Legféltettebb titkunkat inkább bíznánk rá, mint a szerelmünkre, jó eséllyel a középiskolában ismertük meg, és leginkább Facebook messengeren beszélgetünk vele. Ő a legjobb barátunk. Átfogó, nem reprezentatív, online kutatást végzett a Nescafé és az Index a barátságról, az eredményeket pedig eljuttatták a Privátbankárnak is. Az Igazán barátok? felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok hisznek-e a barátságban férfi és nő között.
A magyarok kétharmadának 5-nél kevesebb barátja van. További 26 százalékuk büszkélkedhet 5 és 10 közötti létszámmal. 100-ból 5 magyar 10-nél több, de 20-nál kevesebb ismerősét tartja a barátjának. A válaszadók 3 százalékának pedig 20-nál is több van.
Az ivás összeköt
Meglepően sokan, a válaszadók 53 százaléka állította, hogy a barátaival közös programjai iszogatással telnek. A közös étkezések 14 százalékos népszerűségre tettek szert a közös programok versenyében. Az egyébként is ritka közös bulizás vagy koncertjárás (5%), a kirándulás (4%) és a beszélgetés (5%) mögött szinte elhanyagolható azok száma, akik társasjátékozással (1%) vagy közös sporttevékenységgel (1%) ütik el az együtt töltött időt. 18 százalékuk pedig más, fel nem sorolt tevékenységet végez leggyakrabban a barátaival.
| Arról, hogy ivás nélkül már el sem tudunk képzelni közös programot, itt csináltunk videót. |
Kered a munkahelyen
A barátok szerzése szempontjából a munkahelyünk bizonyult a legmeghatározóbbnak. 10-ből 3 válaszadó itt szerezte a legtöbb barátját. 100 magyarból 16 leginkább a meglévő barátokon keresztül bővíti baráti körét.
A válaszadók 13 százaléka ismerte meg barátainak zömét valamelyik felsőoktatási intézményben, 10 százalékuk a középiskolás évek során tett szert a legtöbb barátra, az általános iskola 100-ból 3 válaszadó számára bizonyult valóságos aranybányának ebből a szempontból, míg az óvoda – a válaszok alapján – egyáltalán nem bizonyult olyan helynek, ahol számottevő mennyiségben szerezhetünk barátokat hosszú távra. 100-ból 9-en szűkebb vagy tágabb értelemben vett lakóhelyükön ismerték meg barátaik többségét, a válaszadók 5 százaléka számolt be arról, hogy számukra a barátok elsősorban az internet ajándékai.
Később már nemigen lesz
Míg mennyiségi szempontból a munkahely a barátkozás Mekkája, addig minőségi szempontból a középiskolás évek jelentik a csúcsot. Erre utal, hogy a kutatásban részt vevők közel harmada (31%) vallotta, hogy a legjobb barátját 14 és 18 éves kora között ismerte meg; 100-ból 25-en konkrétan a középiskolában. Az általános iskolás évek során, illetve 19-23 éves korában a válaszadók 23 százaléka (az iskolában 15%), illetve 22 százaléka (a felsőoktatásban 14%) ismerte meg azt a barátját, aki a mai napig a legközelebb áll hozzá.
A legfontosabb témák
Elsősorban szabadidős tevékenységek kapcsán fordulunk a legjobb barátunkhoz – a válaszadók 31 százaléka nyilatkozott így. 16 százalékuk érzelmi életét, szerelmi ügyeit tárgyalja meg. Családi-, munka- és pénzügyek alig szerepelnek a napirenden, amikor a legjobb barátunkkal beszélgetünk.
Mobilon éljük az életünk
A barátokkal való kapcsolattartásra a válaszadók túlnyomó többsége valamilyen digitális eszközt használ. 100-ból 40 ember Facebook messengeren érdeklődik barátai hogyléte felől, 19 százalék e-mailen, 15 százalék telefonon, 8 százalék Viberen, 2 százalék WhatsAppon tartja a kapcsolatot.
A rendszeres személyes kapcsolattartás mindössze a barátok 5 százalékra jellemző. Jelentős eltérések figyelhetők meg ugyanakkor, ha az online kérdőívet kitöltők életkorát is figyelembe vesszük. A 40 év felettiek nem meglepő módon jóval nagyobb arányban használják a telefont (27%) vagy az e-mailt (29%) a barátokkal való kapcsolattartásra. A kamaszok (13-18 év közöttiek) ezzel szemben, ha kezükbe is veszik a telefont, azt jobbára a közösségi oldalak használatára teszik. Ugyanis több, mint kétharmaduk leginkább Facebook messengeren kommunikál barátaival.
