Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A válság során kiderült, hogy mind a hüvelykujj-szabályokkal, mind a bonyolult rendszerekkel gondok akadtak. A kockázatkezelés terén létrejött szép új világ a biztonság hamis illúziójába ringatta mind a banki menedzsmenteket, mind a bankfelügyeleti hatóságokat. Mi lehet a megoldás?

Közhely, de igaz, hogy a bankok sokkal többet foglalkoznak a gazdasági-pénzügyi természetű kockázatokkal és jobban is értik azokat, mint a reálszféra szereplői, a vállalatok és a magánszemélyek (hogy az államról ne is beszéljünk). Végül is a bankok legfontosabb tevékenysége, hogy a kockázattal kereskednek. Az ügyfelek egyik csoportjának megígérik, hogy a megadott időpontban és összegben visszafizetik a tőlük felvett betéteket. Ez az ígéret feltétel nélküli és visszavonhatatlan; a bankok nem hivatkozhatnak arra, hogy az ügyfelek egy másik csoportja, amelynek a bankok e betétek terhére hitelt nyújtanak, teljesíti-e és ha igen, milyen feltételek mellett teljesíti visszafizetési kötelezettségeit. Ráadásul a sokféle betét és hitel különbözik egymástól a lejárat, az alkalmazott kamat és gyakran a devizanem tekintetében is, így a nemfizetés kockázatán túlmenően a bankoknak gondoskodniuk kell az ezekből az eltérésekből fakadó kockázatok kezeléséről is.

Tény az is, hogy az elmúlt évtizedekben benne a kockázatkezelés igen gyorsan fejlődött. Az elmélet és a gyakorlat aztán gyorsan egymásra talált, hiszen gyakran maguk a bankok ösztönözték a kutatásokat.

Ennek fényében akár meglepőnek is tűnhet, hogy a 2008-ban elindult Nagy Recesszió mégis éppen a pénzügyi szektorból indult ki. Az történt, hogy a bankok a fejlett világban szinte mindenütt alulértékelték azokat a pénzügyi kockázatokat, amelyekről elméletben és a gyakorlatban is oly sokat megtanultak, illetve tudni véltek. Kevésbé lepődünk meg azonban, ha felidézzük az egykor elfeledett, ám mostanra ismét nagyon népszerűvé vált amerikai közgazdász, Hyman Minsky Pénzügyi Instabilitási Hipotézisét, amelynek alapgondolata, hogy a bankszektor – ha magára hagyják – előre megjósolható módon idéz elő ilyen válságokat, buborékokat. Ez bizony ellentmondásnak tűnik a javából, pedig valójában nem az.

A válasz legalábbis részben a banki kockázatkezelés kettős természetében keresendő. A bankok ugyanis egyfelől természetesen érdekeltek a tevékenységükkel szükségképpen együtt járó veszteségek mérséklésében, de másfelől legalább ennyire érdekeltek abban is, hogy a lehető legkisebb tőkével (legnagyobb tőkeáttétellel) dolgozzanak. Ezáltal ugyanis könnyebben növelhető az egységnyi tőkére (részvényre) jutó nyereség, ami viszont a banki bónuszok számítási alapja. Már pedig minél megbízhatóbban képesek a bankok mérni és kezelni a kockázatot annál pontosabban képesek meghatározni az e kockázatok fedezéséhez minimálisan szükséges tőke összegét is, amit a hatóságok írnak elő a számukra

Az egészen egyszerű hüvelykujj-szabályoktól a bonyolult matematikai-statisztikai valószínűségekkel operáló modellekig a kockázatkezelés egyik kitüntetett területe és outputja tehát a kockázati súlyozás (a nem fizetés, vagy más okból bekövetkező veszteség valószínűsége), amellyel a banki mérlegek eszközoldalán szereplő tételeket és más tőkeigényes banki tevékenységeket a működéshez szükséges tőke kiszámítása során figyelembe veszik. A bankok az elmúlt évtizedekben támaszkodva az e téren elért eredményekre erőteljes és többnyire sikeres lobbi tevékenységet folytattak annak érdekében, hogy a felügyelő hatóságok is fogadják el ezeket a módszereket szabályozási tevékenységük elméleti megalapozásaként.

Ám a válság során kiderült, hogy mind a hüvelykujj-szabályokkal, mind a bonyolult rendszerekkel gondok akadtak. Például az OECD országok államkötvényeinek 0% kockázati súlyozása ésszerűnek tűnt, amíg a válság be nem bizonyította, hogy OECD országok – l. Görögország - is csődbe tudnak menni. Másfelől a tudományosan megalapozottnak vélt rendszerekről is kiderült, hogy szisztematikusan alábecsülnek bizonyos kis valószínűséggel bekövetkező, ám nagy veszteségeket okozó eseményeket és ráadásul manipulálhatóak is.

Így aztán bátran kijelenthető, hogy a kockázatkezelés terén létrejött szép új világ a biztonság hamis illúziójába ringatta mind a banki menedzsmenteket, mind a bankfelügyeleti hatóságokat.

Mi lehet a megoldás? Sok elméleti szakember a kockázati súlyozás teljes elvetését javasolja (l.:Admati-Hellwig: The Bankers’ New Clothes, What’s Wrong with Banking and What to Do about It) és a tőkemegfelelést a banki eszközök nominális összege alapján állapítanák meg és egyszersmind drasztikusan – akár 30%-ra is megemelnék a bankok tőkéjének arányát az összes passzíván belül. Azt állítják, hogy csak így lehet csökkenteni azt a negatív externáliát, amit a bankok kockázatvállalása a gazdaság egészére nézve jelent. Ez drasztikus és a bankok körében nagyon népszerűtlen megoldás.

