A próbaidő nem kötelező, mégis szinte mindenhol alkalmazzák
A Berényi Kristóf Ügyvédi Iroda vezetője elmondta, hogy a Munka Törvénykönyve nem írja elő kötelezően a próbaidő kikötését, ugyanakkor lehetőséget biztosít annak szabályozására a munkaszerződésben.
A próbaidő kizárólag közös megállapodás tárgya lehet, vagyis egyoldalúan nem alkalmazható, és ha nem szerepel kifejezetten a szerződésben, utólag már nem érvényesíthető. A törvény legfeljebb három hónapban határozza meg a próbaidő maximális hosszát, ugyanakkor kollektív szerződés ezt 6 hónapra is kiterjesztheti. A gyakorlatban azonban a 3 hónapos próbaidő az általánosan elfogadott.
Miért van szükség próbaidőre, és mik a funkciói?
A próbaidő a munkáltató számára lehetőséget biztosít arra, hogy valós munkakörnyezetben értékelje az új munkavállaló szakmai rátermettségét, megbízhatóságát és szociális kompetenciáit. Ezzel párhuzamosan a munkavállaló is valós képet kaphat a vállalati kultúráról, a munkafolyamatokról, a vezetői stílusról és az elvárt teljesítményszintekről.
Azonnali hatályú megszüntetés – felmondás próbaidő alatt
A próbaidő egyik legmarkánsabb sajátossága, hogy a felek jogosultak indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetni a munkaviszonyt. Ez a jog nem korlátlan, de nem is kapcsolódik feltételekhez, elegendő az írásbeli közlés.
A táppénz és a próbaidő kapcsolata
Bár a betegszabadság és a táppénz jogosultságai a próbaidő alatt is érvényesek, hiszen a biztosítási jogviszony már a munkaviszony első napjától fennáll, a munkáltató ettől függetlenül megszüntetheti a munkaviszonyt.
Próbaidő a munkáltató stratégiájában: jogi eszköz vagy HR-funkció?
A próbaidő helyes kezelése a munkáltató részéről nem csupán jogi felkészültséget igényel, hanem tudatos humánerőforrás-stratégiát is. Egy jól strukturált, visszacsatolásokon alapuló próbaidős időszak elősegíti az integrációt, javítja a hosszú távú megtartást, és csökkenti a fluktuációval járó költségeket.
A munkajogi környezet ugyan lehetővé teszi a munkaviszony azonnali megszüntetését, de a próbaidő igazi értéke mégis abban rejlik, hogy két fél biztonságosan felmérheti a közös munka lehetőségét – bírósági perek és költséges munkaerőcserék nélkül.
A próbaidő jogintézménye, bár látszólag kizárólag munkajogi relevanciával bír, valójában a munkáltató pénzügyi kockázatkezelésének is része. Egy rossz munkaerő-felvételi döntés költséges lehet, ezért a törvény adta próbaidős lehetőséggel való élés jogi és gazdasági szempontból is megfontolt döntés. Aki pedig munkáltatóként vagy munkavállalóként nem biztos a munkaszerződés tartalmában, jól teszi, ha munkajogi szakértőhöz fordul.
Megtorlást ígérnek az irániak. 
