Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Úgy tűnik, itthon néhányan mesésen megélnek a jelenlegi zavaros sportvezetési helyzetből, miközben a többségnek filléres gondjai vannak. A szinte áthatolhatatlan fal azonban nem sportágak között húzódik, s nem is a tömeg és a versenysport között.

Az egyik végleten ott vannak a kisebb települések néhány tíz fős egyesületei. Például a rendszerint egy-két egykori sportoló lelkesedéséből létrejött futball, birkózó vagy vívó csapatok. Az ezekről szóló pénzügyi tervekben újra meg újra felbukkan, hogy a szülők egymás gyermekeit fuvarozzák a versenyekre ingyen, mert hiába volt akár csapat megyei első az adott korosztályban, (mentrendszerű) buszra vagy akár költségtérítésre nem futja. Így aztán csak annyi versenyre megy az amúgy bajnok egyesület, ahányat a családi költségvetések elviselnek. A helyszínek közül nem a minőség, hanem a távolság alapján válogatnak, a sportot népszerűsítő, a fiatalokat lelkesítő házi bajnokságon pedig az anyukák készítik a szendvicseket a saját maguk által hozott alapanyagokból.

Az egyik véglet

Itt az edzők valamilyen főállás mellett délutánonként 30-40 ezer forintos félállásnak csúfolt tiszteletdíjért dolgoznak végig heti 6-10 edzést (12-20 órát) és a hétvégi versenyeket. A szerencsésebbek akár minimálbért is kaphatnak, ha egy szponzor (sokszor az egyik versenyző tehetősebb vállalkozó rokona) állja a költségeket. A négy-öt edzővel működő egyesület napi sportmunkában is részt vevő vezetői se kapnak többet rendszerint havi bruttó 150 ezer forintnál. Ezért kell, hogy megszerettessék a sportot a legkisebbekkel, utánpótlást neveljenek és versenyeket szervezzenek. Mert ha nem, hát nem is lesz verseny, hiszen a szövetségnek sincsen pénze. A pénzügyi tervekben komoly tétel a 8-10 új futball- vagy kosárlabda vásárlása, és megrengeti a költségvetést, ha szeptemberben a tavalyi 30 helyett csak 20 újoncot sikerül toborozni, mert a havi 1000 forintos tagdíjat 1200-ra emelték.

És a másik véglet

Vannak azonban olyan pénzügyi tervek is, amelyek mintha a Holdról, vagy legalábbis egy másik országból származnának. Az alig 50 fős úszóegyesület két félállású edzőjét felügyelő sportvezetője bruttó 900 ezer forintot tesz zsebre, bár maga nem rendelkezik érdemi sportképzettséggel. Asszisztense havi 450 ezret kap adó előtt, míg a tényleges munkát végző edzők 150-200 ezret. Versenyt nem szerveznek, mert az veszteséges, viszont az uszodát az önkormányzat ingyen adja, és van két-három tőkeerős szponzoruk is, pedig az utazásokat is a szülők állják.

Vagy ott van az a legmagasabb kategóriában futballtornákat szervező cég, ahol az ajtóban a vendégeket fogadó hosztesz három napos (!) munkájára 300 ezer forintot számolnak a korábbi hasonló események gyakorlata alapján. A teljes lebonyolítás egyhónapos munkájáért a két szervező fejenként 1,5 millió forinttal lett gazdagabb, a barátságos, tét nélküli tornán részt vevő játékosok pedig esténként luxus wellnessben pihenhették ki a fáradalmakat, miközben üdvözlő ajándékként fejenként 20 ezer forintos csomagot kaptak Tokajival, Pick szalámival és libamájjal.

Az egyik határon túli (nem ismert) sportegyesületnél pedig az a gond, hogy nem tudják elkölteni a magyar államtól váratlanul kapott támogatást, így várhatóan saját buszt vesznek, hogy az évi három-öt versenyre azzal vihessék a hozzájuk járó 50-80 gyereket. Közben attól félnek, hogy ha az eddigi támogatóik (akik korábban is teljesen fedezték a működési költségeket), ha megtudják, mennyi pénz esett az ölükbe, többé egyetlen fillért sem fognak adni.

Ez utóbbi klubok eredményben jellemzően semmivel sem különbek a másik csoportnál. Mégis a sportra elfolyó, tipikusan állami forrásból származó milliók és milliárdok valamiért náluk landolnak, kevés, a sportot sokszor az öltözőkből nem ismerő kiválasztott vagy azok cégei zsebébe kerülve. A másik végleten meglévő, tömegeket érintő napi gondok viszont évek óta nem látszanak enyhülni.

