A vizsgálat eredményét összegezve a bizottság megállapítja, hogy a felhasználóknak sokszor szerződési feltételek "labirintusán" kell áthámozniuk magukat, mielőtt megtudhatnák, mennyit is fizetnek valójában a termékért, a gyerekeket pedig ingyenesként feltüntetett játékokkal vesznek rá a vásárlásra. A brüsszeli testület szerint a webshopok ügyfélszolgálatát is nehéz elérni, a vizsgált oldalak több mint harmada ugyanis semmilyen elérhetőséget nem tüntetett fel.
A vizsgálatnál összesen 333 honlapot vettek górcső alá, az unió 26 tagállamában - Írország erőforrás hiányában nem vett részt a vizsgálatban -, valamint Norvégiában és Izlandon. Ezek 76 százalékát jelölték meg további vizsgálatra, mert a hatóságok azt gyanítják, nem felelnek meg az uniós fogyasztóvédelmi előírásoknak. A 14 éven aluli gyerekeknek játékokat forgalmazó 55 honlap 71 százaléka nem tartja be az uniós előírásokat.
A bizottság szerint a fő problémát a tisztességtelen szerződési feltételek, a visszalépés lehetőségének hiánya, valamint az eladó személyének és elérhetőségének fel nem tüntetése jelenti. A vizsgálat során 230 honlapnál találtak tisztességtelennek nevezhető szerződési feltételeket, amelyen a bizottság azt érti, hogy az eladó kizárja saját felelősségét, ha a letöltött termék kárt tesz a fogyasztó berendezéseiben; megfosztják a fogyasztót a jogorvoslat és a reklamáció lehetőségétől, vagy megnehezítik azt; megfosztják a fogyasztót attól a jogától, hogy a terméket kicseréltesse vagy visszakapja a pénzét, ha a letöltött termék működésképtelen.
A vizsgálat eredménye emellett azt mutatja, hogy ha a letöltés elkezdődött, akkor a fogyasztónak nincs többé lehetősége visszalépni az ügylettől, és erre a weblapok 42 százaléka semmilyen módon nem figyelmezteti a felhasználókat, noha ez kötelességük volna. A 333 vizsgált weblap közül 121 semmilyen elérhetőséget nem tartalmazott, holott a bizottság felhívja a figyelmet, hogy az eladó személyét, címét és e-mail címét is köteles lenne feltüntetni, hogy ügyfelei szükség esetén fel tudják vele venni a kapcsolatot.
A bizottság emellett azt is kifogásolja, hogy a letölthető digitális tartalmak esetében az internetes üzletek 73 százaléka nem figyelmeztet arra, hogy a felhasználók csak saját hazájukban lesznek képesek használni a terméket, más országban nem, amikor pedig fel is tüntetik ezt az információt, akkor azt az általános szerződési feltételekben, nehezen fellelhető módon teszik.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
