországon korábban csak korlátozottan népszerű otthoni munkavégzés hirtelen általánossá vált. A veszélyhelyzetben munkavállalók százezreinek kellett hozzászokniuk az új munkarendhez. De hogyan lehet a legtöbbet kihozni a home office-ból?
A cikk a Piac & Profit magazin augusztus-szeptemberi számában jelent meg.
A következő lapszám november 18-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>
(Fotó: depositphotos.com)
Alapvetően elmondhatjuk, hogy mind a privát, mind a munkahelyi létünkre kisebb vagy nagyobb, de mindenképpen maradandó hatást gyakorolt a járvány.
– A két sokk egy ponton összefügg. Csak egy példa: nem mindegy, mikor kelek, és mennyi időt töltök vagy épp spórolok meg a munkahelyre utazással, amit aztán vagy a munkára vagy másra fordítok. És itt máris érződik a legalapvetőbb probléma az iroda versus home office kérdés kapcsán: a bizalom kérdése – mondta a Piac és Profitnak Túri Laura, a HR School HR-tanácsadója, oktatója.
Ami a legfontosabb: a kommunikáció
Soktényezős a modell már akkor is, ha csak a munkáltató szemszögéből nézzük: a tevékenység jellege, az ügyfélviszonyok, a munkakörnyezet, az általános költségek (akár csak az irodabérlést tekintve), a juttatási rendszer, az állomány összetétele és szokásai, a szociális kapcsolatok, a kultúra mind befolyásolják a hatékonyságot. De ha a szervezet tetején csücsülő személy maga – bármilyen oknál fogva – nem hisz vagy nem bízik az otthoni munkavégzésben, esetleg ellenzi azt, akkor az objektív érvrendszerektől függetlenül sem lesz működőképes a modell. A szakember szerint sok esetben még a működési költségek csökkentése sem elég súlyos érv, hogy a modellben nem hívő cégvezetést meggyőzze.
Hogy milyen best practice-technikák vannak a home office-környezet tökéletesítésére? Ha a cégvezetés korábban is home office-párti volt, vagy a járvány alatt meggyőződött arról, hogy így is lehet dolgozni, akkor számos technika működhet. Túri Laura úgy látja, a legfontosabb a kommunikációs rendszer megteremtése. Ki kell alakítani a kommunikáció – az oda-vissza riportolás, az egyszerű megbeszélés vagy a csoportos ötletelés – belső, fix rendszerét. Ha ez megvan, el kell készíteni az útmutatót az otthoni munkakörnyezet kialakításához, majd biztosítani kell az IT-eszközöket és .csatornákat, illetve az is fontos, hogy aki otthonról nem tud dolgozni, annak lehetősége legyen szuperbiztonságos körülmények között az irodai munkára.
– A vírushelyzetben az alapvető cselekedeteinkben, szokásainkban, létünkben lettünk mindannyian korlátozva, ráadásul jelentős mértékben. A gyermekek nem mehettek iskolába, nem találkozhattak a nagyszüleikkel, nem léphettünk be védőeszközök nélkül egy üzletbe, átmeneti időre megszűnt minden társas érintkezési forma. Sokan még a munkájukat is elveszítették. Ehhez járult az egészségügyi bizonytalanság, a betegségtől való félelem, a reménykeltő hírek iránti vágy. Ebben a helyzetben a munkáltatók feladata nem is annyira az ösztönzés, mint inkább a biztatás, a biztonság és a stabilitásérzet erősítése, az empatikus hozzáállás. A vezetőknek minden körülmények között ezt kell sugározniuk: megérteni az egyes munkavállalói helyzeteket, és átmeneti, egyénre szabott legjobb megoldásokat kínálni. Ezekből aztán összeállíthat egy kvázi szabályozott, új működési rendszer – mondta Túri Laura.
Stratégiák a járvány és a következő hónapok átvészelésére
A veszélyhelyzet kihirdetésekor a teljes vagy a részleges otthoni munkavégzés szinte azonnali bevezetése volt a leggyakoribb intézkedés. A lazításokkal párhuzamosan aztán jött az „A és B hét” vagy a napon belüli osztott munkarend, hogy a COVID-biztos munkavégzés feltételeit a lehető legtovább biztosítani tudják a cégek. A HR-szakember megemlíti az extrém munkaidőkeretet is: egy számlaiktató pénzügyi munkatárs például bemehetett az irodába este 18 és 21 óra között, elintézni a legfontosabb ügyeket, és előkészíteni a másnapi postát a reggel 7-re érkező kollégáknak.
Emellett elterjedtek a videohívások, rendszeres online megbeszélések. Sok helyen készült „social distance policy” (társadalmi távolságtartás alkalmazása a munkahelyen) az irodai munkavégzés gyakorlatára, és az ennek megfelelő fizikai, környezeti átalakítások is megtörténtek: távolabb húzták az asztalokat, a közös helyiségeket – még a toaletteket is – felmatricázták, hogy egyszerre hány fő és egymástól milyen messze tartózkodjon. A nagyobb irodaházakban a lift helyett a lépcsőházak használatát ösztönözték, és persze mindenhová kikerültek a kézfertőtlenítők. De van olyan cég, amely – megbetegedés gyanúja esetén – saját költségén végezteti el a COVID-tesztet.
– A fizikailag helyhez kötött tevékenységet végzők, például a gyártásban, termelésben dolgozók, ügyfélkiszolgálók, bolti eladók esetében az otthoni munkavégzés nem értelmezhető. Az ebből fakadó egyenlőtlen viszonyokat az előrelátó munkáltatók egyéb pontokon próbálják a mai napig kompenzálni, például munkaidő-kedvezménnyel, extra szabadnappal, esetleg jutalommal – teszi hozzá a szakember.
Túri Laura úgy látja, most mindenki kivár, találgat, hogy mi lesz, ha újra nő a megbetegedések száma itthon, és okoz-e káoszt majd a szokványos influenzaszerű megbetegedések keveredése az új COVID-dal. Egyelőre bizonytalan az iskolák újranyitása és működése a hagyományos keretek között, ami szülőként nagyon sok munkavállalót érint. A cégek kénytelenek a legrugalmasabb, a profiljukkal – ügyfeleik kiszolgálásával, tevékenységük ellátásával, a csapat irányításának és szociális igényeinek kielégítésével – összhangban lévő működési és foglalkoztatási formára felkészülni. Szeptember 1-ig mindenképp kerüljön a fiókba az optimális intézkedési és költségterv.
A nyersanyagok vétele, illetve tartása most jó ötletnek tűnik
Mi lehet az oka, hogy a magyar tőzsde alulteljesít, a román pedig annyira felül?
