|
Miért csináltatjuk aranyáron?
A 444 információ szerint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csak 54,5 millió euró hitelt adott, a többi magyar önrész. A hitel tehát 17,2 milliárd forint, a fővárosi saját forrás pedig 5,3 milliárd forint. De ezek összesen nem adják ki a 28,7 milliárd forintos szerződéses értéket. Így a hiányzó 6,2 milliárd forintot összeget majd az új rendszernek kell megtermelnie.
Elvileg már az év végén e-jeggyel utazhatunk
Az elképzelések szerint már ennek az évnek a végén, de legkésőbb jövő év elején dobhatjuk kukába a papír bérletünket, mert az elektronikus jegyrendszernek köszönhetően, egy chippel felszerelt műanyag kártya is elég lesz a tömegközlekedéshez a fővárosban - írja a lap.
Csak nálunk ilyen drága a rendszer
Az elektronikus jegyrendszerrel már számos fejlett és fejlődő ország él, Afrikától Ázsiáig. Bukarestben már 2006 óta működik. A 444 elemzése szerint viszont sehol sem került ennyi pénzbe az új rendszer kiépítése, mint nálunk. Bukarest 4 milliárd alatt megúszta a fejlesztést, Malajzia 17 milliárd forintért csináltatta, viszont ez jóval fejlettebb infrastrukturális rendszer, és több régióra is kiterjed.
Egyetlen város akadt csak, ami drágábban csináltatta a kiépítést, ez pedig London. A 7 milliós főváros magyar pénzben átszámítva 81 milliárdból oldotta meg az e-rendszer kiépítését, ami a mi 1,7 milliós fővárosunkra vetítve 19 milliárdot jelentene. Tehát még mindig jóval olcsóbban jöttek ki, mint mi.
Nincs változás a hazai kutakon. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
