
A megváltozott közlekedési feltételek komoly próbára teszik a járműveket is, ezért nagyon fontos, hogy elindulás előtt jól felkészített, biztonságos, megfelelő műszaki állapotú járművel induljunk útnak. Ehhez adott a rendőrség néhány tanácsot:
1. Fel kell készülni
Az autók téli felkészítése elengedhetetlen. A gépjárműveket ajánlatos alaposan átnézni, megvizsgálva minden biztonsági berendezést és tartozékot. Elengedhetetlen az akkumulátor, a gumiabroncsok, a világítás és a fékrendszer ellenőrzése.
A műszaki biztonság egyik alapkövetelménye a fékek, a futómű és a gumik kifogástalan állapota. A megfelelően megválasztott téli autógumikkal vészfékezés esetén jelentősen lerövidül a féktávolság.
2. A megfelelő felszerelés
A téli közlekedés kapcsán a gépkocsival történő közlekedés fontos kelléke lehet a jól működő ablaktörlő, a jégkaparó, a jégoldó spray, a megfelelő ablakmosó folyadék vagy a páramentesítő.
Hosszabb utazás esetén szükség lehet takaróra, melegebb ruhadarabokra, vontatókötélre, fagymentesítő zárolajozóra, elegendő mennyiségű élelmiszerre és italra is. Az ilyen jellegű utazások előtt érdemes tájékozódni az Útinformnál az út - és időjárási viszonyokról. Előfordulhatnak olyan helyzetek is, amikor nem érdemes kockáztatni, és biztonságosabb, ha máshogy indulunk útnak.
3. Óvatos vezetés
Télen gyakran tapasztalható a foltokban elhelyezkedő köd. Aránylag jó látási viszonyok mellett haladva olykor váratlanul futhatunk bele a ködösebb területekbe, és a látótávolság az egyik pillanatról a másikra néhány méternyire is lecsökkenhet.
A ködbe általában teljes sebességgel rohanunk bele, és ott pánikszerűen fékezünk. Aki mögöttünk halad, az menthetetlenül utolér bennünket. Ezt csak úgy védhetjük ki, hogy a ködös szakasz kezdetét észlelve még a jól belátható úton csökkentjük a sebességet. Amennyiben már beértünk a ködös útszakaszba, akkor ne fékezzünk pánikszerűen, és figyeljük a mögöttünk haladókat is! A sűrű ködben kapcsoljuk be a tompított világítást, ha van, akkor a ködlámpát is!
A téli időszakra jellemző nedves, nyálkás, esetenként falevelekkel borított, jeges, havas utak komoly odafigyelést igénylenek. Nedves útfelületen jelentősen nő a fékút, a féktávolság, a hirtelen fékezéssel nagymértékben nő a megcsúszás, kifarolás, adott esetben a pályaelhagyás veszélye, ezért ilyen útviszonyok között a megengedettnél is alacsonyabb sebességgel közlekedjünk, óvatos, finom fékhasználatra törekedjünk, illetve kerüljük a hirtelen kormánymozdulatokat!
Nagyobb követési távolságot tartva lassabban kell vezetni, így kisebb a balesetek bekövetkeztének kockázata, rossz manőverezés esetén pedig a hibák könnyebben korrigálhatóak. A pára, a köd erősen rontja a távolságbecslő képességet, ezért a tárgyakat a valóságosnál távolibbnak látjuk.
Esős, latyakos időben, amikor a járda mellett széles sávban áll, vagy folyik a víz, nehéz az úttesten átkelni. A gyalogos ilyenkor jellemzően arra figyel, hogy ne lépjen a tócsába. Az autósnak számítania kell arra, hogy a járda szélén leszegett fejjel álló gyalogos a következő pillanatban az úttestre, a jármű elé kerülhet.