Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A 2008-as válság óta megháromszorozódott amerikai részvényindexek emelkedése a válság előtti kereskedési mennyiség fele/egyharmada mellett történt, és folyamatosan csökkenő trendet mutat, ami érdekes kérdéseket vet fel több piaci szereplőben is.
Forrás: https://research.stlouisfed.org/

A válság előtti korszakokban az emelkedő árfolyamok együtt jártak az emelkedő kereskedési mennyiségekkel, hiszen a kettő erősíti egymást a hagyományos csordaszellemnek megfelelően. Az elmúlt 6-7 év viszont más, mint a korábbi időszakok, és nem tartom valószínűnek hogy csak technológiai változásokkal – algoritmus-kereskedés – magyarázható. Nem hogy nincs „irrational exuberance”, hanem álmélkodás és hitetlenkedés övezi az elmúlt évek tőzsdei emelkedését, miközben számos geopolitikai és gazdasági folyamat okozhatott volna tőkepiaci pánikot, de nem tette.

Forrás: http://www.nyxdata.com

Aki napi szinten végigkövette az elmúlt évek amerikai részvénypiaci fejleményeit, az valószínűleg érti, miről beszélek, aki nem, annak megpróbálom elmagyarázni. A válság előtt a tőzsdék leegyszerűsítve a következőképpen működtek: volt egy alapvető emelkedő trend, ami általában 6-7 évig tartott, növekvő forgalom, és javuló – bár nem fenntartható - gazdasági teljesítmény mellett. Ebben a trendben előfordult, hogy az alapvetően optimista hangulatba belepiszkított egy negatív makorgazdasági hír, vagy egy jegybanki kamatemelésnek az előszele, és bekövetkezett egy nagy 10-30%-os korrekció, amikor is „megtisztult” a piac: a shortosok jóllaktak, a nagy kockázatot vállaló és/vagy rosszul időzítő befektetők megégették magukat. Ez a piacok természetes menete, annyi korrekcióval, hogy a trend nem biztos hogy emelkedő – lásd Nikkei 1990-2012 között:

Forrás: http://commons.wikimedia.org

Ehhez képest manapság akár pozitív, akár negatív hír lát napvilágot a reakció pozitív, mondván hogy a rossz hír is jó hír, hiszen a jegybank akkor tovább tartja nullán a kamatot, és még több kötvényt vásárol. Ez a rekació érthető volt az első és második mennyiségi lazítás idején, hiszen akkor még lehetett hinni a quantitative easing-ek hatásában. De jelenleg a vita tárgya az, hogy idén, vagy jövőre emeljen-e kamatot a Fed, nem pedig újabb pénznyomda. Egyik legemlékezetesebb rekació a 2014 első negyedévében napvilágot látott első negyedéves amerikai GDP adatra való esés volt: miközben az elemzői konszenzus 3%-os emelkedést jósolt, több mint 2%-os esést publikáltak, és erre az S&P500 határidős index esett mintegy 0,2%-ot! Amikor én ezt a szakmát elkezdtem 2004-ben, egy negatív GDP adatra a piac egy hétig zuhant. Ezen a téren a legfrissebb aktualitás: USA 2015 első negyedéves GDP adata 0,2%-os emelkedést mutatott (az 1%-os konszenzussal ellentétben), illetve az FOMC (FED nyíltpiaci bizottsága) legújabb jelentése nem csökkentette az idei kamatemelés esélyét. Erre az S&P500 reakciója:

 

 

A kérdés, hogy mi vezetett idáig, és mi ez a jelenség, ami – talán a long pozícióban lévő olvasók is egyetértenek – minden, csak nem normális tőkepiac. Én alapvetően kétféle magyarázattal szolgálnék, és előrevetítem, hogy a másodikat tartom reálisabbnak.

Mindkét magyarázat szerint a jegybankok régóta úgy tudják, hogy az emelkedő részvényárak pozitív gazdasági hatással bírnak – például a vagyonhatás miatt – így ha sikerül beindítani és fenntartani egy részvényrallit, akkor ez hozzájárulhat a kilábaláshoz. Nem kisebb név, Alan Greenspan szerint is az emelkedő részvénypiac többet ér, mint bármilyen gazdaságélénkítő lépés.

Most ezt a véleményt ne firtassuk, vannak ellenérvek is, de egy növekvő gazdaság velejárója lehet egy emelkedő tőzsdeindex, csupán az ok-okozattal vitatkoznék. Akkor tehát a jegybank meddig hajlandó elmenni a részvénypiacok felemelésében? Ezen a ponton választom ketté a „visszafogott” és a „radikális” véleményeket.

