Dúl a háború a régi és az új rendszer között

Az Uber világszerte küzd a szabályozókkal: a hatályban lévő jogszabályok, előírások egyszerűen alkalmazhatatlanok a teljesen új technológiát használó szolgáltatásra. Azt a rendszert, hogy valaki beül a saját autójába, elindít egy alkalmazást, és ugyanezen alkalmazás a fuvart kereső utasokat bármiféle emberi közreműködés (diszpécser) nélkül összeköti vele, majd a végén automatikusan kiegyenlítődik egy előre megadott bankkártyáról a szolgáltatás ellenértéke, nem lehet a hagyományos taxizásra kitalált eszközökkel kontrollálni.

A szabályozatlanságnak megvannak a maga veszélyei, a sofőrök és a járművek alkalmasságának megítélése egy olyan piaci szereplő kezében van, akire semmiféle rálátásunk nincsen. A kevesebb betartandó szabály viszont alacsonyabb költséggel jár - az Uber emiatt olyan árakkal tud belépni a piacra, amivel a taxisok nem csak Budapesten nem tudnak versenyezni. Nem véletlen, hogy a taxislobbi világszerte háborút vív az Uberrel - a londoni ügyben is kérték a bíróságot, hogy ne engedjék ki a szabályozás alól az ubereseket.

A háború persze ott durvult el a legjobban, ahol a legnagyobb a taxisok vesztenivalója: Párizsban, ahol a taxik korlátozott száma miatt forintban mérve akár 75 millióba (!) is kerülhet egy engedély.

Magyar módszer: vasszigor, érdemi hatás nélkül

Magyarországon egyszerű megoldást választottak: egyszerűen beterelték az Ubert a taxirendelet hatálya alá. Ez természetesen alapjaiban teszi lehetetlenné a szolgáltatás legális létét: ha csak sárga autóban, taxiengedéllyel rendelkező sofőr vezethet Uber-autót hatósági áron, akkor gyakorlatilag minden olyan előny elvész, ami miatt az ügyfelek az Ubert választanák.

A rendelet életbelépésekor az Uber jelezte, nincs lejátszva a meccs, tovább tárgyalnak a magyar döntéshozókkal arról, hogyan lehetne jobban figyelembe venni az új, megosztáson és a mobilinterneten alapuló technológia sajátosságait. Mindeközben pedig az Uber zavartalanul szállítja tovább az utasokat Budapesten is - eltekintve persze a hatósági razziáktól, rajtaütésekről, próbautakról, amelyek eredménye mindig pénzbírság, akár több százezres tételben, amely rejtélyes módon nem rettenti el a nép egyszerű gyermekét.

Miről tárgyalhatnak?

Felmerülhet a kérdés: ha egyszer Magyarországon eldöntötték, hogy az Uber taxi, és kész, akkor miben reménykedhet a cég? Nem szabad elfelejteni, hogy az Uber csak első ránézésre egy szimpatikus kis garázscég, néhány kocka srác mobilalkalmazása.

A cég értéke 5 év alatt 50 milliárd dollár fölé nőtt - bőven van tehát mozgásterük akár a szürke-időszakok bírságainak, veszteségeinek fedezésére, akár a legkiválóbb jogászok megfizetésére is.

London lehet az Uber kirakat-városa

A londoni bíróság döntése fontos siker: gyakorlatilag ugyanúgy működhet tovább az Uber a londoni fővárosban, ahogy eddig. A döntést lehet mutogatni más európai városokban is, ráadásul nagyon fontos tapasztalatokat lehet gyűjteni arról, milyen az, amikor egy világvárosban tényleg legálisan és szabályosan működik egymás mellett az Uber és a hagyomásos taxizás

A victory for common sense: today, the High Court decided Uber’s app is an app - not a taximeter. //t.co/frCq7jLUNF

— Uber UK (@UberUK) 2015. október 16.

"A változás elkerülhetetlen, a legjobb amit az ember tehet, hogy megtanul élni vele" - üzente Boris Johnson, London polgármestere a napokban. "Ha már egyszer kijött a fogkrém a tubusból, akkor kész, ennyi volt" - fogalmazott.

Uber-fizetés és BKK havibérlet egy számlakivonaton - közösségi közlekedés mindkettő

Ezt Észtországban is érzik: nemrég az innovatív, előremutató megoldások iránti nyitottságáról híres észt adóhivatal bejelentette, hogy az Uberrel közösen új adóbevallási platformot fejleszt, így próbálják megtalálni a megoldást a megosztáson alapuló gazdaságból fakadó problémákra.

Hogy a fejlődésnek nem lehet útjába állni, ám a probléma megoldása nem egyszerű, azt jól jelzi az alábbi idézetben szereplő kettősség is: "Magánszemélyként például én is használok Ubert, ám mint politikus, elfogadom a taxisok részéről megfogalmazott kritikákat”. Ez a mondat Csepreghy Nándor miniszterhelyettes szájából hangzott el egy rendezvényen.

Ha máshogy nem megy, térjünk vissza a gyökerekhez

Az Uber emellett minden fronton küzd a legalizálásért. Kínában már tesztelik a telekocsi-rendszerüket - ez tulajdonképpen az a szolgáltatás, amire a sharing economy keretein belül valójában létrejött az Uber: a sofőrök egy gombnyomással megoszthatják járművüket a hasonló irányba utazókkal.