A szokásos 3–3,5 millió hektoliter helyett 1,2–1,5 millió lehet az idei évi bortermés. Az ágazat idei veszteségét 60 milliárd forintra teszik a terméskiesés miatt. A kár az alföldi területeken a legnagyobb: itt a termés 90 százalékát is elvihette a rossz időjárás - derül ki a Varga Pincészet elemzéséből.
A fagy és a aszály pusztította a szőlőt idén
| Miért fontos borászoknak, mezőgazdasági szereplőknek a Márton nap? A Márton napi liba-vacsoráról szóló első írásos dokumentum 1171-ből származik. Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás szerint: ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat. A napszámosok ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát. Márton napján kóstolták meg az újbort is. Erre az ünnepre időzítik a mai napig is kóstolóikat a magyar borászok |
1984 telén volt az utolsó, az idei évhez hasonlítható pusztító, tartós –20, –25 fokos hideg. A terméskiesés másik fő oka a csapadékhiánnyal párosuló hőség: az aszály volt. A történelmi borvidékek többsége jól átvészelte ezt az időszakot, de az ország szőlőinek mintegy 60 százalékát képviselő alföldi borvidékeken viszont szörnyű pusztítás történt - mondta Varga Péter, a pincészet vezetője.
Az alacsonyan fekvő területeken már a téli és a tavaszi fagy elvitte a fele termést, a homoki ültetvények pedig szinte kisültek a forróságban, a területek nagy részében 90 százalékos terméskiesésről beszélnek a gazdák. Az alföldi borvidékek nagy súlya miatt az országos terméskiesés 50 – 60 százalék körül lehet.
Más országokban sem örülnek a borászok
| Korábban megírtuk, hogy idén a tavalyinál kevesebb a szőlőre, de jó borra számítanak a történelmi borvidékeken, a szőlő gyors érése miatt. A szüreti körkép részletei >>> |
A szokásos 3–3,5 millió hektoliter helyett 1,2–1,5 millió lehet az idei évi bortermés. Ha 2 millió hektoliter kieséssel és 300 Ft/literes önköltségi árral számolunk, az ágazat vesztesége 60 milliárd forint. A természeti csapások a környező bortermelő országokat is sújtották és ne feledjük, hogy ez már az egymást követő harmadik évjárat, amelyben jelentős elmaradások vannak a szőlőtermelésben. 2010-ben a folyamatos esőzés okozott 50–60 százalékos kiesést, 2011-ben pedig az előző évi rossz időjárás miatt gyenge volt a rügydifferenciálódás, ami mintegy 20 százalék elmaradást okozott.
A korábbi évtizedek túlkínálatával szemben jelentős és tartós borhiány alakult ki, hiszen a pincészetek borkészlete oly mértékben lecsökkent, hogy azt már egyetlen jó termésű évben nem lehet behozni. Ennek következtében tovább nőnek az árak.
20 százalékkal is nőhetnek az árak
Az említett okok miatt jövőre mintegy 15–20 százalékos áremelés várható, kivéve azokat a pincészeteket, akik a szokásos tavaszi áremelésen kívül már idén októberben is bejelentettek egy mintegy 10 %-os áremelést, így a jövő évben csak 10 százalékkal kell emelniük áraikat. A borhiány és a szőlőárak emelkedése miatt, január 1-től a legtöbb pincészet árat emel majd.
Bukarest szerint rémhír terjed. 
