Kovács Krisztián szerint nem számítanak a trendek jelentősebb változására, azaz folytatódhat a kábelcsatornák térnyerése és az olyan megoldások (szponzorációk, termékelhelyezések) terjedése, amelyekkel a hirdetők mind közelebb kerülhetnek a tartalomhoz.
A február közepén publikált adatok szerint ötéves csökkenés után 2014-ben emelkedtek a magyarországi televíziós reklámköltések: a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) és az EY közös felmérésének eredményei azt mutatták, hogy 10 százalékos bővülést jelentő, 50,024 milliárdos nettó reklámbevételt könyvelhetett el a szektor.
Az országos földfelszíni sugárzású adók bevétele stagnált, és ez adta az összes bevétel 64 százalékát, míg a többi terület 28 százalékos bővülést könyvelhetett el.
Ezzel az adattal a 2011-es 54,9 milliárd alatt, de a 2012-es 48,7 milliárd felett teljesített tavaly a magyar televíziós reklámpiac, amely a 2008-as csúcsévben még 78,5 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el.
A március elején közzétett felmérés adatai szerint tavaly 189,05 milliárd forint volt a teljes magyarországi reklámköltés, ami 7,77 százalékkal múlja felül a 2013-as adatot.
Több könyvet vettünk
Csaknem 1 százalékos nominális növekedést mutatott, azaz bővült a szabadforgalmú (közoktatási tankönyvek nélküli) könyvpiac 2014-ben. Az árszínvonal csökkenése miatt a reálnövekedés megközelítette a 2 százalékot.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) adatai szerint a szabadforgalmú könyvpiac 2014-ben 44,39 milliárd forintos forgalmat bonyolított, ami 0,95 százalékos növekedést jelent a 2013-as 43,97 milliárd forinthoz képest.
Tekintettel arra, hogy a hivatalos infláció 2014-ben -0,9 százalék volt, a szabadforgalmú könyvpiac valóságos növekedése megközelítette a 2 százalékot.
A magyarországi könyvpiac legnagyobb forgalmú ágazata az elmúlt évben is a szépirodalom, a fikciós művek kategóriája volt.
A piacok átmeneti nyugalma csalóka lehet. 
