Előfordul, hogy egy örökségként kapott házban a bútorok szállításán túl a régóta halmozott holmikat is szét kell válogatni, hogy végül csak az maradjon, ami valóban kell. Ilyenkor a költöztetés és a lomtalanítás egyben értendő.
Szerencsére az Atti Transit Kft. költöztetés terén is a segítségünkre lehet, ha ehhez netán lomtalanítás is párosul, annak sincs semmi akadálya. A következő történet ezt az esetet hivatott szemléltetni.
Három irány, három cél – már a kezdet is összetett
Egy költözésnél már az első percekben kiderülhet, hogy a feladat sokkal bonyolultabb, mint ahogy az a tervekben szerepelt. Ennél az esetnél is így történt: egy örökölt ház teljes kiürítéséről volt szó, ahol az ingóságokat három részre kellett osztani. Egy rész az örökös hölgy új otthonába került, másik a fiához, a harmadik – és legnagyobb rész – pedig az utcára lett kirakva lomtalanítás céljából.
Az ingatlanban régóta nem lakott senki, ami az állapoton is meglátszott. A bútorokon vastagon állt a por, a levegőben állott, penészes szag terjengett, a terek pedig tele voltak mindenféle régiséggel, eszközzel, gyerekkori relikviákkal, szerszámokkal – szó szerint minden sarokban volt valami.
Rendszer és tempó – hogy ne ússzon el a nap
Két teherautó és hat rakodó állt tettre készen – az egyik jármű a hölgy holmijait vitte, a másik a fiáét. Négy ember bent csomagolt és előkészített, kettő pedig folyamatosan hordta ki a címkézett dobozokat. Mindenki tudta a dolgát, a tempó ennek hála gyors volt: reggel 8-kor kezdtek, és már délután egyre teljesen megpakolták mindkét autót.
A szállítás két irányba indult: egyik rész egy földszintes házba került, a másik egy lift nélküli ház negyedik emeletére – de szerencsére oda kevesebb holmi ment. Délután 4-re minden lepakolás lezárult.
Második nap: szétszedni, szétválogatni, kivinni
A második napra már nem volt szükség teherautókra – csak két személyautóra, amik a szükséges eszközöket, szerszámokat és csomagolóanyagot hozták. Aznap már kizárólag a lomtalanításra ítélt holmik összerámolása volt soron. Ez a munka azonban fizikailag és szellemileg is megterhelőbbnek bizonyult az előző napnál.
Délután öt órára minden doboz, bútordarab, zsák, használhatatlan vagy feleslegessé vált holmi összekészítve állt, és elindult a lomok kihordása. A szabályok szerint csak este hattól lehetett a kapu elé rakni őket – így percre pontosan kezdődött a kirakodás. A nap végére a ház, a pince, az udvar üres lett – csak a legfontosabb dolgok maradtak meg, amelyek már új otthonba kerültek.
A végére mindenki kimerült volt, de elégedett. A résztvevők tudták, hogy a bútorok mozgatásán túl segítettek rendet tenni egy fejezet végén – hogy el lehessen kezdeni a következőt. Bár a fizikai fáradtság aznap estére mindenkit elért, mégis jó érzéssel zárult a nap: mindenki tette a dolgát, a lehető legjobban.
Szinte az egész unióban vaskos volt a drágulás. 
