Ha a rezsiköltségeken való spórolásról van szó, akkor a válaszadók nagy része csak a legalapvetőbb, és nem feltétlenül a leghatékonyabb módszereket választja, ha egyáltalán tesz valamit költségei csökkentése érdekében. A válaszadók harmada elsősorban úgy próbál takarékoskodni, hogy a lakásában lévő berendezéseit igyekszik rendszeresen karbantartani, illetve szabályszerűen használni – ez például a fagyasztó rendszeres leolvasztást takarja –, míg 22 százalékuk szokta spórolás gyanánt kikapcsolni a különböző töltőberendezéseit, vagy kihúzni azokat a konnektorból

Az általános energetikai tájékozatlanság ellenére a felmérés szerint saját ingatlanuk energetikai tulajdonságait már kifejezetten jól ismerik a háztartások. Jelzi ezt, hogy a megkérdezettek kétharmada mondta, hogy ismeri lakóhelye épületének szigetelési jellemzőit, illetve annak gyengeségeit.
„Az, hogy a magyar háztartások az általános energetikai tájékozatlanságuk ellenére tisztában vannak a saját ingatlanjuk állapotával azt mutatja, hogy felismerték, hogy ezen a területen lehetne valamit tenniük a rezsiköltségek csökkentése érdekében, például szigeteléssel, ablakcserével, fűtéskorszerűsítéssel” – mondja Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese, aki emlékeztetett arra, hogy a családok energiatudatosságának erősítése saját érdekük is, hiszen évi 420-600 ezer forintot költ az átlag magyar család rezsire. |
Az OTP Lakástakarék által korábban közölt adatok szerint a magyar háztartások 55 százalékánál a rezsi a teljes éves háztartási kiadás 25-50 százalékát teszi ki, ami jól mutatja, hogy mekkora terhet jelentenek ezek a költségek a családoknak. Mindössze a háztartások 23 százaléka esetében alacsonyabbak a rezsikiadások az összes költés 25 százalékánál, míg 22 százalékuknál a kiadások több mint fele megy el ilyen célra.