A visszafogott vélemények – melyek nem mellesleg a Fed hivatalos álláspontját is tükrözik – azt állítják, hogy a jegybank csak közvetett eszközökkel segítette elő a részvénypiaci áremelkedést, tehát levitte a hozamgörbét – néhány jegybankár véleményével szemben - nem csak a rövid, hanem a hosszú végét is, és úgymond átkényszerítette a befektetőket a kötvénypiacról a részvénypiacra. Mindez részben igaz, de a befektetők hadát továbbra sem találni a részvénypiacon, a sokszor hivatkozott likviditás nyomokban sem fedezhető fel. Ezen a ponton hagy cáfoljam meg azon véleményeket, melyek szerint a QE-k során felvásárolt kötvényekért kapott pénzek a tőzsdén landoltak – hiszen igen neves magazinok honlapjain lehet ilyen véleményeket olvasni.

Ha ez nagy volumenben történt volna meg, akkor éles emelkedést tapasztalhattunk volna a tőzsdei forgalmi adatokon. Ezek pedig úgy érik el a 2007-2008-as forgalom egyharmadát, hogy jelenleg a forgalom minimum 70%-át high frequency trading cégek adják, tehát a hagyományos intézményi és kisbefektetők részesedése az elmúlt évek emelkedéséből valószínűleg elhanyagolható.

A radikális vélemények szerint viszont a Fed nem csupán közvetett hatást gyakorol a résvénypiacra, hanem olykor-olykor megállít egy kibonakozóban lévő korrekciót, vagy átlöki a piacot egy-egy kritikus technikai szinten – természetesen felfelé. Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a Fed törvényileg nem vásárolhat részvényeket sem indexeket, tehát a vádaknak igen jelentős tétje van hosszú távon.  A szálak 1988-ig vezetnek vissza, amikor is Ronald Reagan elnöksége alatt létrehozták a „tőkepiaci akciócsoportot”, melynek beceneve a „plunge protection team” (PPT), azaz összeomlás megelőző csapat. Bővebben a Wikipédián olvashatunk erről a képződményről. Időről időre előjöttek különböző összeomlásokat követő látványos emelkedések után olyan vélemények, melyek szerint a PPT interveniált a piacokon. Legutóbb tavaly októberében volt látványos a piac fordulása.

Fotó: Simon Bouchard

A legtöbb forrás azt állítja, hogy a Fed – vagyis pontosabban valaki korlátlan pénztárcával – nem a prompt részvénypiacon, hanem a futures piacon keresztül interveniál. Ezt támasztja alá azon megfigyelések is, melyek szerint lokális mélypontokon a határidős- és azonnali index értéke közötti különbség látványosan megnövekszik. Ekkor tehát az arbitrazsőrök megveszik az azonnali piacon a részvényeket, illetve index-ETF-eket, és eladják az index-futurest, majd pedig egy alkalmas pillanatban zárják a pozíciókat. Ahhoz, hogy napon belül tényleg megforduljon a trend, ahhoz az kell, hogy a shortosok pánikszerűen vásárolják vissza a részvényeket. Ahhoz, hogy ez a „részvényfeltolás” stratégia sikeres legyen, ahhoz a lehető legnagyobb árelmozdulást kell elérni a lehető legkisebb mennyiséggel. Mindez úgy tűnik sikerül, hiszen rendszerint rendkívül alacsony forgalom mellett emelkednek a piacok manapság.

Az eddig elmondottak bár megfigyelhetők a piacon, de nem bizonyítják a Fed beavatkozását, hiszen elvileg bárki(k) manipulálhatják a piacokat (lásd különböző fixing botrányok). Ekkor jönnek elő a nagyokos szakértők összeesküvés-elméletet kiáltva, hogy a piacok P/E alapon nem túlárazottak, és mi az hogy a Fed beavatkozik, a fundamentumok hajtják fel a részvényárakat. Igaz, hogy a bizonyítékok közvetettek, de akkor mit keresnek a részvénypiacon a deklaráltan részvényeket vásárló jegybankok?

Teljesen nyilvánvaló a japán példa: 30 évig tartó medvepiac nem a részvénybe fektető tömegek miatt emelkedett többéves rekordra, hanem a BOJ deklarált részvényvásárlása miatt. Ha én vagyok a jen kibocsátója, és ezt korlátlanul meg tudom tenni, akkor addig tolom a Nikkeit ameddig „akarom”. De mit keres a japán jegybank az amerikai részvénypiacon? És a svájci? És az izraeli? És a cseh? Egy olyan piacon, ahol a free market szabályai évényesülnek? Na aki komolyan gondolja, hogy bármilyen direkt- vagy indirekt biztosíték nélkül svájc S&P500 követő ETF-ekbe fektet, az inkább olvasson „brit tudósok” által írt cikkeket.

