|
| Letört faágak Balatonfüreden 2016. július 14-én. MTI Fotó: Bodnár Boglárka |
A Balatonnál a keleti medencében 55, a középső medencében 20, a nyugati medencében 40 órával növekedett a viharjelzések fenntartási ideje, összesen 1929-2012 óra közötti időtartamban volt érvényben valamilyen fokozatú viharjelzés a hét hónap alatt.
A júliusi szupercella mindent vitt
Az OMSZ értékelése szerint az idei viharjelzési szezonban az erős viharok száma az előző évekhez képest csökkent. A Balatonnál 5 napon mértek 90 km/órát meghaladó szélsebességet, ami négy nappal kevesebb, mint az előző évben. A legnagyobb viharok júliusban érkeztek a tóhoz, amikor három napon is 110 km/óra körüli vagy azt meghaladó szélmaximumot mértek. A legerősebb vihar július 13-án csapott le az üdülőövezetre, amikor egy nagy kiterjedésű szupercellává fejlődött zivatartömb vonult végig a térségen, helyenként 128 km/óra sebességet is elérő szélrohamokkal.
35 fok fölött is jártunk - tavaly durvább volt a hőség
Az év legmelegebb napja a Balatonnál június 24-e volt, amikor Fonyódon 35,2, Siófokon 35,5 fokos hőmérséklet mértek. A 30 fok feletti hőségnapok száma a tavalyi forró nyárhoz képest 20-al csökkent (Fonyódon 20, Siófokon 22 volt), ami ugyanakkor sokéves átlag közeli értéket mutat.
A Balaton vize július 30-án melegedett fel a legjobban, 28,5 fokosra 1 méter mélységben mérve. A hűvösebb augusztusban már csak a hónap első hetében mértek 25 fok feletti vízhőmérsékletet Siófoknál.
Gyakrabban áztak el a nyaralók
Áprilistól szeptemberig a Balaton térségében átlagosan 405 mm körüli csapadék hullott, ami valamivel több csak a sokéves átlagnál, ugyanakkor a nyári főszezon hónapjaira a szokásosnál több eső jutott.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
