A vásárlók az 1950-es évek második fele előtt lakóhelyük központjaiba jártak, ahol egymás mellett sorakoztak a kis boltok hívogató kirakataikkal. Ezekből szerezték be, amire szükségük volt. Aztán jött 1956, amikor az Egyesült Államokban megnyílt az első bevásárlóközpont. Ez mindent megváltoztatott.
Mi az alapszabály?
Az egyetlen épületbe költöztetett boltokba immáron nem az utcáról, hanem a bevásárlóközpontok folyosóiról tértek be az emberek. A főszabály az volt, hogy ezeknek az áruházaknak nem volt az utcára néző ablaka. Ennek költségmegtakarítási és vásárlóbefolyásolási okai vannak – mondta a CNN-nek Burt Flickinger kiskereskedelmi szakértő.
A kevesebb ablak több falat jelent, amire polcokat lehet építeni az áruknak. Így ugyanazon a területen többet lehet kínálni belőlük a vevőknek. Emellett a jobban szigetelt épületek fűtése és hűtése kevesebb energiával megoldható, ami csökkenti az üzemeltetési költségeket. Ezek a praktikus okok, ám a lényeg nem ez.
Fotó: Pixabay
Az a legfontosabb, hogy a vevő minél jobban érezze magát a bevásárlóközpontban. Ennek köszönhetően minél több időt töltsön el ott és minél több pénzt költsön. A mindig egyenletesen erős mesterséges fényben az épület folyosóin korzózó vásárlók figyelmét semmi sem tereli el az egymást követő boltokról.
Mindegyik után következik egy újabb, ami fenntartja az emberek érdeklődését. Ezt segítik a körökbe
záruló körfolyósok. Az ablaktalan megoldás hátránya, hogy a bevásárlóközpontok kívülről általában jellegtelenek, egysíkúak. A korai időben még többet adtak ennek elkerülésére a tervezők, ám miután kiderült, hogy a vásárlókat nem érdekli, hogyan néz ki a bevásárlóközpont kívülről, kevesebbet törődtek ezzel.
Mint minden divatot, ezt is elérte a piac éretté válásának válsága. Ma már sok képet lehet látni elhagyott elromosodott bevásárlóközpontokról. Az Egyesült Államokban 15 évvel ezelőtt 1400 ilyen központ működött, míg ma már csak 1122 üzemel. Az elmúlt években csak néhány új épült – derül ki az International Council of Shopping Centers adataiból.
Az amerikai felnőttek 54 százaléka keresett fel egy bevásárlóközpontot legalább egyszer egy hónapban 2023-ban. Havonta átlagosan kicsit több, mint 300 dollárt (110 ezer forint) költöttek. A vevők 70 százaléka vagy az 1990 után született millenniumi, vagy az 1990-es évek második fele után megjelent Z generációhoz tartozik.
Drónokat és rakétákat fogtak el vele, de vannak még korlátai az új rendszernek. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
