Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat az otthonunkban és a munkahelyünkön, a páraszintnek rendben kell lennie. Meg kell előznünk, hogy akár a túl alacsony, akár a túl magas értékek testi panaszokat okozzanak. Az első lépés, hogy tisztában legyünk, mekkora páratartalomban töltjük napjainkat.
Mi a páratartalom?
A levegőben lévő összetevők egyike a víz. Azt, hogy mennyi nedvességet tárol éppen a körülöttünk lévő légtér, a páratartalom jelöli. A kültéri páraszint függ az időjárástól, a földrajzi fekvéstől, a lokális sajátosságoktól. Azonban a beltéri páratartalmat mi alakítjuk.
Minél több vizet juttatunk a levegőbe, annál magasabb lesz a páraszint. Ezt ellensúlyozza például a szellőztetés, illetve a klímahasználat. Azt, hogy pontosan mennyi a víz légtérben, egy meteorológiai mérőállomással könnyedén megtudhatjuk.
Mitől függ a légtérben a nedvesség szintje?
Mint említettük, a levegő páraszintjét belső terekben a szokásaink nagyban befolyásolják. Azokban a helyiségekben, ahol vízhasználat történik, általában több a nedvesség a levegőben is. Ez különösen igaz akkor, ha nem nyitunk utat a levegőcserének, így megreked a falak között a pára.
Ennek az ellentéte történik, ha túl sokat szellőztetünk, folyamatosan használjuk a légkondit vagy épp a fűtést. Ezek a tevékenységek ugyanis csökkentik a levegőben a víz mennyiségét. Vagyis szárítják a levegőt. Egyik eset sem optimális, ha meghaladja a páratartalom egészséges intervallumát.
Mit tehetünk, ha magas a páratartalom?
Ha túl sok nedvesség gyűlik össze a levegőben, akkor ajánlott kivonni a felesleges vizet a légtérből. Az Airfresh páramentesítői érzékelik, ha 55% fölé megy a helyiségben a páraszint, és működésbe lépnek. Beszívják a levegőt, kivonják belőle a nemkívánatos vizet, és így engedik vissza azt a helyiségbe.
S hogy miért szükséges mindenképp tennünk a magas nedvességszint ellen? Azért, mert a levegő víztartó képessége véges. Ha egy harmatponti hőmérsékletet elérő falfelületen kicsapódik a víz, ott előbb-utóbb megjelenik a penész. Attól pedig nagyon nehéz végleg megszabadulni.
Ezért kerülendő a száraz levegő is
Nem csupán a túl magas páratartalomnak lehetnek olyan hatásai, amelyeket jó, ha megelőzünk. A levegő nedvességtartalma hatással van az emberi nyálkahártya nedvességére is. Ha alacsony a páratartalom, akkor a szemek, a torok, a bőr is kiszárad.
A párásító és légmosó készülékek a levegő szárazságát hivatottak kiküszöbölni. Annyi vizet juttatnak a levegőbe, hogy visszaálljon legalább a minimális 45%-os páratartalom. Ez ugyanis az a legalacsonyabb szint, amely egészséges hatással van a szervezetünkre.
Az iráni háború hatására az európai légitársaságok is emelik az árakat. De ez még csak a kezdet. 