Már nem ismerős, de még nem barát
A kutatásban részt vevők 33 százalékának 11-20 haverja van, 32 százalékuknak 10 vagy annál kevesebb. Barátinál lazább jó viszonyt 21 és 50 fő közötti emberrel a válaszadók 24 százaléka ápol. 4 százalékuknak 51-nél több, de 100-nál nem több a haverja, további 3 százalékuk pedig 100-nál is több barátnál kevesebb, ismerősnél több típusú kapcsolatot tart.
Mintha versenyeznénk
A legtöbb válaszadónak, a kutatásban részt vettek 30 százalékának 251-500 ismerőse van a Facebookon. 21 százalékuknál 101 és 250 közötti ez a szám. 14 százalékuk 500-nál több, de 750-nél kevesebb embert jelölt be vagy jelölt vissza a legnagyobb közösségi oldalon, 750 és 1000 közötti ismerőssel 7 százalékuk rendelkezik. További 6 százaléknak 1000-nél is több Facebook-barátja van. Ugyanakkor a válaszadók 12 százaléka vagy nincs a Facebookon, vagy ismerősei száma a 10-et sem haladja meg.
|
Igazi kommunikáció?
A válaszadók 55 százaléka 5 vagy annál kevesebb ismerőssel kommunikál valamelyik közösségi felületen. 27 százalékuk 6 és 10 közötti emberre ír rá, vagy kommentel posztjai alatt. 12 százalékuk 11-20 emberrel tart fenn ilyen típusú kapcsolatot. 50-nél több emberrel mindössze a kutatásban részt vevők 1 százaléka folytat kommunikációk a Facebookon, az Instagramon, a Twitteren vagy egyéb közösségi felületeken.
Van egyáltalán online-barátság?
Az online kapcsolattartás a válaszadók 67 százaléka szerint a kapcsolatok fenntartására alkalmas, 30 százalékuk ezzel szemben azt gondolja, hogy az efféle modern módja a kommunikációnak inkább elsekélyesíti azokat. Mindössze minden ötvenedik magyar véli úgy, hogy az internetes kommunikáció képes elmélyíteni a kapcsolatokat. A válaszadók egyébként több mint kétharmada (68%) nyilatkozott úgy, hogy van olyan ismerőse, akivel kizárólag online tart kapcsolatot.
Csak a Facebook
Azok a válaszadók, akik nem utasítják el az online kapcsolattartást, ennek eszközének leginkább a Facebookot tartják – 100-ból 61-en nevezték meg. 14 százalékuk az e-mailre esküszik, 11 százalékuk a Viber szolgáltatására bízza a kétoldalú online kommunikációt a barátokkal és az ismerősökkel. Arra a kérdésre azonban, hogy több vagy kevesebb barátja lenne, ha nem lennének közösségi oldalak, mindössze 19 százalék válaszolt úgy, hogy kevesebb. A túlnyomó többség szerint (73 százalék) ugyanannyi barátja lenne, 8 százalékuk azonban úgy gondolja, hogy közösségi oldalak nélkül egyenesen több barátja lehetne.
Férfi és nő között lehet barátság?
A válaszadók 74 százaléka hiszi, hogy lehet barátság férfi és nő között. A 26 százalékuk kételkedik benne, hogy lehet ilyen. A férfiak 71 százaléka gondolja, hogy a két nem képviselői között elképzelhető egyértelműen baráti viszony, a nők ennél is nagyobb arányban (79%) értettek egyet az állítással. Az online ismeretségek azonban könnyen válhatnak barátsággá, vagy akár szerelemmé is a válaszadók 85 százaléka szerint.
Talán ezért is keresik olyan sokan a társukat az interneten. A megkérdezettek fele gondolja, hogy a férfi-nő kapcsolatoknak jót tesznek az online lehetőségek, de csak az ismerkedési fázisban. 100-ból 30-an vélik úgy, hogy az online lehetőségek az ismerkedés során és a kapcsolatokban is hasznosak, a válaszadók ötöde szerint azonban semmi jó nem származik belőle.
A válaszadók abszolút többsége (57%) a témától teszi függővé, hogy egy-egy kérdésben a barátaira vagy a szerelmére hallgat. 16 százalékuk azonban inkább a szerelmére, míg 11 százalékuk inkább a barátjára hallgat, 14 százalékuk pedig egyszerűen csak magára. Azonban ha a kérdés úgy hangzik, hogy kire bíznád inkább a titkodat, ott már a barátok (28%) verik a szerelmet (24%), bár a válaszadók 35 százaléka itt is a téma alapján döntené el, kit tisztel meg bizalmával.
A nők fele szerelmét, másik fele pedig a legjobb barátját vagy barátnőjét avatná be legféltettebb titkába. A férfiak valamivel jobban bíznak a barátjukban: 58 százalékuk vele osztaná meg azt, amit csak ő tud, szerelmükkel csak 42 százalékuk tenné ezt.
Hatnak a magas lakásárak, de még mindig sokan pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést. 
