Mire számíthatnak a diszkontláncokban a vevők?

Az még kérdés, hogy februárban hogyan alakultak az átlagos élelmiszerárak a hivatalos adatok szerint, a Privátbankár Diszkont Árkosár hónap végén készített rendszeres felmérése szerint felemás kép látható januárhoz képest, októberhez viszonyítva viszont egyértelmű a képlet.  

Változás történt

Az árkosár tartalma változott, annyiban, hogy kikerült belőle a folyékony mosópor, mivel ezeknél nehéz pontosan összevetni a diszkontokban elérhető legolcsóbb termékeket.

Annak érdekében, hogy csak élelmiszerek legyenek a kosárban, kikerült a legolcsóbb 8/10 tekercses vécépapír is, amelynek az ára viszonylag stabil volt egyébként. (A kosár tartalmi változásának részleteit a keretes írás mutatja be.)

Megjegyzés: A Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérés során a kosárban októbertől 19  termék szerepelt: félbarna kenyér, 2,8 százalékos ESL tej és 2,8 százalékos UHT tej, kristálycukor, búzafinomliszt, csirkemellfilé, 1,5 literes ásványvíz, banán, alma, Coca-Cola, őrölt kávé, folyékony mosópor, toalettpapír, gyorsfagyasztott hasábburgonya, folyékony mosószer, tojás, krumpli, tömbös kiszerelésben kapható trappista sajt és spagettivel. Februártól módosult a kosár tartalma, a mosószer és a toalettpapír távozott. Ennek elsősorban az az oka, hogy a mosószereknél több alkalommal is változtak a termékek és a kiszerelések, valamint azt, hogy hány mosásra elegendő egy-egy termék. A toalettpapír pedig azért került ki, hogy a jövőben kizárólag a szóban forgó élelmiszerek diszkontokban elérhető árának változását lehessen nyomon követni.  A felmérésekre minden hónap második felében kerül sor az adott hét csütörtökjén vagy péntekjén, mivel a diszkontok heti új akciói csütörtöktől kezdődnek. 

Az "almás krumpli" a ludas

Februárban az alapvető élelmiszereket és népszerű gyümölcsöket tartalmazó kosár a három diszkontlánc átlagában 9715 forint volt. Ez 1 százalékos drágulás az azonos termékek januári 9607 forintos átlagához képest.

Az áremelkedés elsősorban a krumplinak és az almának köszönhető, mert előbbi az egyik boltláncban jelentős árkedvezményt nyújtó akcióban volt megvásárolható kilónként 150 forintért, a másik két diszkontban 300 forint körüli ár volt a jellemző. Az alma pedig az egyik diszkontban majdnem 700 forint volt kilónként, szemben a riválisok 400 forint alatti "árfolyamával". A burgonya és az alma nélkül a kosár átlagára 1 százalékkal 9 ezer forint alá csökkent volna a januári 9067 forintról. 

Lejtmenet októberhez képest

Októberhez viszonyítva az "új" kosárban lévő élelmiszerek ára még jelentősebben csökkent. Akkor 10 349 forint volt az átlagára, ehhez képest a februári 9715 forintos összeg 6 százalékos csökkenés. Bár a banán 7, a tartós tej 6 százalékkal lett drágább tavaly október óta, a többi termék ára csökkent a három diszkont átlagát nézve.

A termékek többsége olcsóbb lett. Két számjegyű árcsökkenés következett be október óta egyebek mellett a spagetti, a csirkemellfilé, az étolaj és a cukor esetében. Utóbbiak 11-18 százalékos mérséklődést könyvelhettek el ezen az időtávon. 

Mi áll az élelmiszer-infláció hátterében? 

A Privátbankár Diszkont Árkosara és a hipermarketek árait "versenyeztető" Privátbankár Árkosár legfrissebb eredményei is arra utalnak, hogy vége a 2022-ben és 2023 elején látott elképesztő áremelkedésnek az élelmiszereknél. 

A Magyar Nemzeti Bank napokban megjelent elemzése pedig részletesen vizsgálta az elmúlt időszak tendenciáit. Kiderült, hogy 2021 júniusa és 2023 decembere között 56,3 százalékkal emelkedtek hazánkban az élelmiszerek árai, ami a legmagasabb az EU országok körében. Magyarországot követően a balti és régiós országokban regisztrálták a legnagyobb áremelkedést ebben az időszakban. Ezzel összefüggésben az élelmiszerekért már az európai átlagnak megfelelő árat fizettek a magyar vásárlók. 

A jegybank szakértői szerint számos tényező járult hozzá az élelmiszer-dráguláshoz. Egyebek mellett a terményárak és az energiaárak emelkedése, a mezőgazdasági inputárak, elsősorban a műtrágyák drágulása, a gyenge termelékenység, valamint a versenyképességi hiányosságok. Szintén hozzájárultak a folyamathoz az inflációs ciklust elnyújtó, azt felerősítő kormányzati intézkedések, például az árstopok.