Éhezés helyett elhízás
A WHO bevezette a kövérségi ráta fogalmát, ami azt mutatja, egy-egy országon belül a népesség mekkora hányada mondhatni túlsúlyosnak. Világviszonylatban ez a szám 1980 óta a duplájára növekedett, és már nem csak a legfejlettebb országokra jellemző, ahol hagyományosan magas a zsír-, és szénhidrát fogyasztás.
A korábban alultápláltsággal küzdő országokban ugyanis pont a zsír és a szénhidrátok fogyasztása bővül gyorsan, mivel ezek olcsóbbak, mint az egészséges táplálkozás. Így mire felszámolják az éhezést, az egyoldalú táplálkozás miatt már ki is alakul a túlsúly problémája, az egyoldalú táplálkozás okozta más egészségügyi problémákkal együtt.
A túlsúly és a kövérség mérésére a WHO egy viszonylag egyszerű módszert alkalmaz: a testtömeg indexet veszi alapul, melyet úgy számolunk felnőttek esetében, hogy a kilogrammban kifejezett testtömeget elosztjuk az illető méterben kifejezett testmagasságának négyzetével. Ha az így kapott szám, a BMI nagyobb, mint 25, akkor túlsúlyos valaki, ha pedig több mint 30, akkor már kövér.
A listavezetők
Ezek után érdemes megnézni, melyik országban milyen a helyzet, és persze ezen belül Európa és Magyarország helyzete is érdekes. A rossz értelemben nyertes ország egy kis Csendes-óceáni állam, Szamoa, ahol a népesség 43,4 százaléka túlsúlyos. Őt három kicsi, de olajban gazdag arab ország, Katar, Kuvait és az Emirátusok követi 42-es, 40-es ill. 37 százalékos értékkel.
| A 10 legtúlsúlyosabb népességű ország | ||
| Ország | Túlsúlyosak aránya (%) | Várható életkor |
| Szamoa | 43.4 | 73 |
| Katar | 42.3 | 79 |
| Kuvait | 39.7 | 78 |
| Egyesült Arab Emirátusok | 37.2 | 77 |
| Fidzsii-szigetek | 36.4 | 70 |
| Bahamák | 36.2 | 76 |
| Bahrein | 35.1 | 77 |
| Szaúd-Arábia | 34.7 | 76 |
| USA | 33.7 | 79 |
| Líbia | 33.1 | 75 |
| Forrás: Graphiq, WHO |
||
A negyedik helyen megint óceániai sziget, Fidzsi áll, majd egy kis Karib-szigetcsoport, a Bahamák következik, utána újra kis területű olajállam, Bahrein, és csak most következnek a nagyok: Szaúd-Arábia közel 35, és az Egyesült Államok közel 34 százalékkal. A tizedik Líbia 33 százalékkal.
Ahol még rossz a helyzet
Ebből az látszik, hogy az első helyeken kicsi és gazdag országok, elsősorban szigetek állnak, ami még érthető is. A komolyabb gond a több mint 300 milliós Amerika helyzete, akit nem túl nagy lemaradással követ a többi gazdag angolszász ország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika és persze Nagy-Britannia.
Rossz még a helyzet 25 százalék feletti értékekkel Argentínában, Chilében, Törökországban, Egyiptomban és Iránban. Európában magasan Nagy-Britannia a listavezető 28 százalékkal, utána Csehország jön 27 százalékkal, majd 25 körül van Litvánia, Lengyelország és Szlovénia, nálunk az adat 24 százalék, ami nagyjából megegyezik Oroszország, Spanyolország és Franciaország adatával.
Európa és a problémamentes helyek
A többi európai országban 20 körüli vagy kevéssel a fölötti az érték, de Szerbiában csak 19, Boszniában csak 17 százalék. Elmondhatjuk tehát, hogy Anglia kivételével messze nem Európában a legrosszabb a helyzet, ugyanakkor az önmagában kedvezőtlen, hogy a népesség negyede-ötöde ebbe a kategóriába esik.
És hogy hol a legalacsonyabbak a számok? Kínában 7 százalék, Indiában 5, Afganisztánban és Burmában mindössze 3 százalék. Afrika Szahara alatti részén ugyancsak 4 és 7 százalék közöttiek a számok, de Nigériában, Ghánában, Kamerunban már 11-12 körüliek az értékek.
Nagyon vegyesek a reakciók a megállapodásra, sokan elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
