|
| (Fotó: police.hu) |
Magyarországon főleg az állatvédők szólalnak meg évről évre a petárdázás ellen. De az embervédőknek is kellene – következtetjük ki a német sajtóból. Szilveszter estéjén emberek milliói rendeznek mini tűzijátékokat, vagy petárdáznak. A petárdák, rakéták, görögtüzek és egyéb eszközök nemcsak hangosak és piszkosak, hanem tüdőnkre is rendkívül károsak – emlékeztet az N-Tv.de német portál.
A füst rövid távon főleg a légzőszervi problémákkal küzdőket (asztma, COPD) viseli meg, de aki nagy mennyiségben és hosszú ideig van neki kitéve, szív– és érrendszeri problémákat is tapasztalhat. Extrém esetben kiválthat szívinfarktust vagy agyvérzést is azoknál, akik krónikus betegek vagy eleve valamiért hajlamosak erre.
A tűzijáték, mivel égési folyamatok zajlanak, nem képzelhető el égéstermék-kibocsátás nélkül. A kutatók dolgoznak a káros részecskéktől mentes alternatívákon, de néhány probléma akadályozza az áttörést. A fő probléma lényege a pénz. A pirotechnikai eszközök piacán nagy konkurenciaharc dúl, és olcsó alapanyagok felhasználásával igyekeznek az árakat alacsonyan tartani.
A füstmentes a veszélyesebb
Egy igazán környezetbarát petárda a portál interjúja szerint legalább 30 százalékkal többe kerülne. Így a legtöbb vevő rövid úton a konkurenciához pártolna. Ezt csak úgy lehetne megoldani, ha a hatóságok környezetvédelmi, károsanyag-kibocsátási határértékeket írnának elő.
Pedig a környezetbarát tűzijátéknak egy kellemes mellékhatása is lenne. Kevesebb lenne a füstje, és szebb színeket, tetszetősebb látványt lehetne elérni vele. Ute Dauert, a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője ugyanakkor óvott egyes, főleg a színpadtechnikában (például koncerteken, filmforgatásnál) alkalmazott füstmentes eszközöktől. Ezek ugyanis a normálnál is kisebb mikrorészecskéket tartalmaznak, amelyek mélyebben képesek a szervezetbe behatolni. Ez sokkal károsabbá teszi ezeket az eszközöket.
Veszélyes nehézfémek
A környezetbarát petárdákra vonatkozó kísérletek során egyrészt a szénalapú anyagokat próbálják nitrogénalapúra cserélni. A szén ugyanis sok port képez, a nitrogén viszont gáz, amely amúgy is megtalálható a levegőben. Másrészt nehézfémeket kell mással pótolni.
A tűzijáték-keverékek ugyanis fémadalékokat tartalmaznak, leginkább a színek kikeveréséhez, mint többek között a bárium-nitrát. Ez fényes zöld színben világít, ugyanakkor erősen mérgező nehézfém – mondja Magdalena Rusan vegyész, aki a müncheni Ludwig Maximilians Egyetemen öko-tűzijátékokon dolgozik.
Pénz, pénz, pénz
A báriumot réz– és bórvegyületekkel pótolják. A pirosat adó stronciumot pedig lítiummal igyekeznek helyettesíteni. A feladat azonban nehéz. Nemcsak olyan vegyületekre van szükség, amelyek nem tartalmaznak semmilyen környezetre káros vagy mérgező égésterméket, hanem eközben a megfelelő teljesítményt is el kell érni.
Ráadásul a pirotechnikai keveréknek nem szabad túl könnyen, például mozgásra felrobbannia. Plusz túl hamar lebomlania vagy elveszítenie a szavatosságát. A kísérletek még a laboratóriumi fázisban tartanak. Az egyetemnek azonban kevés a forrása a kutatásokra.
Betiltanák és vennék
Évente egyszer kibírjuk – hangzik az interjú egyik végkövetkeztetése. Óvnak viszont az olyan tömegrendezvényektől, speciális helyszínektől, mint Disneyland, ahol akár naponta többször is nagy mennyiségben használnak fel pirotechnikai anyagokat.
A német Bento.de szerint a németek többsége a szilveszteri tűzijáték betiltását támogatná. A 2019-es év egyébként is a környezetvédelemről szólt az országban. Ennek ellenére a pirotechnikai cikkek eladásai nem csökkentek az idén sem.
Talajba, vizekbe is kerül
A tűzijátékok révén évente mintegy 4200 tonna finom por kerül a levegőbe a közel 83 milliós országban, ennek nagy része szilveszterkor. Ezek azonban csak a németországi kereskedelmi eladásokból számított adatok, a külföldön vásárolt termékek ismeretlen mennyisége miatt a valós érték jóval magasabb lehet. (A finom por különböző tüdőproblémákat, tüdőrákot is okozhat – a szerk.)
A legtöbb termék így vagy úgy, de Kínából származik, mert ott a legolcsóbb. A szilveszteri tűzijáték az óvatos becslések szerint is az éves németországi finompor-kibocsátás két százalékáért felelős. Emellett sok káros anyag kerül a talajba és a vizekbe is.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
