Kiváló az élelmiszerkódex, de nem működhet

Törvényszerűnek tartja az élelmiszer etikai kódex alkalmazásának meghiúsulását Fórián Zoltán, az Agár-Európa Tanácsadó Kft. üzletág igazgatója, mivel szerinte a profitérdeket sem megállapodással, sem állami beavatkozással sem lehet felülírni.

A szakember egy háttérbeszélgetésen Budapesten kifejtette: nemcsak Magyarországon probléma az agráriumban és az élelmiszergazdaságban a jövedelemosztozkodás, hanem a fejlett ipari országokban is.  

A szakértők szerint a jövedelemelosztási problémák súlyos versenyképességi gondokat okozhatnak. Ezért a megoldás sürgető lenne, bár - mutatott rá - minden szereplő számára megfelelő megoldást még a világ egyetlen országában sem tudtak kialakítani.

Fórián Zoltán példákat sorolt. Szlovákiában az erőfölénnyel való visszaélést törvénnyel kívánták meggátolni, ám ez nem működött. Lengyelországban a Polgári törvénykönyvben rögzítették, hogy milyen szerződéseket kell kötniük az élelmiszer-előállítóknak, illetve -forgalmazóknak, ez sem vezetett eredményre. Romániában a szakminiszter hasonlóan a magyar próbálkozáshoz megállapodást kötött a kereskedőkkel, ám ez sem működött.

Szigorú szabályok: honnan tudjuk, mit eszünk?

A hazai előállítású áruk - a kutatók szerint - az üzletek polcain akkor jelennek meg nagyobb mennyiségben,  és akkor lehet jelenlétüket magas szinten garantálni, ha a fogyasztók tudatosan választják a hazai termékeket. Ehhez pedig megfelelő kommunikációra, nyilvánosságra van szükség - mutatott rá az üzletág igazgató.

Fórián Zoltán szerint törvényszerű volt, hogy a magyar élelmiszer etikai kódexet sem lehetett bevezetni, noha - jegyezte meg - szakmailag igen magas színvonalú munkát végeztek a kódex megalkotói. A szakember úgy fogalmazott, hogy az üzletláncok nagy lobbierejével csak egy hasonló nagyságú lobbierőt szembeállítva lehet eredményt elérni.

Az MTI kérdésére Fórián Zoltán közölte: jelenleg az élelmiszeripari termékek hasznából 70 százalékban a kiskereskedelem, 20 százalékban a feldolgozók, 10 százalékban pedig a termelők részesülnek. Kívánatos volna - tolmácsolta a termelők és a feldolgozók véleményét a szakember -, ha ezt a hasznot paritásos alapon egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban osztanák el a termékpálya szereplői között.

Drasztikus csökkenés az élelmiszeriparban
Többet kéne öntözni a földeket
Eltűnhet a magyar alma?
Lefelé vezet a búza útja - elemzés
A gépparkon spóroltak a farmerek
Mégis nőhet az ukrán gabonaexport

MTI