A felügyeleti hatóságok talán ezért is más utat választottak: a bankok mérlegének stressztesztelését. Ez alapvetően annak vizsgálatát jelenti, hogy miként változik/csökken a bankok eszközeinek értéke egy feltételezett gazdasági-pénzügyi válság következtében, azaz mekkora a bankok veszteségtűrő képessége. Ez járható út lehet, ha a stressz-paraméterek elég szigorúak és a teszteket viszonylag sűrűn – egy-két évente – megismétlik.

A legutóbbi stresszteszten az európai bankok többsége, köztük a Magyarországon is aktív bankok mindenesetre átmentek.

A FinLab blog szerzői a Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék oktatói és kutatói, de az írások minden esetben a szerzők magánvéleményét tükrözik.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

FinLab Mi az az átváltható kötvény?
Mezőfi Balázs | 2015. július 24. 17:17
Az átváltható kötvények érdekes alternatívát nyújtanak mind a befektetők, mind a kibocsátók számára a részvényekkel és kötvényekkel szemben, ennek ellenére a hazai piac mérete elhanyagolható. Néhány hazai kibocsátóval azonban találkozhatunk, legutóbb például a Plotinus holding cég bocsátott ki átváltható kötvényeket. A cikk első részében bemutatom az átváltható kötvények árazásával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, amelyek fontosak lehetnek az eszköz működésének megértésében, második részében pedig bemutatom a témában végzett empirikus elemzésem legfontosabb eredményeit.
FinLab Rejtély a tőzsdén: a láthatatlan piacokról jön a forgalom?
Havran Dániel | 2015. május 11. 20:04
Vajon a tőzsdéken az alacsonyabb forgalom azért van, mert a kereskedők csere utáni étvágya csökkent volna? Az, hogy a tőzsdei forgalom még ma sincs a válság előtti szinten, abban nem annyira a bizalmatlanság, hanem sokkal inkább egy fontos intézményi változás, a dark poolok népszerűsége magyarázza.
FinLab A világ legnagyobb brókerbotrányának története
Berlinger Edina | 2015. május 10. 13:39
Az alábbiakban röviden ismertetem egy híres amerikai pénzügyi botrány történetét a lenti források fordításával és rövidítésével. Azt az olvasóra bízom, hogy megtalálja a közelmúlt hazai botrányaival való hasonlóságokat és különbözőségeket.
FinLab Ami most van az minden, csak nem normális tőkepiac
Misik Sándor | 2015. május 4. 08:58
A 2008-as válság óta megháromszorozódott amerikai részvényindexek emelkedése a válság előtti kereskedési mennyiség fele/egyharmada mellett történt, és folyamatosan csökkenő trendet mutat, ami érdekes kérdéseket vet fel több piaci szereplőben is.
FinLab Szemben az egész világgal: mi történik a magyar felsőoktatásban?
Berlinger Edina | 2015. április 26. 12:02
A nemrégiben újra fellángoló diáktüntetések jó alkalmat teremtenek arra, hogy végiggondoljuk, hogy mit csinálunk mi itt a felsőoktatásban.
FinLab Tényleg keveset költünk felsőoktatásra, vagy tartsák el magukat az egyetemek?
Havran Dániel | 2015. január 17. 18:00
Az elmúlt napokban az érettségi kérdése kapcsán újra sokat hallhatunk a felsőoktatási politikáról, illetve a felsőoktatás finanszírozásáról. Egyesek azt állítják, hogy keveset költünk a tudományra és annak disszeminációjára, mások azt hangoztatják, hogy az lenne az egészséges, hogy ágazat maga termelné ki működésének költségét. Hol az igazság? Mennyire lehet ezt az „iparágat” alul- vagy felülfinanszírozni? Járjuk körül ezt a kérdést a blogban.
FinLab Milyen egy jó nyugdíjrendszer?
Berlinger Edina | 2015. január 10. 11:01
A szakirodalmi kritikák szerint, a létező nyugdíjrendszerekkel általában az a baj, hogy nem tudják megfelelően kezelni a demográfiai és a munkaerő-piaci trendeket, illetve kevéssé átláthatók. Tervezzünk új nyugdíjrendszert, de előbb számoljunk le a mítoszokkal!
FinLab Intézményesített csalás? Elképesztő trükkel húzzák le a tőzsdézőket
Misik Sándor | 2015. január 5. 20:01
Egy befektető azt vette észre, hogy az általa adott megbízások mindig kicsit „arrébb” teljesültek, mint tervezte - utánajárt, miféle boszorkányság áll a háttérben és amit talált, az egészen elképesztő volt. Csak úgy kerülhetjük el a lehúzást, ha saját tőzsdét nyitunk, és veszünk egy hatvan mérföldes kábeltekercset?
FinLab Filléres gondok és fényűzés: a magyar sport két arca
Juhász Péter PhD CFA | 2014. december 30. 16:28
Úgy tűnik, itthon néhányan mesésen megélnek a jelenlegi zavaros sportvezetési helyzetből, miközben a többségnek filléres gondjai vannak. A szinte áthatolhatatlan fal azonban nem sportágak között húzódik, s nem is a tömeg és a versenysport között.
FinLab A cashflow és az igazság
Fazakas Gergely | 2014. december 22. 11:36
A minap egy számvitel előadására ültem be ahhoz a csoporthoz, melyet én magam vállalati pénzügyekre oktatok.. Számviteles kollégám izmos felütéssel kezdte az előadást: „Vannak tárgyak, ahol alulértékelik, és vannak, ahol nagyon túlértékelik az eredménnyel szemben a cashflow szerepét – én majd elmondom az igazságot.”
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.