Az indiai kormány egyelőre elhalasztotta a döntést arról, hogy engedik-e a boltnyitást olyan kiskereskedelmi óriáscégeknek, mint a Wal-Mart, a Carrefour, vagy a Tesco. A Bloomberg írása szerint ezzel egyre távolabb kerül Manmohan Singh kormányfő terve a külföldi befektetések erősítésére, és a döntéshozási bénultság feloldására. A döntést második hete hátráltatják az ellenzéki beadványok, miközben az indiai parlament két házának mindössze 10 napja maradt arra, hogy elfogadjon olyan fontos törvényeket, mint az korrupció ellenes törvény.
Singh kormánya egyre veszít a népszerűségéből, miközben fontos választások jönnek. Jövőre legalább öt fontos államban lesznek helyi önkormányzati választások, köztük a legsűrűbben lakott Utar Pradeshben. Az országos választások 2014-ben lesznek. Politikai megfigyelők szerint Manmohan Singh alaposan aláaknázta a saját térfelét azzal a tervvel, hogy nagyobb teret enged a külföldi befektetéseknek. A főleg a kiskereskedelemben aktív multicégek beengedése kiverte a biztosítékot nemcsak az ellenzéki oldalon, és a kereskedők között, de számos ellenzője akadt a saját koalíciós partnerei között is.
A tiltakozás könnyen érthető, hiszen az indiai kiskereskedelem nagy része az utcán zajlik, viszonylag kis haszonnal, de nagy tömegben, az emberi erő teljes kihasználásával. A mezőgazdasági termékek ára, és mennyisége pedig az éghajlati sajátosság miatt teljesen ki van szolgáltatva a monszunnak. Az indiai átlagpolgár viszonya ehhez nagyon egyszerűen úgy írható le, hogy „ha jó a monszun, olcsó a rizs, ha rossz a monszun, akkor drága.” A kormányfő terveit ellenzők természetesen széleskörű társadalmi támogatottságra találtak. A multicégek ugyanis valószínűleg alacsonyan tartanák az élelmiszerárakat, ez pedig megfojtaná a farmereket, és a kisebb utcai árusokat. A politikai botrányról beszámoló Bloomberg megpróbálta megszólaltatni az érintett külföldi cégek képviselőit, de azok egyelőre nem reagáltak a megkeresésre.
Az indiai politikai csatározás áldozata lehet a Wal Mart, és több hasonló óriáscég terjeszkedési terve. Az ázsiai országban egyre nagyobb az ellenállás a külföldi multicégek beengedésével szemben. Munkahelyeket ugyan valószínűleg teremtenének, de elvennék a munkát a farmerektől, és lenyomnák az árakat. Elemzők szerint ebbe akár bele is bukhat az indiai miniszterelnök.
Az indiai kormány egyelőre elhalasztotta a döntést arról, hogy engedik-e a boltnyitást olyan kiskereskedelmi óriáscégeknek, mint a Wal-Mart, a Carrefour, vagy a Tesco. A Bloomberg írása szerint ezzel egyre távolabb kerül Manmohan Singh kormányfő terve a külföldi befektetések erősítésére, és a döntéshozási bénultság feloldására. A döntést második hete hátráltatják az ellenzéki beadványok, miközben az indiai parlament két házának mindössze 10 napja maradt arra, hogy elfogadjon olyan fontos törvényeket, mint az korrupció ellenes törvény.
Singh kormánya egyre veszít a népszerűségéből, miközben fontos választások jönnek. Jövőre legalább öt fontos államban lesznek helyi önkormányzati választások, köztük a legsűrűbben lakott Utar Pradeshben. Az országos választások 2014-ben lesznek. Politikai megfigyelők szerint Manmohan Singh alaposan aláaknázta a saját térfelét azzal a tervvel, hogy nagyobb teret enged a külföldi befektetéseknek. A főleg a kiskereskedelemben aktív multicégek beengedése kiverte a biztosítékot nemcsak az ellenzéki oldalon, és a kereskedők között, de számos ellenzője akadta a saját koalíciós partnerei között is.
A tiltakozás könnyen érthető, hiszen az indiai kiskereskedelem nagy része az utcán zajlik, viszonylag kis haszonnal, de nagy tömegben, az emberi erő teljes kihasználásával. A mezőgazdasági termékek ára, és mennyisége pedig az éghajlati sajátosság miatt teljesen ki van szolgáltatva a monszunnak. Az indiai átlagpolgár viszonya ehhez nagyon egyszerűen úgy írható le, hogy „ha jó a monszun, olcsó a rizs, ha rossz a monszun, akkor drága.” A kormányfő terveit ellenzők természetesen széleskörű társadalmi támogatottságra találtak A multicégek ugyanis valószínűleg alacsonyan tartanák az élelmiszerárakat, ez pedig megfojtaná a farmereket, és a kisebb utcai árusokat. A politikai botrányról beszámoló Bloomberg megpróbálta megszólaltatni az érintett külföldi cégek képviselőit, de azok egyelőre nem reagáltak a megkeresésre.
Az iszlamista Hamász terrorszervezet katonai szárnyának vezetője. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