FinLab blog szerzői a Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék oktatói és kutatói, de az írások minden esetben a szerzők magánvéleményét tükrözik.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

FinLab Mi az az átváltható kötvény?
Mezőfi Balázs | 2015. július 24. 17:17
Az átváltható kötvények érdekes alternatívát nyújtanak mind a befektetők, mind a kibocsátók számára a részvényekkel és kötvényekkel szemben, ennek ellenére a hazai piac mérete elhanyagolható. Néhány hazai kibocsátóval azonban találkozhatunk, legutóbb például a Plotinus holding cég bocsátott ki átváltható kötvényeket. A cikk első részében bemutatom az átváltható kötvények árazásával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, amelyek fontosak lehetnek az eszköz működésének megértésében, második részében pedig bemutatom a témában végzett empirikus elemzésem legfontosabb eredményeit.
FinLab Rejtély a tőzsdén: a láthatatlan piacokról jön a forgalom?
Havran Dániel | 2015. május 11. 20:04
Vajon a tőzsdéken az alacsonyabb forgalom azért van, mert a kereskedők csere utáni étvágya csökkent volna? Az, hogy a tőzsdei forgalom még ma sincs a válság előtti szinten, abban nem annyira a bizalmatlanság, hanem sokkal inkább egy fontos intézményi változás, a dark poolok népszerűsége magyarázza.
FinLab A világ legnagyobb brókerbotrányának története
Berlinger Edina | 2015. május 10. 13:39
Az alábbiakban röviden ismertetem egy híres amerikai pénzügyi botrány történetét a lenti források fordításával és rövidítésével. Azt az olvasóra bízom, hogy megtalálja a közelmúlt hazai botrányaival való hasonlóságokat és különbözőségeket.
FinLab Ami most van az minden, csak nem normális tőkepiac
Misik Sándor | 2015. május 4. 08:58
A 2008-as válság óta megháromszorozódott amerikai részvényindexek emelkedése a válság előtti kereskedési mennyiség fele/egyharmada mellett történt, és folyamatosan csökkenő trendet mutat, ami érdekes kérdéseket vet fel több piaci szereplőben is.
FinLab Szemben az egész világgal: mi történik a magyar felsőoktatásban?
Berlinger Edina | 2015. április 26. 12:02
A nemrégiben újra fellángoló diáktüntetések jó alkalmat teremtenek arra, hogy végiggondoljuk, hogy mit csinálunk mi itt a felsőoktatásban.
FinLab Tényleg keveset költünk felsőoktatásra, vagy tartsák el magukat az egyetemek?
Havran Dániel | 2015. január 17. 18:00
Az elmúlt napokban az érettségi kérdése kapcsán újra sokat hallhatunk a felsőoktatási politikáról, illetve a felsőoktatás finanszírozásáról. Egyesek azt állítják, hogy keveset költünk a tudományra és annak disszeminációjára, mások azt hangoztatják, hogy az lenne az egészséges, hogy ágazat maga termelné ki működésének költségét. Hol az igazság? Mennyire lehet ezt az „iparágat” alul- vagy felülfinanszírozni? Járjuk körül ezt a kérdést a blogban.
FinLab Milyen egy jó nyugdíjrendszer?
Berlinger Edina | 2015. január 10. 11:01
A szakirodalmi kritikák szerint, a létező nyugdíjrendszerekkel általában az a baj, hogy nem tudják megfelelően kezelni a demográfiai és a munkaerő-piaci trendeket, illetve kevéssé átláthatók. Tervezzünk új nyugdíjrendszert, de előbb számoljunk le a mítoszokkal!
FinLab Intézményesített csalás? Elképesztő trükkel húzzák le a tőzsdézőket
Misik Sándor | 2015. január 5. 20:01
Egy befektető azt vette észre, hogy az általa adott megbízások mindig kicsit „arrébb” teljesültek, mint tervezte - utánajárt, miféle boszorkányság áll a háttérben és amit talált, az egészen elképesztő volt. Csak úgy kerülhetjük el a lehúzást, ha saját tőzsdét nyitunk, és veszünk egy hatvan mérföldes kábeltekercset?
FinLab A cashflow és az igazság
Fazakas Gergely | 2014. december 22. 11:36
A minap egy számvitel előadására ültem be ahhoz a csoporthoz, melyet én magam vállalati pénzügyekre oktatok.. Számviteles kollégám izmos felütéssel kezdte az előadást: „Vannak tárgyak, ahol alulértékelik, és vannak, ahol nagyon túlértékelik az eredménnyel szemben a cashflow szerepét – én majd elmondom az igazságot.”
FinLab Részletek az év könyvéből: mi a társadalmi felelősség?
Berlinger Edina | 2014. december 17. 20:03
Jean Tirole Nobel díjas közgazdász a 2005-ben megjelent Theory of Corporate Finance könyvében részletesen foglalkozik a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdésével. A könyvet 2014-ben az év könyvévé választották Amerikában. A könyv részletet Berlinger Edina egyetemi docens fordította.
Friss
hírlevél