A FinLab blog szerzői a Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék oktatói és kutatói, de az írások minden esetben a szerzők magánvéleményét tükrözik.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

FinLab Mi az az átváltható kötvény?
Mezőfi Balázs | 2015. július 24. 17:17
Az átváltható kötvények érdekes alternatívát nyújtanak mind a befektetők, mind a kibocsátók számára a részvényekkel és kötvényekkel szemben, ennek ellenére a hazai piac mérete elhanyagolható. Néhány hazai kibocsátóval azonban találkozhatunk, legutóbb például a Plotinus holding cég bocsátott ki átváltható kötvényeket. A cikk első részében bemutatom az átváltható kötvények árazásával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, amelyek fontosak lehetnek az eszköz működésének megértésében, második részében pedig bemutatom a témában végzett empirikus elemzésem legfontosabb eredményeit.
FinLab Rejtély a tőzsdén: a láthatatlan piacokról jön a forgalom?
Havran Dániel | 2015. május 11. 20:04
Vajon a tőzsdéken az alacsonyabb forgalom azért van, mert a kereskedők csere utáni étvágya csökkent volna? Az, hogy a tőzsdei forgalom még ma sincs a válság előtti szinten, abban nem annyira a bizalmatlanság, hanem sokkal inkább egy fontos intézményi változás, a dark poolok népszerűsége magyarázza.
FinLab A világ legnagyobb brókerbotrányának története
Berlinger Edina | 2015. május 10. 13:39
Az alábbiakban röviden ismertetem egy híres amerikai pénzügyi botrány történetét a lenti források fordításával és rövidítésével. Azt az olvasóra bízom, hogy megtalálja a közelmúlt hazai botrányaival való hasonlóságokat és különbözőségeket.
FinLab Szemben az egész világgal: mi történik a magyar felsőoktatásban?
Berlinger Edina | 2015. április 26. 12:02
A nemrégiben újra fellángoló diáktüntetések jó alkalmat teremtenek arra, hogy végiggondoljuk, hogy mit csinálunk mi itt a felsőoktatásban.
FinLab Tényleg keveset költünk felsőoktatásra, vagy tartsák el magukat az egyetemek?
Havran Dániel | 2015. január 17. 18:00
Az elmúlt napokban az érettségi kérdése kapcsán újra sokat hallhatunk a felsőoktatási politikáról, illetve a felsőoktatás finanszírozásáról. Egyesek azt állítják, hogy keveset költünk a tudományra és annak disszeminációjára, mások azt hangoztatják, hogy az lenne az egészséges, hogy ágazat maga termelné ki működésének költségét. Hol az igazság? Mennyire lehet ezt az „iparágat” alul- vagy felülfinanszírozni? Járjuk körül ezt a kérdést a blogban.
FinLab Milyen egy jó nyugdíjrendszer?
Berlinger Edina | 2015. január 10. 11:01
A szakirodalmi kritikák szerint, a létező nyugdíjrendszerekkel általában az a baj, hogy nem tudják megfelelően kezelni a demográfiai és a munkaerő-piaci trendeket, illetve kevéssé átláthatók. Tervezzünk új nyugdíjrendszert, de előbb számoljunk le a mítoszokkal!
FinLab Intézményesített csalás? Elképesztő trükkel húzzák le a tőzsdézőket
Misik Sándor | 2015. január 5. 20:01
Egy befektető azt vette észre, hogy az általa adott megbízások mindig kicsit „arrébb” teljesültek, mint tervezte - utánajárt, miféle boszorkányság áll a háttérben és amit talált, az egészen elképesztő volt. Csak úgy kerülhetjük el a lehúzást, ha saját tőzsdét nyitunk, és veszünk egy hatvan mérföldes kábeltekercset?
FinLab Filléres gondok és fényűzés: a magyar sport két arca
Juhász Péter PhD CFA | 2014. december 30. 16:28
Úgy tűnik, itthon néhányan mesésen megélnek a jelenlegi zavaros sportvezetési helyzetből, miközben a többségnek filléres gondjai vannak. A szinte áthatolhatatlan fal azonban nem sportágak között húzódik, s nem is a tömeg és a versenysport között.
FinLab A cashflow és az igazság
Fazakas Gergely | 2014. december 22. 11:36
A minap egy számvitel előadására ültem be ahhoz a csoporthoz, melyet én magam vállalati pénzügyekre oktatok.. Számviteles kollégám izmos felütéssel kezdte az előadást: „Vannak tárgyak, ahol alulértékelik, és vannak, ahol nagyon túlértékelik az eredménnyel szemben a cashflow szerepét – én majd elmondom az igazságot.”
FinLab Részletek az év könyvéből: mi a társadalmi felelősség?
Berlinger Edina | 2014. december 17. 20:03
Jean Tirole Nobel díjas közgazdász a 2005-ben megjelent Theory of Corporate Finance könyvében részletesen foglalkozik a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdésével. A könyvet 2014-ben az év könyvévé választották Amerikában. A könyv részletet Berlinger Edina egyetemi docens fordította.
Friss
hírlevél