A Riot és a mainstream
Mielőtt 2009 októberében szabadjára engedték volna a League of Legends-et, a professzionális gaming egy dél-koreai hóbort volt, Európa és Amerika csak érdeklődve figyelte, hogy a legsikeresebb Starcraft játékosok hogyan akasztanak le százmillió forintoknak megfelelő összegeket, és szereznek óriási rajongótábort.
|
Kis cégből nagy
A Riot Gamest 2006-ban alapították, komolyabb tőkeinjekciót 2008-ban és 2009-ben kapott, először 8, majd később 9 millió dollárt. 2011-ben a Tencent Holdings megvette a cég egy részét 231 millió dollárért. A Riot tavaly 624 millió dollárt keresett. |
Aztán 2009 októberében kijött a League of Legends, ami berántotta az egész világot, olyannyira, hogy ma már naponta 67 millióan játszanak világszerte, és a különböző játékon belüli költések azt mutatják, hogy fejenként 10-15 dollárt költenek a kliensen belül.
Ami mégis talán a legdurvább, az a játék köré felépített show. Világbajnokságot először 2011-ben tartottak, akkor még csak 100 ezer dollárnyi összdíjazással, ma már bőven 1 millió dollár fölötti pénzt raknak zsebre a nyertes csapatok. Ez még öt játékosra leosztva is több mint 50 millió forint, és ez csak a tornagyőzelemért jár.
2013 óta már létezik az LCS, a világbajnokság sorozatos előválogató kupája, ami átlagosan esténként 1,7 millió nézőt vonz, és szintén komoly összdíjazással fut.
|
| Professzionális League of Legends meccs. |
Lövöldözni se rossz ennyiért
A Counter-Strike Global Offensive (CSGO) és a Battlefield 3 szintén komoly összdíjazású tornákkal rendelkezik, sőt, a CSGO esetében gyakorlatilag heti szinten van olyan kupa, amivel lehet pénzt keresni.
Jellemző, hogy egy nagyobb esport szervezet több játékra is tart csapatot, így például a League of Legends első világbajnokságát nyerő Fnatic feltűnik a CSGO, a Battlefield és a Dota top klubjai közt is.
A milliárdos üzlet
Ha nagy pénzeket keresünk az esport környékén, nem kell sokat nézelődnünk, a streamer (közvetítő) oldalak naponta több millió embert vonzanak. Természetesen ahol ekkora pénz van, ott egy nagyobb cég is rejtőzik, az Amazon.com ugyanis tavaly óta tulajdonosa a Twitch.tv oldalnak.
De mi a streamek titka? Ez elég egyszerű, az olcsó, könnyű szórakoztatás, ami mindenki számára elérhető, lévén a tartalomért semmilyen formában sem kell fizetni. Fontos tényező még a közvetítő személye is, mivel több órát folyamatosan végigbeszélni egy webkamerának kevés ember tud, különösen úgy, hogyha emellé még játszik is. Ezt így ránézésre elég nehéz teljesíteni, ennek ellenére naponta körülbelül tízezer csatornán megy adás.
A legsikeresebb streamerek az adományokból és a feliratkozásokból (5 dollár/hó) napi 2-3 ezer dollárt is megkeresnek, ez egy nagyon jó havi magyar átlagfizetésnek felel meg. Ilyen népszerűség mellett nem csoda, hogy gyorsan rájöttek a techcégek is, hogy a szponzoráció is nagyon megéri, olyan óriások, mint például az Intel, a Samsung, a SteelSeries, a Razer, vagy éppen az Acer is komoly pénzeket költenek szponzorációra.
A 2007-ben még Justin.tv-ként induló Twitch ma már gyakorlatilag monopol helyzetben van a közvetítők közt, átlagosan havonta 43 millióan nézik az adásait, ráadásul nagyon hosszan: a betévedő néző jellemzően mintegy másfél órát biztosan marad.
|
| A Twitch nézettsége itt is jól látszik. |
Ez olyan mértékeket öltött, hogy csúcsidős forgalomban az oldalt csak a Google, a Netflix, az Apple, és a Facebook tudja megverni. Idén március 24-én rengeteg Twitch felhasználót meghackeltek, de ez érdekes módon minimálisan sem érintette az oldal népszerűségét, ma Amerikában a site a teljes internet forgalom két százalékát produkálja.
Nem véletlen egyébként a monopol helyzet, miután a konkurencia elég gyengécske, a dél-koreai/német Azubu például abból próbál fent maradni, hogy irtózatos pénzeket kifizet a professzionális játékosok streamjeinek közvetítési jogaiért. De ezzel együtt sem teljesítenek jól, átlagosan 10-12 csatorna aktív, 30 ezer körüli nézettséggel.
A jövőben csak durvulni fog
Ami viszont biztos, hogy az esport karrierje meredeken felfele ível. Ma már a készítők gyakorlatilag csak kompetitív módokkal tolnak ki új játékokat, és a klasszikus nagy cégek is ennek farvízén úsznak, például a World of Warcrafttal, Starcrafttal, és a Diablokkal büszkélkedhető Blizzard is szükségét érezte, hogy összedobjon egy League of Legends/Dota koppintást. Gondolom, nem kell mondanom, hogy már ebben a játékban is vannak professzionális csapatok és tornák.
Mindenesetre ha amerikai vízumot szeretnénk, megéri elgondolkodni egy komolyabb esport karrieren, a professzionális játékosok ugyanis határozatlan időre szóló munkavállalói vízumot is kaphatnak.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
