Mennyire befolyásolja vásárlási szokásainkat a társadalmi felelősségtudat? Mi lehet fontosabb a termékek illetve szolgáltatások áránál? Hányan vannak, és mi jellemzi a környezettudatos vásárlókat? Kovács Ildikó, a Szent István Egyetem PhD-hallgatója éppen ezeket a kérdéseket járta körbe a Központi Statisztikai Hivatal gondozásában kiadott Területi Statisztika című tudományos folyóirat idei negyedik számában. A szerző a megkérdezettek társadalmilag felelős fogyasztással kapcsolatos attitűdjét vizsgálta és arra volt kíváncsi, hogy elkülöníthetők-e olyan fogyasztói rétegek, amelyek fontosnak tartják a társadalmilag felelős fogyasztást, illetve ennek bizonyos területeit.

A felelősségvállalás szempontjából meglepően kedvező eredményeket hozó kutatás részeként több mint félezer ember válaszolt arra a kérdésre, hogy „vásárláskor mennyire fontosak a felsorolt tényezők”. A lehetséges 12 válasz között az ár és a minőség mellett szerepelt például a lakóhely távolsága, hogy a terméket Magyarországon gyártották-e, energiatakarékos-e illetve újrahasznosítható anyagokból készült-e, segíthet-e vele a rászorulókon vagy adományozható-e közcélra. A válaszok alapján a szerző klaszteranalízis módszerével négy fogyasztói csoportot azonosított.

1. Árakra érzékeny újrahasznosítók. Arányuk a mintában: 28,6%

Esetükben a legfontosabb szempont az ár és a termék tulajdonsága. A környezetre nem káros termékek vásárlását nem, viszont az energiatakarékos termékek vásárlásának fontosságát elismerik, az átlagnál erősebb az igény az újrahasznosíthatóságra. Nem veszik figyelembe viszont a szociális felelősség szempontjait, az átlagosnál sokkal kevésbé érdekli őket a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása. A fogyasztás mérséklését nem tartják fontosnak E csoport tagjai leginkább a 30 év alatti férfiak. Legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve általános iskolát vagy szakiskolát végeztek, a magasabb végzettségűek kevesebben annak. Többségük falvakban vagy kisebb városokban él.

2. Közömbösek. Arányuk a mintában: 6,9 %

A szociális szempontok az átlaghoz képest alig befolyásolják a közömbösek fogyasztási döntéseit. Nem fontos nekik, hogy a vásárlásaikkal adományokhoz vagy hátrányos helyzetűek támogatásához járuljanak hozzá. A környezetre való odafigyelés szintén átlag alatti, de ezekre a kérdésekre inkább semleges választ adtak, és a fogyasztás mérséklésének lehetősége sem foglalkoztatja őket. A Magyarországon gyártott termékek vásárlását az átlagnak megfelelően minősítették. Egyedül az volt fontos számukra, hogy a lakóhelyükhöz közel tudjanak vásárolni E csoport többségét 40 év feletti, középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező városi férfiak alkotják.

3. Felelősségérzékeny fogyasztók. Arányuk a mintában: 34,3%

Esetükben legfontosabb szempont a környezet védelme, ami összekapcsolódik a vásárlás közelségének fontosságával. Elszántan törekednek fogyasztásuk mérséklésére. A szociális szempontok közül első az adományozás fontossága, második a hátrányos helyzetűek megsegítése. A klaszter tagjai leginkább városokban élő nők, akik jellemzően közép- vagy felsőfokú végzettségűek. Korukat tekintve közel kétharmaduk 40 év feletti.

4. Környezettudatos fogyasztók. Arányuk a mintában: 30,2%

Számukra is a környezet védelme a legfontosabb, viszont az előző csoporttal ellentétben a szociális szempontok már nem érdeklik őket, miként a fogyasztás visszafogása és helyi termékek vásárlása sem. Viszont fontosnak tartják mind az újrahasznosított, vagy újrahasznosítható alapanyagból készült termékek vásárlását, mind pedig a környezetbarát termékeket és az energiatakarékosságot. Általában Budapesten vagy nagyobb városokban laknak, életkoruk alapján viszont nem különböznek a magyar társadalom összetételétől.