<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A piaci kockázati szabályozás teljes újrafogalmazásának részeként a Bázeli Bizottság új szabályozói kockázati mértékként az Expected Shortfall (ES) bevezetését javasolja. A bankok persze panaszkodnak - sőt, néhány kutatócsoport is kritikával fogadta a javaslatot.

A piaci kockázati szabályozás teljes újrafogalmazásának részeként a Bázeli Bizottság 2012-es ill. 2013-as memorandumában új szabályozói kockázati mértékként az Expected Shortfall (ES) bevezetését javasolja az eddig általánosan használt kockáztatott érték (VaR) helyett. A bankok persze panaszkodnak a várható változás miatt sőt, néhány kutatócsoport is kritikával fogadta a javaslatot. Egyelőre az egész reform konzultációs periódusban tart, de az új kockázati mértékre való áttérés (amit egyébként a kutatók döntő többsége 15 éve sürget), elkerülhetetlennek látszik.

Látnunk kell, hogy minden kockázati mérték egy tipikusan igen  nagy portfólió kockázatát igyekszik megragadni, vagyis egy nagyon sok változós valószínűségeloszlásban foglalt információt egyetlen számba sűríteni. Nincs olyan módszer, amely ezt a sűrítést bármely elképzelhető portfólió esetén optimálisan elvégezné, ezért akármely kockázati mérték könnyű céltáblája lehet a kritikának. Számos egymásnak ellentmondó követelményt mérlegelve kell itt megtalálni az értelmes és praktikus kompromisszumot. Úgy hiszem, a Bázeli Bizottság kiváló döntést hozott az ES kiválasztásával.

Melyek az ES mellett szóló érvek?

  • Az ES könnyen felfogható: ha valaki képes volt megérteni a kvantilis (vagyis a kockáztatott érték, VaR) fogalmát, akkor képes lesz a kvantilisen túli veszteségek átlagát is megérteni, ami éppen az ES.
  • Az ES sokkal jobban jellemzi az eloszlás szélén található veszélyes, nagy ingadozásokat, mint a VaR, és nehezebb manipulálni is.
  • Az ES-t könnyű mérni (a veszteségek nagyságszerinti sorba rendezésével és a megkövetelt konfidencia szint fölötti veszteségek átlagolásával), és mint azt Rockafellar és Uryasev 2000-ben megmutatták, lineáris programozással (lényegében valós időben) optimalizálható.
  • Acerbi and Tasche 2002-ben bebizonyították, hogy az ES koherens kockázati mérték abban az értelemben, ahogy a koherencia axiómákat Artzner et al. 1999-ben megfogalmazták. Mint ilyen, az ES konvex. Míg nem hiszem, hogy egy olyan összetett kérdés megfontolásánál, mint a helyes kockázati mérték kiválasztása, mániásan ragaszkodnunk kellene az axiomatikus tárgyaláshoz, egészen bizonyos vagyok abban, hogy a konvexitás bármely értelmes kockázati mérték elengedhetetlen tulajdonsága kell hogy legyen. Egy nem-konvex kockázati mérték ugyanis bünteti a diverzifikációt, szabályozói arbitrázshoz vezethet, nem teszi lehetővé a kockázatok helyes összegzését és árazását (mert a hatékony portfóliók halmaza nem lesz garantáltan konvex), nem biztosítja, hogy a nagy pénzügyi intézményeknél megalkothassuk az értelmes, egymásba ágyazott kereskedési limitek rendszerét, stb.  A VaR lényeges hibája éppen az volt, hogy semmi nem garantálta, hogy konvex legyen, és valóban, különböző kutatók rendre-másra szerkesztettek is olyan példákat, amelyek a VaR konvexitásának a súlyos sérülését mutatták be.

Hadd jegyezzem itt meg, hogy mint azt 2004-ben munkatársaimmal megmutattuk, a piaci kockázatok egyszerűsített, a szabályozói tőkekövetelményt a különböző pozíciókhoz rendelő modellje (az 1998-as európai CAD, ill. a 2000. évi magyarországi kereskedési könyv rendelet) szintén a konvexitást sértő mértékeket implikált. Az új szabályozás részletei nem ismertek még, de komolyan megfontolásra került, hogy visszavonják a bankoknak azt a jogát, hogy saját modell alapján számítsák ki a kockázatukat, amivel széles körben visszaéltek, és amivel jelentősen hozzájárultak a 2007-09-es válság előkészítéséhez. Elképzelhető, hogy a jövőben a szabályozó a tőkekövetelményt különböző szcenáriók alapján állapíttatja meg. Csak remélni lehet, hogy ezeknek a szcenárióknak a megalkotásával nem sérül megint a kockázati mértékek konvexitásának követelménye.

