A kisgyermekeket nevelő szülők gyakran büszkén számolnak be arról, hogy két-hároméves csemetéjük már magabiztosan használja a különböző „okoseszközöket”.
Megkeresik kedvelt meséiket a videómegosztókon, bekapcsolják kedvenc játékaikat, ez idő alatt pedig a szülők el tudják végezni a napi teendőiket. Ez azonban nemcsak előnyökkel, hanem számos kockázattal is járhat, és komoly nevelési kérdéseket vet fel.
A szülői kontroll szerepe nagyon fontos, hiszen a gyerekek könnyedén találkozhatnak agresszív, félelemkeltő tartalmakkal, amelyek a személyiségfejlődésükre negatívan hathatnak. A téma fontossága ellenére kevés empirikus tanulmány születik azzal kapcsolatban, hogy a szülők miképp vélekednek erről a jelenségről, mi jellemzi a legkisebbek médiahasználatát.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legutóbb 2013-ban végzett olyan felmérést, amelyben a 16 éven aluli gyermekek médiafogyasztási szokásait igyekezett feltárni. A vizsgálat foglalkozott a három éven aluliak tévénézésre fordított idejével és az ezzel kapcsolatos szülői vélekedésekkel. A tanulmány szerzői rámutattak arra, hogy míg a különböző technikai megoldások és az internet elterjedésével a szülők egyre tudatosabban fordulnak a média világa felé, addig meglehetősen bizonytalannak érzik magukat annak megítélésében, hogy milyen tartalmak a legmegfelelőbbek a kisgyermekeik számára.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 1,29 pontos nyitás után csökkent kedden kora délutánig. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
