Táskát, cipőt, mobilt még hagyján – de hogy hamisítanak bort?
A legtöbb szabálytalanságot a szeszesitaloknál jegyezte fel a hivatal, ez a magyar termékeknél elsősorban a borokra korlátozódik, mivel az külföldön is értékesített, védjegyes termékeinknek majdnem a háromnegyedét ezek teszik ki. A borok mellett zöldségeket, gyümölcsöket és gabonaféléket, valamit nyers húsokat és az ezekből készült termékeket, valamint hamis söröket és sajtokat is fogtak a hivatal szakemberei.
A visszaélések során nem a földrajzi árujelző oltalomnak megfelelő helyen, vagy a meghatározott kritériumok szerint készült termékekért kértek magasabb összeget – ezzel mintegy 2,2 milliárd eurót húztak ki a hamisítók az unió, és áttételesen a magyar gazdaság zsebéből.
Szeretjük a hazait
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára, Németh Mónika elmondása szerint a földrajzi oltalom alatt álló, de hamis élelmiszerek exportálása óriási presztízsveszteséget jelent az ország élelmiszeriparának és gazdaságának. A minőségi termékek egyébként nem csak külföldön, hanem itthon is népszerűek, az oltalom alatt álló termékek 94 százalékából a hazai készítésűt veszik a magyarok – ezzel egyébként másodikak vagyunk a hazai termékek fogyasztásában az Európai Unióban, rögtön Szlovákia mögött.
A tranzakció mérföldkő a magyar-amerikai űripari kapcsolatokban, és megerősíti a 4iG pozícióit a globális kereskedelmi űriparban. 
