Továbbra is tízből kilenc magyar a készpénz-átutalási megbízással, azaz sárga csekkel fizeti ki számláinak legalább egy részét – derül ki a Kutatópont közvélemény-kutatásából. Banki csoportos beszedési megbízással az érintettek harmada próbált már meg számlát fizetni, míg direkt online utalással a megkérdezettek 15 százaléka élt. Az ATM terminálokon történő számlafizetés lehetőségével eddig a megkérdezettek 5 százaléka élt csak, noha a megkérdezettek több mint fele ismeri ezeket a számlafizetési lehetőségeket. A felmérés szerint a számlabemutató szolgáltatók oldalain (Távszámla, Díjnet) történő fizetéssel, vagy épp a mobiltelefonos fizetéssel (MasterCard Mobile) alig néhány százalék élt, ráadásul ezen lehetőségek sokkal kevésbé is ismertek a fogyasztók körében. (A kutatás kapcsán ugyanakkor érdekesség, hogy a felmérést készítők nem kérdeztek rá a dikerk bankkártyás fizetésre, amely mind több szolgáltató oldalán elérhető opció.)
A kutatók szerint a „sima” közszolgáltatások esetén egyeduralkodó a sárga (újabban pedig már fehér) csekk, míg ettől eltérő módon – pl. beszedéssel - jellemzően a pénzügyi szolgáltatások számláit (kölcsöntörlesztést, biztosítási díjakat) egyenlítik ki az emberek.
Hogy lehet egyszerű, ami kényelmetlen?
Annak ellenére használják az emberek a sárga csekket, hogy nézeteik szerint nem ez számít a legkényelmesebb számlafizetési módnak, ugyanakkor – annak dacára, hogy a szabályok szerint immár a csekknél az ügyfélnek kell figyelnie a beérkezési időt ami T+2 nap a posta esetén – ezt a megoldást tartják a válaszadók a legegyszerűbbnek és legbiztonságosabbnak. A jegybank adatai szerint a sárga csekk forgalom 2012-ben 238,9 millió tranzakcióban 2691 milliárd forint volt – tranzakciószámban 4,8, értékben 3,9 kevesebb, mint 2011-ben, vagyis a megoldás használata nagyon lassan, de folyamatosan csökken – bár az idén bevezetett ingyenes készpénzfelvétel ezt a tendenciát is megállíthatta.
Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója szerint az ügyfelek megosztottak, hogy érdemes-e néhány száz forinttal többet fizetni, ha cserébe nem kell postára menni - 39 százalék biztos nem fizetne, míg 32 százalékuk egyetért ezzel az állítással. Az új számlafizetési módokban a megkérdezettek 46 százaléka vonzónak találja, hogy otthonról is elintézheti befizetéseit, s 51 százalékuk örül annak, hogy így időt tud megtakarítani, ám több mint kétharmaduk számára a költségek számítanak, márpedig az alternatív megoldásokért fizetni kell.
Ki fizeti a Postát?
Ennek oka az, hogy míg a sárga csekk árát – ami egyébként magasabb, mint a banki tranzakcióké – a szolgáltatók érvényesíthetik a szolgáltatás díjában, de arra nincs mód, s törvény is tiltja, hogy ezt a költséget többletköltségként mutassák ki az ügyfelek felé, ami emiatt konzerválja ezt a világon unicumnak számító megoldást. Az MNB a törvény megszületésekor jelezte, hogy a jogszabályt rossznak tartja, mivel „nem segíti elő azt, hogy a lakosság és a vállalatok által igénybe vett szolgáltatások költségeit a szolgáltató differenciáltan és átlátható módon háríthassa át.
A törvény beégette azt a megoldást, hogy a szolgáltató a sárga csekk költségeit az összes ügyfél között szétterítheti, ám mivel ezt külön költségként nem számíthatja fel, ezért az alternatív megoldást választók számára nem tud kedvezményt adni, azok költségeit megtámogatni. A jegybank érvelése szerint a megoldás fogyasztóvédelmi elveket is sért, hiszen a más úton – beszedéssel, átutalással, kártyával, stb. - fizetők így annak dacára kénytelenek fizetni a sárga csekk költségeit, hogy a szolgáltatást nem veszik igénybe. Sokak szerint a megoldás a Magyar Posta további finanszírozásától ódzkodó kormányzat költségvetési kiadást védő lépése, hiszen emiatt rendkívül komoly bevétel keletkezik a Postán, amely e nélkül a bevétel nélkül drámaian rossz gazdálkodási eredményt érne el.
Európa legalján
S hogy ezzel mire jut Magyarország? A beszédes felmérésen túl ideidézhetjük a Magyar Nemzeti Bank idén nyári Jelentés a fizetési rendszerről szóló tanulmányát, amely szerint hazánk az elektronikus fizetési eszközök felhasználása tekintetében a legjelentősebb lemaradásban épp a közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak elektronikus fizetése terén áll: csoportos befizetéssel és egyéb elektronikus csatornán csak a számlakövetelések 24,3 százalékát egyenlítettük ki 2013-ban (2012-ben 23,5 százalék volt a mérték), miközben Nyugat-Európában ez az arány 70 százalék volt 2012-ben. Az átlagmagyar arról sem vesz tudomást, hogy a kétnapos postai átfutással szemben a banki átutalások átlagos átfutási ideje ma 2 óra alatt van. Nagy kérdés, hogy túlzott készpénzhasználat évi 100 milliárdos feleslegesen elfolyó társadalmi költségeibe mekkora tétellel számolta be a sárga csekket az MNB.
Jön a rubeles fordulat. 
