Az egész történet 2008-ban kezdődött, amikor Satoshi Nakamoto [1] közzétette az interneten egy általa elképzelt decentralizált, virtuális elektronikus fizetési rendszer leírását [2]. Bár a mai napig nem tudjuk bizonyosan, hogy a név kit, vagy kiket takar (bár az egyik legerősebb jelölt a magyar származású Nick Szabó), az ötletet felkapták különböző internetes csoportok és 2009-re már készen is volt a rendszert megvalósító nyílt forrású program.
A bitcoin mára megkerülhetetlen jelenséggé nőtte ki magát, amivel - a több millió aktív használóján felül - az újságírók, közgazdászok, politikusok és jogászok is aktívan foglalkoznak, piaci kapitalizációja pedig jelenleg is öt milliárd dollár körül mozog. Az elmúlt pár évben több szédületes árfolyamemelkedést is generált már, volt hogy öt hónap alatt 5$-ról 250$-ig emelkedett, majd 100$-ig visszazuhant. Innen újraindulva egy éve ezer dollár felé lőtt, most pedig ennek negyedénél jár éppen az árfolyam.
Hogyan is működik?
A bitcoin működési elve egyfelől a szabad forrású szoftverek, másrészt a decentralizált hálózati rendszerek (pl. torrent oldalak) filozófiáján alapul. Bárki létrehozhat bármennyi bankszámlát vagy “tárcát” (wallet) amely nem áll másból, mint egy elég hosszú (32+256 bit) véletlen számból. Ennek egyik része alkotja a nyilvános, míg másik része a titkos kulcsot, amelynek ismerete biztosítja a kizárólagos hozzáférésünket a tárcához rendelt virtuális pénzhez. A tranzakciók során az utaló kijelöli, hogy mely számlákról, melyik más számlákra, mekkora összeget szeretne átutalni, majd ezt közzé teszi a hálózaton.
A rendszer fontos építőelemei a bányászok, akik a tranzakciók ellenőrzését és könyvelését végzik. A közzétett tranzakcióadatokból a bányászok elkészítik az ún. block chain egy újabb láncszemét, melynek során egy bonyolult matematikai feladatot kell megoldani. A folyamat közben a bányászok egymással versengenek, ugyanis aki először tudja lezárni az adott láncszemet, az fáradozásaiért jutalomban részesül, mégpedig bitcoin formájában. Ez tehát az új virtuális pénzegységek megtermelésének módja is egyben. A láncszem lezárása után a benne tárolt adatot közzéteszik hálózaton, így mindenkinek tudomására juthat, milyen tranzakciók történtek az elmúlt időszakban. Ez azért fontos, mert az egyes számlák egyenlegét annak utalási története határozza meg, így azok könyvelése során visszaellenőrzhetővé válik a tranzakció létjogosultsága.
A rendszer egyik fontos eleme, hogy a bányászat során megoldandó probléma nehézsége a bányászok számával arányosan egyre nehezebb lesz, így a teljes létező pénzmennyiség növekedése szabályozott. Ezen felül a rendszerbe van építve az infláció folyamatos csökkenése: a láncszemek lezárásáért kapott jutalom nagysága meghatározott láncszem lezárása után feleződik, várhatóan egészen 2140-ig, ami után többé már nem jár ilyen jutalom. Lehetőségünk van a tranzakcióink mellé kezelési költség összeget is csatolni, amely meggyorsíthatja a tranzakciónk könyvelését, hiszen a bányászoknak lehetőségük van válogatni az egyes tranzakciók között. Várhatóan ez szolgál majd ösztönzőként a fix jutalom csökkenésével.
|
| A bánya, ahol a csákányok hangja helyett csak az elektronika pittyeg [4]. |
Mi minden látható!?
Tekintve, hogy a rendszer működéséből adódóan az összes tranzakciós adat publikus, a bitcoin pénzügyek privát intézése szinte lehetetlen dolog. Gyakori megoldás, hogy a piaci szereplők minden egyes pénzügyi tranzakciójukhoz újabb tárcát generálnak. Azonban amikor ezeket a pénzösszegeket tovább akarjuk utalni valamilyen célból, akaratlanul is összekapcsoljuk számláinkat, hiszen a sok tárcából - előbb vagy utóbb - egy közös tranzakció keretében hajtjuk végre ezt a pénzmozgatást. Ez a tulajdonság egyszerre áldás és átok. A bicoint sokáig bélyegezték meg azzal, hogy nagyrészt illegális pénzmozgatásoknak ad otthont, valamint hogy a korruptció és az illegális kereskedelem (pl.: kábítószer) melegágyaként szolgál. Amellett, hogy a korai életszakaszában - és valószínűleg ma is - nagy mennyiségben folynak ilyen ügyletek a rendszerben, itt válik a legkönnyebben visszakövethetővé ezen elemek beazonosítása [5]. Emellett az egyéni bitcoin felhasználóknak nagyobb biztonságot ad a nyilvánosság, hiszen a privát kulcs ellopása esetén is nyomon követhető kisebb egyedi összegek áramlása, így az ilyen támadások nem is igazán jellemzőek.
A bitcoin forgalmat bonyolító vállalatoknál már más a helyzet. A kisebb cégeknél a közvetlen vásárlások adatain keresztül a versenytársak követni tudják azok bitcoin forgalmát, így becslést adhatnak a forgalmára is. Ahogy a Bitcoin Alapítvány vezető kutatója is mondja: “Ha biztosra akarsz menni a tranzakcióid titkosításában akkor valószínűleg fel kell venni valakit kriprográfia PhD-val, hogy elmezze a rendszeredet.”[6].
A nagyobb forgalmat bonyolító egységeknél - például nagy forex kereskedők - a kulcsok ellopásának problémája fenyeget. Erre több példát is láthattunk, a legnagyobb ilyen eset az év elején történt: a bitcoin-történelem legnagyobb deviza keresekedőjének csődöt kellett jelentenie, miután 744 ezer bitcoinnak kélt lába. Ez akkori piaci értéken körülbelül 5 milliárd dollárt jelentett. A probléma azonban itt sem a rendszerrel van, hiszen a block chain megváltoztatásához (hamis tranzakciók befűzéséhez) az összes rendelkezésre álló bányászati kapacitásnak legalább a felével kell, hogy rendelkezzünk.
Ez gyakorlatilag lehetetlen, hiszen a bányászatban jelenleg részt vevő gépek számítási kapacitása három nagyságrenddel haladja meg a jelenleg üzemelő leggyorsabb szuperszámítógépét. A 256 bites privát kulcs feltörése pedig - még a Moore-törvénnyel korrigálva is - legalább 60 évet venne igénybe, hacsak nem épít valaki egy a ma rendelkezésre álló példányoknál több nagyságrenddel jobb kvantumszámítógépet. A privát kulcsok védelme ezzel szemben egyedül a tulajdonosok felelőssége. Lehet ugyanis bármilyen hiperbiztos széfünk, ha a kódját nem őrizzük elég körültekintően, nem ér semmit az általa kínált védelem.
A kutató szemszögéből
A tranzakciók nyilvánossága a technikai problémák mellett tudományos lehetőségeket is rejt magában, hiszen ilyen méretű pénzmozgások teljes adatbázisa még nem volt elérhető publikusan kutatók számára. Ezt a lehetőséget ragadták meg az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének kutatói is [7]. A számlák elemzéséből kitűnik például, hogy a vagyon eloszlása a bitcoin felhasználók között is erősen egyenlőtlen mintázatot mutat. A vizsgálatokból egyértelműen teljesülni látszik “a gazdag még gazdagabb lesz” általános megfigyelés megléte: azok a számlák, amelyek korábban több tranzakció célpontja voltak, azok várhatóan a jövőben is több bejövő átutalást kapnak, nagyobb valószínűséggel fog hozzájuk csatlakozni a tranzakciós hálózat egy új eleme, mint másokhoz. Ezzel párhuzamosan pedig természetesen több vagyont is tudnak akkumulálni.
|
| A bitcoin számlák növekedési statisztikái [7]. |
A kutatócsoport egy másik érdekes eredménye a közelmúltból, hogy a tranzakciós gráf szerkezetének időfejlődését jellemző főkomponensek erős korrelációt mutatnak a bitcoin piaci árfolyamával. Ahogyan azt az eredmény is mutatja, a hálózat vizsgálata lehetőséget adhat a kereskedési folyamatok és a pénz piaci értéke közötti kapcsolat mélyebb megértésére, nem mellesleg többlet információval szolgálhat az árfolyamok előrejelzésére vonatkozóan.
|
| Az USD/BTC árfolyam és a hálózat fejlődését leíró első főkomponens időbeli alakulása [7]. |
Mit hozhat a jövő?
A bitcoin jövője - mint mindig - ma is bizonytalan. Egyre több nagy cég fogadja el fizetési eszközként (pl.: eBay, Tesla és legújabban a Microsoft) és nagyon sok alapítvány és közösség fogadja el adományként (PirateBay, Wikimedia, Mozilla), azonban az elmúlt félév lassú árfolyamesése következtében a napokban először fordult elő, hogy csökkent a bányászok száma. Akárhogyan alakul is a bitcoin sorsa, biztosan hasznos tanulságokat adott arról, hogyan is működhet egy ilyen rendszer, mire képes, és mire lehetne jó. Míg egyesek az elszámolási egység funkcióban látják a jövőt [8], addig mások az egyszerű és decentrált fizetési rendszer előnyeit ültetnék át valós pénzpiacokra [9]. Bárhogy is legyen, a modern pénzügy nem kerülheti meg a virtuális pénzek tárgyalását.
Szerző:
Sándor Máté Csaba, fizikus PhD hallgató, ELTE
A FinLab blog szerzői a Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék oktatói és kutatói, de az írások minden esetben a szerzők magánvéleményét tükrözik.
---
Hivatkozások:
[1] //en.wikipedia.org/wiki/Satoshi_Nakamoto
[2] https://bitcoin.org/bitcoin.pdf
[3] https://en.bitcoin.it/wiki/Main_Page
[4] //www.bbc.com/news/technology-29950946
[5] //www.theverge.com/2013/12/2/5165428/bitcoin-mine-in-hong-kong-uses-jelly-to-keep-cool
[6] //www.wired.co.uk/news/archive/2013-06/06/bitcoin-retail
[7] //www.vo.elte.hu/bitcoin/
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
