Ha tényleg ez lesz a jövő, nem akarsz majd kimozdulni otthonról (képekkel)

Nem új keletű probléma a robbanásszerű népességnövekedés, amelynek veszélyeire időről-időre felhívják szakértők a figyelmet. Jelenleg a világ összlakossága már bőven hétmilliárd felett van, mindannyiuk egészségügyi, élelmezési és szociális ellátása pedig szinte megoldatlan feladat a nemzeteknek.

Népességgondok

Kínában és Indiában 1-1 milliárd feletti a lakosok száma. A nagyvárosok gettósodása, a szegények egyre romló lakókörülményei pedig megoldatlan nehézségnek bizonyul erőforrások és működő megoldások híján. Egyes becslések szerint 2017-re 104 millió lesz azon indiai lakosok száma, akik a metropoliszok szegénynegyedeiben laknak majd. Ezek a negyedek azonban terjednek, mivel a szegénység elől menekülni próbáló lakosok a szomszédos, jobb körülményeket kínáló, ám üressé váló lakásokba költöznek be, miután azt elhagyták a jobb módú lakosok. De a terjedésnek is van egy határa.

A növekvő populáció a várostervezőknek is problémát okoz, ugyanis elfogytak a bővülésre szolgáló területek. Előrejelzések szerint a népességnövekedés csak egyre drasztikusabb fordulatokat vehet; 2050-re 9 milliárdan, 2100-ban pedig 11 milliárdan lehetünk a bolygón. Egymás mellett alig lesz helyünk, így más irányban kell gondolkodniuk a tervezőknek: vertikálisan.

Mindig csak felfelé

Míg manapság minden az okosotthonokról, a lakásban lévő dolgok internetéről szól, csak kevésszer gondolunk bele, hogy ezek az eszközök hol, milyen élettérben fognak működni. Az automatizált okosvárosokba egyre több és több ember fog beköltözni, így sokan kezdtek el gondolkodni a sci-fikből, utópisztikus (vagy éppen disztopikus) történetekből ismert mega-felhőkarcolókban.

Ezek az épületek nem csak néhány száz embernek képesek szállást adni. Milliók élhetnek a négy, égbeszökő fal között, amelyek - mint város a városban - minden funkciót és feladatot ellátnak. Ma a legnagyobb felhőkarcoló a dubai Burdzs Kalifa, rekordtartó 828 méteres magasságával és 160 emeletével. A jövő épületei mellett azonban eltörpülnek ezek a számok.

Az eVolo építészet-technológiai és innovációs szakfolyóirat olyan pályamunkákat várt versenyzőitől, amelyek lakóalternatívát nyújtanak a jövő városainak megafelhőkarcolókkal. A befutók között van például a New York felé magasodó Times Squared koncepciója, amely egy több mint 1700 méter magas üvegtorony a tér körül: alul New York utcái és maga a Times Square, azonban feljebb meglepő dolgokkal találkozhatunk, mint például betelepített erdővel és parkkal, vagy a tengerpartnak kiépített emelettel. Napozás után egy emelet és máris a bevásárlóközpontban vagyunk. Természetesen ezek  csak tervek, de már most rendelkezünk azokkal a technikai megoldásokkal, amelyek valóra válthatják a terveket, így javítva az életkörülményeken.

Nem csak a populáció problémáit lehet megoldani ekkora épületekkel. A tervek között szerepel "fordított" olajkút, amelynek rövid távú funkciója az olajfoltok tisztítása a vizeken, hosszú távon pedig az óceáni ökoszisztéma helyreállítása.

Bár ekkora környezetkímélő épületünk egyelőre még nincs, apró jó hír, hogy Budapesten egyre több a zöldiroda. A Skanska Magyarország tegnap jelentette be a hetedik irodaházának megépítését a Váci úton. A Nordic Light névre keresztelt épület pont ezeket a futurisztikus irányvonalakat követi majd a fenntarthatóság érdekében. "A legmodernebb technológiával felszerelt épület képviseli a Skanska védjegyét jelentő elköteleződést az energiahatékony, környezetbarát és egészséges irodák iránt." - mondta az építkezés megnyitóján Linczmayer Zoltán, a Skanska Magyarország Ingatlan Kft. ügyvezető igazgatója.

Nem biztos, hogy orvosság

Ugyanakkor nem jelent az összes problémára megoldást a vertikális építkezés. Greg András építész, DLA doktorandusz szerint az ötlet nem új keletű: a 19. századi Anglia falansztereiből indult az egységes városra való törekvés, ahol minden egy helyen található meg, egy épületbe zsúfolva minden funkciót.

Technikailag természetesen kivitelezhető a feladat, azonban Greg András kérdésünkre elmondta, hogy szociális és viselkedéspszichológiai szemszögből tekintve az ember nem feltétlenül képes átállni. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy a lehatároltság, a bezártság érzése milyen hatást vált ki a nagyobb embertömegekből. A torzuló térérzékelés nem csak fizikailag korlátozzák a cselekvést, de a szellemi folyamatokat is befolyásolják, ezért több tudományterület közös munkája kell ahhoz, hogy biztonságos élettérré váljon egy ilyen épület.

Greg szerint azonban nem csak a sci-fik ideája marad a megatoronyház; 30-40 éven belül akár valóssággá is válhat a mindent magába tömörítő gigantikus épületkomplexum. És ha már szó volt az okosotthonokról, olyan épületterv is érkezett be, amely igazodik a lakók igényeihez és folyamatosan átalakítja önmagát. Persze, ha valami, akkor ez még tényleg a jövő zenéje.