Kondor Imre
Parmenides Foundation, Pullach b. München, Németország,
Befektetések és Vállalati Pénzügyek Tanszék, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest

A FinLab blog szerzői a Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék oktatói és kutatói, de az írások minden esetben a szerzők magánvéleményét tükrözik.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

FinLab Mi az az átváltható kötvény?
Mezőfi Balázs | 2015. július 24. 17:17
Az átváltható kötvények érdekes alternatívát nyújtanak mind a befektetők, mind a kibocsátók számára a részvényekkel és kötvényekkel szemben, ennek ellenére a hazai piac mérete elhanyagolható. Néhány hazai kibocsátóval azonban találkozhatunk, legutóbb például a Plotinus holding cég bocsátott ki átváltható kötvényeket. A cikk első részében bemutatom az átváltható kötvények árazásával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, amelyek fontosak lehetnek az eszköz működésének megértésében, második részében pedig bemutatom a témában végzett empirikus elemzésem legfontosabb eredményeit.
FinLab Rejtély a tőzsdén: a láthatatlan piacokról jön a forgalom?
Havran Dániel | 2015. május 11. 20:04
Vajon a tőzsdéken az alacsonyabb forgalom azért van, mert a kereskedők csere utáni étvágya csökkent volna? Az, hogy a tőzsdei forgalom még ma sincs a válság előtti szinten, abban nem annyira a bizalmatlanság, hanem sokkal inkább egy fontos intézményi változás, a dark poolok népszerűsége magyarázza.
FinLab A világ legnagyobb brókerbotrányának története
Berlinger Edina | 2015. május 10. 13:39
Az alábbiakban röviden ismertetem egy híres amerikai pénzügyi botrány történetét a lenti források fordításával és rövidítésével. Azt az olvasóra bízom, hogy megtalálja a közelmúlt hazai botrányaival való hasonlóságokat és különbözőségeket.
FinLab Ami most van az minden, csak nem normális tőkepiac
Misik Sándor | 2015. május 4. 08:58
A 2008-as válság óta megháromszorozódott amerikai részvényindexek emelkedése a válság előtti kereskedési mennyiség fele/egyharmada mellett történt, és folyamatosan csökkenő trendet mutat, ami érdekes kérdéseket vet fel több piaci szereplőben is.
FinLab Szemben az egész világgal: mi történik a magyar felsőoktatásban?
Berlinger Edina | 2015. április 26. 12:02
A nemrégiben újra fellángoló diáktüntetések jó alkalmat teremtenek arra, hogy végiggondoljuk, hogy mit csinálunk mi itt a felsőoktatásban.
FinLab Tényleg keveset költünk felsőoktatásra, vagy tartsák el magukat az egyetemek?
Havran Dániel | 2015. január 17. 18:00
Az elmúlt napokban az érettségi kérdése kapcsán újra sokat hallhatunk a felsőoktatási politikáról, illetve a felsőoktatás finanszírozásáról. Egyesek azt állítják, hogy keveset költünk a tudományra és annak disszeminációjára, mások azt hangoztatják, hogy az lenne az egészséges, hogy ágazat maga termelné ki működésének költségét. Hol az igazság? Mennyire lehet ezt az „iparágat” alul- vagy felülfinanszírozni? Járjuk körül ezt a kérdést a blogban.
FinLab Milyen egy jó nyugdíjrendszer?
Berlinger Edina | 2015. január 10. 11:01
A szakirodalmi kritikák szerint, a létező nyugdíjrendszerekkel általában az a baj, hogy nem tudják megfelelően kezelni a demográfiai és a munkaerő-piaci trendeket, illetve kevéssé átláthatók. Tervezzünk új nyugdíjrendszert, de előbb számoljunk le a mítoszokkal!
FinLab Intézményesített csalás? Elképesztő trükkel húzzák le a tőzsdézőket
Misik Sándor | 2015. január 5. 20:01
Egy befektető azt vette észre, hogy az általa adott megbízások mindig kicsit „arrébb” teljesültek, mint tervezte - utánajárt, miféle boszorkányság áll a háttérben és amit talált, az egészen elképesztő volt. Csak úgy kerülhetjük el a lehúzást, ha saját tőzsdét nyitunk, és veszünk egy hatvan mérföldes kábeltekercset?
FinLab Filléres gondok és fényűzés: a magyar sport két arca
Juhász Péter PhD CFA | 2014. december 30. 16:28
Úgy tűnik, itthon néhányan mesésen megélnek a jelenlegi zavaros sportvezetési helyzetből, miközben a többségnek filléres gondjai vannak. A szinte áthatolhatatlan fal azonban nem sportágak között húzódik, s nem is a tömeg és a versenysport között.
FinLab A cashflow és az igazság
Fazakas Gergely | 2014. december 22. 11:36
A minap egy számvitel előadására ültem be ahhoz a csoporthoz, melyet én magam vállalati pénzügyekre oktatok.. Számviteles kollégám izmos felütéssel kezdte az előadást: „Vannak tárgyak, ahol alulértékelik, és vannak, ahol nagyon túlértékelik az eredménnyel szemben a cashflow szerepét – én majd elmondom az igazságot.”
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló