Az átváltható kötvények érdekes alternatívát nyújtanak mind a befektetők, mind a kibocsátók számára a részvényekkel és kötvényekkel szemben, ennek ellenére a hazai piac mérete elhanyagolható. Néhány hazai kibocsátóval azonban találkozhatunk, legutóbb például a Plotinus holding cég bocsátott ki átváltható kötvényeket. A cikk első részében bemutatom az átváltható kötvények árazásával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, amelyek fontosak lehetnek az eszköz működésének megértésében, második részében pedig bemutatom a témában végzett empirikus elemzésem legfontosabb eredményeit.

Vajon a tőzsdéken az alacsonyabb forgalom azért van, mert a kereskedők csere utáni étvágya csökkent volna? Az, hogy a tőzsdei forgalom még ma sincs a válság előtti szinten, abban nem annyira a bizalmatlanság, hanem sokkal inkább egy fontos intézményi változás, a dark poolok népszerűsége magyarázza.

Az alábbiakban röviden ismertetem egy híres amerikai pénzügyi botrány történetét a lenti források fordításával és rövidítésével. Azt az olvasóra bízom, hogy megtalálja a közelmúlt hazai botrányaival való hasonlóságokat és különbözőségeket.

A 2008-as válság óta megháromszorozódott amerikai részvényindexek emelkedése a válság előtti kereskedési mennyiség fele/egyharmada mellett történt, és folyamatosan csökkenő trendet mutat, ami érdekes kérdéseket vet fel több piaci szereplőben is.

A nemrégiben újra fellángoló diáktüntetések jó alkalmat teremtenek arra, hogy végiggondoljuk, hogy mit csinálunk mi itt a felsőoktatásban.

Az elmúlt napokban az érettségi kérdése kapcsán újra sokat hallhatunk a felsőoktatási politikáról, illetve a felsőoktatás finanszírozásáról. Egyesek azt állítják, hogy keveset költünk a tudományra és annak disszeminációjára, mások azt hangoztatják, hogy az lenne az egészséges, hogy ágazat maga termelné ki működésének költségét. Hol az igazság? Mennyire lehet ezt az „iparágat” alul- vagy felülfinanszírozni? Járjuk körül ezt a kérdést a blogban.

A szakirodalmi kritikák szerint, a létező nyugdíjrendszerekkel általában az a baj, hogy nem tudják megfelelően kezelni a demográfiai és a munkaerő-piaci trendeket, illetve kevéssé átláthatók. Tervezzünk új nyugdíjrendszert, de előbb számoljunk le a mítoszokkal!

Egy befektető azt vette észre, hogy az általa adott megbízások mindig kicsit „arrébb” teljesültek, mint tervezte - utánajárt, miféle boszorkányság áll a háttérben és amit talált, az egészen elképesztő volt. Csak úgy kerülhetjük el a lehúzást, ha saját tőzsdét nyitunk, és veszünk egy hatvan mérföldes kábeltekercset?

Úgy tűnik, itthon néhányan mesésen megélnek a jelenlegi zavaros sportvezetési helyzetből, miközben a többségnek filléres gondjai vannak. A szinte áthatolhatatlan fal azonban nem sportágak között húzódik, s nem is a tömeg és a versenysport között.

A minap egy számvitel előadására ültem be ahhoz a csoporthoz, melyet én magam vállalati pénzügyekre oktatok.. Számviteles kollégám izmos felütéssel kezdte az előadást: „Vannak tárgyak, ahol alulértékelik, és vannak, ahol nagyon túlértékelik az eredménnyel szemben a cashflow szerepét – én majd elmondom az igazságot.”

Jean Tirole Nobel díjas közgazdász a 2005-ben megjelent Theory of Corporate Finance könyvében részletesen foglalkozik a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdésével. A könyvet 2014-ben az év könyvévé választották Amerikában. A könyv részletet Berlinger Edina egyetemi docens fordította.

Miért tűrjük a tűrhetetlent? - tette fel a kérdést Amartya Sen, Nobel-díjas közgazdász, amikor arról tartott előadást, hogy hogyan lehet az, hogy az emberek széles tömegei képesek elfordítani a fejüket a szenvedés és a szegénység láttán. Ezt idézte fel Berlinger Edina 2014 szeptemberi diplomaosztó beszédében.

Jót és rosszat is lehet hallani az internet világának új pénzügyi innovációjáról, a bitcoinról, amely a sorozatos óvva intések és piaci összeomlások ellenére a mai napig töretlenül nagy népszerűségnek örvend. De mivel is van tulajdonképpen dolgunk, hogyan működik ez az egész?

Egyre gyakrabban hallható a nemzetközi pénzügyi sajtóban a „shadow banking” -kifejezés, mely szóösszetétel mindkét tagja meglehetősen negatív jelenségre utal manapság, hát még így együtt. A magyarul árnyékbankrendszernek nevezett jelenség részben nehéz átláthatósága, részben mérete miatt keltette fel a szabályozók figyelmét elsősorban az Egyesült Államokban.

Jean Tirole nyerte el idén a közgazdasági Nobel-díjat; modellkeretét továbbgondolva a Budapesti Corvinus Egyetem három kutatója a kis- és középvállalatok finanszírozásról vont le következtetéseket. Miért nem kap hitelt minden életképes projekt, ha a hitelfelvevők akár magasabb kamatot is hajlandóak megfizetni?

A pénzügyi világ egyik legnépszerűbb open-source programja az R. Világos, hogy egy kutató vagy egy diák mit lát benne - na de egy gyakorló bankár?

Az elszámolás és a forintosítás pontot tehet a lakossági deviza-jelzáloghitelezés történetének végére. Van, aki szerint nem az ügyfeleket, hanem inkább a bankokat mentették meg - megvizsgáltuk, hogy hogyan teljesítettek ugyanolyan méretű forint és CHF-hitelek.

Furcsa kettősséggel állunk szemben. Az állam egyik oldalról megvédi a polgárait a vállalkozói kizsákmányolással szemben (minimálbér-emelések), másik oldalról azonban fenntartja magának a jogot, hogy alkalomadtán szabadon kizsákmányolhassa őket (közmunka).

Az elmélet szerint egy jól árazott piacon minden befektetésnek az értékpapírpiaci egyenesen kellene lennie. A gyakorlatban azonban találunk olyan eszközöket, amelyeknek a hozama ettől eltér. Kérdés, hogy az eltérések csak a véletlennek köszönhetők, vagy van valamilyen fundamentális oka?

Egyfelől számtalan fórumon elhangzik a kockázatok kezelésének szükségessége, másrészt több történetet ismerünk, ami pont arról szól, hogy a kockázat fedezésére megkötött ügyletek okoztak akár a vállalat csődjéhez vezető veszteségeket. Ezek szerint a kockázatokat csökkenteni kockázatos?

A családok védelme és az „öregedő társadalom” nyugdíjrendszerének fenntarthatósága érdekében született az a javaslat, ami a nyugdíj összegét a sikeresen felnevelt gyermekek számától tenné függővé. Nemrég meghalt Augusztinovics Mária közgazdász - 2005-ös cikke olyan alapmű, amit mindenkinek ismernie kellene, aki a nyugdíjkérdéssel foglalkozik. Idézzük fel, mit írt Guszti!

A piaci kockázati szabályozás teljes újrafogalmazásának részeként a Bázeli Bizottság új szabályozói kockázati mértékként az Expected Shortfall (ES) bevezetését javasolja. A bankok persze panaszkodnak - sőt, néhány kutatócsoport is kritikával fogadta a javaslatot.

A válság során kiderült, hogy mind a hüvelykujj-szabályokkal, mind a bonyolult rendszerekkel gondok akadtak. A kockázatkezelés terén létrejött szép új világ a biztonság hamis illúziójába ringatta mind a banki menedzsmenteket, mind a bankfelügyeleti hatóságokat. Mi lehet a megoldás?

A következő uniós ciklusban minden eddiginél több pénz jut a vállalati szféra támogatására: milyen elvek mentén, melyik cégeknek nyújtson segítő kezet az állam?