A nap legrosszabb grafikonja: hol lehet a legolcsóbb a sör?

Archív kép: Plakát a Lengyelországban és Ukrajnában rendezett 2012-es EB-ről

Hol a legolcsóbb a sör? – teszi fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung rövid, nyilván (sör)cseppet sem tudományos igényű körképe. Itt 14 európai és Európán kívüli – köztük három német – válogatott nagyváros adatai alapján próbáltak arról képet kapni, hol is a legolcsóbb a sör, konkrétan egy 0,33 literes dobozos a szupermarketekben. (A grafikon itt látható.)

A győztes 47 centtel, 147,60 forinttal Sevilla, a dél-spanyolországi nagyváros lett, a második 63 centtel (198 forinttal) Varsó, a harmadik pedig Berlin 71 centes árral (223 forint). (A mai 314 forintos euróval számolva.) A legdrágább pedig Oslo három eurós, 967 forintos sörárral. (Persze nyilván a helyi bérek is sokat számítanak az árak megítélésében, de arról most nem volt szó.)

Magyarország sörben jobban teljesít?

A grafikon egyik hibája, hogy nem tudni, mi alapján válogatták ki a városokat, a válság tépte Portugália, a miénknél is alacsonyabb bérű Bulgária, a válságos Görögország hogyan teljesítene. Másrészt sör és sör között is nagy különbség van minőségben, alkoholtartalomban, gyártási eljárásban.

Valószínűleg mi is jól teljesítenénk az összehasonlításban. Egyik legnagyobb hipermarket-hálózatunkban az egyik legismertebb hazai, klasszikus márka doboza 129 forint kedvezményesen (41 cent), igaz, eredeti ára 159 forint volt (50,6 cent). Egy cseh import sör leárazás előtt 149, utána 119 forint (38 cent), igaz, kicsit gyengébb, mg az előző 5,2, ez csak 4,0 százalékos alkoholtartalmú.

A fél literes rendes sör

A harmad literes dobozos különben nálunk ritka, a fél literes sokkal elterjedtebb. Egyes piacokon már 170-180 forintért lehet „rendes” (legalább négy százalékos alkoholtartalmú) fél literes söröket kapni, még német recept szerint itthon gyártottat is, ami harmad literre átszámolva 120 forint alatt van.

De így sem nyernénk. Utánanéztünk, honnét vehette a Frankfurter Allgemeine az adatokat, kiderült, hogy alighanem innét, valamint innét (eredeti adatok angol fontban). A felmérésnél „több külföldi márkát és egy nagyobb hazai márkát” vettek figyelembe a szupermarketekben.

Nyolcadik helyen vagyunk

Ezen a listán már Budapest is rajta van, de csak a nyolcadik helyen (Sevilla viszont érdekes módon hiányzik). Jó pár európai város is megelőz, ami őszintén szólva a magyar kormány fogyasztási típusú adókhoz való erős vonzódása (világbajnok ÁFA, komoly jövedéki adók) fényében nem is olyan meglepő.

De továbbra is gyanakszunk, hogy a lista nem teljes, mert egyes közismerten nagyon olcsó, például dél-amerikai (Bolívia, Peru) vagy ázsiai feltörekvő országok, kelet-európaiak vagy balkániak (Ukrajna, Szerbia, Bulgária stb.) is hiányoznak róla.