A legutóbbi táplálkozási felmérés adatai szerint ugyan a felnőtt lakosság több mint 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, addig más felmérések arra is mutatnak, hogy a hazai gyerekek körében jelen van az alultápláltság.
Éhezés: lehet mennyiségi és minőségi is
Fontos tudni, hogy kétféle éhezésről beszélhetünk. A mennyiségi vagy abszolút éhezés alatt azt értjük, ha valaki nem jut hozzá az egészsége megőrzéséhez szükséges energiamennyiséghez (ez átlagosan 2200-2500 kcal-t jelent). Minőségi éhezés viszont akkor lép fel, ha bár a napi energiaszükséglet biztosított, ezen belül egy vagy több tápanyaghoz (szénhidrát, fehérje, vitaminok vagy ásványi anyagok) nem, vagy nem megfelelő mennyiségben, arányban jut a szervezet. Az éhezés furcsa ellenpontja, hogy világszerte sok élelmiszer egyszerűen a szemétbe kerül, a túl szigorú minőségi előírások, a lejárat vagy éppen a felelőtlen vásárlás következtében.
Dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársa szerint Magyarországon évente hozzávetőlegesen kétmillió tonna kidobott élelmiszerről beszélünk, világszerte pedig az összes megtermelt élelmiszer egyharmadára becsülik a kidobott mennyiséget – ez körülbelül 1,3-1,5 milliárd tonna lehet. Pontos adatok a téma jellegéből adódóan azonban nincsenek, jelenleg is több kutatás folyik a mérési módszertannal kapcsolatban. Az azonban világos, hogy a fejlettebb országokban jóval többet pazarolnak a háztartások, a fejletlenekben pedig a termelés, feldolgozás, tárolás, szállítás technológiai hiányosságai miatt keletkezik szükségtelenül sok élelmiszerhulladék. A magyar háztartások pazarlása messze elmarad az élen járó angolszász országokéhoz képest, ugyanakkor még így is körülbelül egymillió ember lakhatna jól abból, amit évente kidobunk.
A túl szigorú minőségi előírásokra sokáig példa volt az Európai Unió rendeleteinek sokasága, amely többek között az uborka vagy éppen a banán görbületét is megszabta. Fontos tudni, hogy ezeknek piacvédelmi céljuk is volt, de időközben a döntéshozók is belátták az emiatt bekövetkező élelmiszerpazarlás tarthatatlanságát, így 2009-től ezen szabályok többségét eltörölték.
Minőségét megőrzi, de meddig fogyasztható?
A csomagolt élelmiszereken kétféle jelöléssel találkozunk, amelyet a fogyasztók többsége nem is különböztet meg. Pedig kis figyelemmel évente több tíz kilónyi élelmiszer kidobását előzhetjük meg, ha tudjuk, melyik mit jelent.
A minőségmegőrzési idő azt az időtartamot jelöli, ameddig az élelmiszertől elvárható, hogy a megadott tárolási körülmények között tartva biztonsággal fogyasztható marad és megőrzi eredeti minőségi tulajdonságait. Fogyasztható: ezt a jelölést jellemzően a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló (jellemzően hűtőtárolást, azaz 0-10 ⁰C fokot igénylő) élelmiszerek (tejtermékek, felvágottak, hidegkonyhai saláták) esetén találjuk a csomagoláson. A megjelölt felhasználhatósági dátum után fogyasztásuk kockázatos lehet, veszélyt jelenthet az egészségre még akkor is, ha esetleg nincsenek látható romlási jelek.
Csak odafigyelve megy
Minőségét megőrzi: a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található dátum azt az időtartamot mutatja meg, ameddig elvárhatjuk, hogy a gyártó által garantált minőséget, azaz például ízt, illatot, színt vagy állagot nyújtja. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogyaszthatók. Ilyen jelölést találunk jellemzően a konzerveken, kekszeken és a szárított vagy gyorsfagyasztott élelmiszereken.
Ha jobban odafigyelünk a lejárati időkre, és jól tervezzük meg étrendünket, az életmódunk sokkal fenntarthatóbbá válik, és felére-harmadára csökkenthetjük a kidobott élelmiszerek mennyiségét.
A Nébih adott hét tippet, hogy elkerülje az élelmiszerpazarlást az otthonában:
- Tervezze meg előre a család étrendjét, és készítsen hozzá bevásárlólistát!
- Ne csábuljon el a boltban, csak azt vegye meg, amit biztosan elfogyasztanak majd.
- Ha valamiből több darab is van otthon, használja azt az elvet, amelyet a boltok vagy az üzemek is: a legrégebbit használja fel először, vagyis azt, amelyiknek a legközelebb van a lejárati ideje.
- Az élelmiszeripar folyamatos fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy a feldolgozott élelmiszerek minél hosszabb ideig eltarthatók legyenek. Vásároljon minőségi, tovább eltartható termékeket, amivel környezetét és pénztárcáját is kíméli.
- Használja ki a mélyhűtőt: a legtöbb alapanyag, el nem fogyasztott étel lefagyasztható. Gondoljon erre a közeli lejáratú élelmiszerek esetén is, amelyeket így megmenthet a kukától.
- Sok élelmiszer a minőségmegőrzési idején túl rövidebb-hosszabb ideig is elfogyasztható. Tájékozódjon erről, mielőtt kidobná.
- Az ételmaradékokból új ételeket varázsolhat, ehhez az interneten számos receptoldalon talál segítséget.
A turizmus egyik fontos hajtóereje a SZÉP-kártya. 
