A mobil tartalom egyik alapkérdése, hogy vajon miért csak 2012-ben szálltak be a legnagyobb médiavállalkozások az alkalmazások piacába. Nemrégiben jött csak ki az RTL Klub az RTL Most alkalmazással, bevallottan nem azzal a céllal, hogy minimalizálja a reklámpiac csökkenéséből származó bevételkiesést. Ugyanakkor érzékelhető az is, hogy a nagy televíziók esetében jobban járnak és biztosabb bevételhez jutnak, ha a disztribúció irányában keresnek kiegészítő forrásokat. Ugyanakkor a Sanománál úgy vélik, mondja Dunai András, hogy az évek óta tartó mobilfejlesztések, mind a szolgáltatások, mind a tartalom terén, manapság érnek olyan fázisba, amikor ha szerény, de stabil bevételt produkálnak már.
|
| Siklós András (moderátor), Felsmann Balázs (BCE), Országh Örs (MTelekom), Giret Gergely (FHB), Turcsán Tamás (Insiderblog), Lemák Gábor (MMSZ) |
A másik nagy kiadónál, a Ringiernél a mobil tartalmak esetében nem a "mindenáron jelenlét" határozza meg az aktivitást, hanem a felhasználói igény. Vagyis szerintük csak olyasmit érdemes fejleszteni - legyen az mobiltartalom, vagy éppen játék -, amelyre valós fogyasztói igény mutatkozik. Ugyancsak a Ringier képviseletében beszélő Kardos Gábor jelezte: lesz egységes médiavilág, olyan, amely egységes kütyün tudja majd kezelni a jelenleg erősen eltérő platformokat és megjelenési formákat (online, mobiltartalom, okostelefon, tablet vagy éppen televízió).
Nagyon kell a QR-kód?
Meglepő módon abban egyetértettek a konferencia résztvevői, hogy a kétdimenziós QR-kód (Quick Response Code - a szerk.) lehet mondjuk a kapocs a hagyományos média és a mobil között. Ezen a területen azonban Magyarország és a hazai piac még a felfutási szakaszban van. Nem kizárt az sem, hogy előbb-utóbb általánossá válik a QR-kód megjelenése a print média és a képernyő között. Persze a QR-kód nemcsak a tartalomnál, hanem a marketing lehetőségeknél és a mobilfizetési lehetőségek környékén is feltűnt.
Mobiltárca - Afrikában már nem készpénzzel, hanem mobillal fizetnek
A mobiltárca terület legizgalmasabb kérdése az volt, hogy mi lenne, ha Magyarországon hirtelen megszűnne a készpénz és helyette mobillal fizetnénk. Ebben a pillanatban a hazai GDP azonnal 2 százalékkal nőne, hiszen körülbelül ennyibe kerül a készpénzfizetés feltételeinek megteremtése és működtetése a gazdaságnak. Viszont ha már nincs pénz, akkor nincs korrupció sem, ez is kipipálva. De vajon ha ennyire sok hasznot hajtana, mégis miért nem sikerül megvalósítani a készpénzmentes világot? Miért szeretik sokan inkább a készpénzt?
Giret Gergely az FHB színeiben arra hívta fel a figyelmet, hogy még a bankkártyás fizetés is gondot okoz sokaknak és a tranzakció számok azt mutatják, hogy az emberek legnagyobb része megmarad a havi kétszeri pénzfelvételnél, vagyis nem igazán fizetésre, hanem pénzkivétre használja csak a kártyát. A hibát a megfelelő edukáció hiányában kell keresni. Viszont aki sárga csekket használ - melynek díját a Posta januártól az infláció négyszeresével emeli - az likviditási képességeit növeli, hiszen ha éppen nincs pénze, akkor később fizeti be a számlát, míg ha csoportos díjbeszedést alkalmaz, akkor rögtön levonják a tartozást. Legtöbbet ez ügyben a szolgáltatók tehetik, akik már nagy erőkkel kísérleteznek a tökéletes mobil fizetőrendszer kialakításával - mondta Országh Örs, a Magyar Telekomtól.
Az NFC vagy a remote payment győz?
A Corvinus Egyetem tanára, Felsmann Balázs azt fejtegette, hogy még nem látszik a verseny vége, vagyis, hogy NFC alapú, tehát a mobil hozzáérintésével fizető rendszer kerekedik felül, vagy pedig a távoli fizetés, amikor például otthonról tudjuk feltölteni kártyaegyenlegünket. Ezen a területen hasznos kezdeményezésnek ígérkezik a hazai MasterCard Mobile megoldás, amelynek persze még le kell küzdeni gyermekbetegségeit. Érdekes az is, hogy a mobilfizetés jövője teljesen más fejlődési vonalat követ az Egyesült Államokban, Afrikában, vagy éppen Európában.
|
| Fotók: Erhardt László |
Míg a tengerentúlon inkább a kuponos rendszert részesítik előnyben és az értéklánc közepén a kereskedőházak állnak, addig Európában inkább a hagyományos megoldást támogatják, vagyis a bankok összeállnak a mobilszolgáltatókkal és esetleg még szolgáltatókat is bevonnak a mobil fizetési rendszer kialakításába.
Afrikában pedig annyira rossz bizonyos területeken a biztonság, hogy az emberek nem tartanak maguknál pénzt és ha hozzájutnak, inkább a telefonjaikat töltik fel és azzal fizetnek gyakorlatilag minden szolgáltatás után. A fekete kontinens egyes térségeiben a bankok elterjedtsége 10 százalék körül van, viszont ugyanott 60 százalék körüli a mobil penetráció. Vagyis Afrika egyes részein egyszerűen átugrott a fejlődés bankkártyás szakaszát, hiszen ha nincs bank, nincs kártya és a készpénz ezért vándorolt át a mobilra.
A Magyar Mobiltárca Szövetség az a szervezet, amely megpróbálja a megfelelő szereplők bevonásával kialakítani a hazai mobilfizetési rendszer legprofesszionálisabb ökoszisztémáját. Lemák Gábor elnök szerint ehhez jó néven vennék az állam megfelelő lépéseit is, de ezek egyelőre nem nagyon látszanak. Tervük egy olyan SIM alapú megoldás, amely minden korábbi kártyát - technológiai és biztonsági, vagy éppen pontgyűjtőt - beköltöztetne a mobilba.
És még ott van a keresőmarketing
A konferencia összekapcsolódott a Keresőmarketing Nappal. Itt elsősorban a mobil és a keresőoptimalizálás kérdése volt középpontban, de választ kaptunk arra is, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni egy mobilweboldal fejlesztésekor. A workshopok nem csak esettanulmányokat mutattak be, de hasznos tippeket kaptak azok is, akik éppen azon törik a fejüket, hogy miként futtassák be weboldalukat.
Tavalyhoz képest az uniós GDP 1,5 százalékot nőtt, szemben a magyar 0,2 százalékos növekedéssel. Negyedéves alapon az EU gazdasága sem bővült nagyot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
