Mi legyen a címkén?
Az élelmiszerek címkézésének, illetve jelölésének alapvető célja, hogy tájékoztassa a fogyasztót az élelmiszer jellegéről, tulajdonságairól. Az EU-előírásoknak megfelelően kötelezően fel kell tüntetni a termékeken az élelmiszer megnevezését, valódi jellegét, akárcsak az élelmiszer előállításához felhasznált anyagokat, mégpedig tömegük szerint csökkenő mennyiségű sorrendben.
Azok a rémisztő E számok
Az adalékanyagokat funkciójuk szerinti csoportnevük és nevük, vagy csoportnevük és E számuk szerint kell feltüntetni az élelmiszerek címkéjén. Csak szigorúan engedélyezett adalékanyagok használhatók a termékekben és csak a legkisebb szükséges mennyiségben. A maximum felhasználható mennyiséget sok esetben jogszabály rögzíti, ahogyan a mesterséges színezékekét és tartósítószerekét is. Ha az élelmiszer allergén listán szereplő anyagot, vagy abból származó komponenst tartalmaz, annak jelenlétére utalni kell. Így például a következő összetevőket kell felsorolni:
• Glutént tartalmazó gabona: búza, rozs, árpa, zab, tönköly-búza, kamut-búza
• Halak, rákok, puhatestűek és azokat tartalmazó termékek
• Tej, tojás - nem csak a tyúk- és azokból készült termékek (beleértve a laktózt is)
• Mogyoró, szójabab, csillagfürt, szezámmag, diófélék, mandula pisztácia és azokból készült termékek
• Zeller és az abból készült termékek
• Mustár és a belőle készült termékek
• Kéndioxid és SO2-ben kifejezett szulfitok
Mit kell még jelölni?
Az élelmiszerek minőségének megőrzési ideje azt jelzi, hogy az élelmiszer a tulajdonságait a megadott, helyes tárolási körülmények között meddig tudja megőrizni. A mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszereknél, a „fogyasztható:….” feliratnak is kell szerepelnie a csomagoláson.
1: Összetevők
2: A legnagyobb mennyiségben megtalálható összetevő
3: E400-E499: Sűrítőanyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek
4: Élelmiszer megnevezése, termék valós jellegének ismertetése
5: Tápanyag- összetétel- kj/kcal
6: Termék mennyiségének jelölése
7: Gyártó megnevezése
8: Élelmiszer minőségének megőrzési ideje
9. Előállító üzem egyedi EU azonosítója
Mitől más a bébiétel?
A tápérték jelölését a jelen szabályok szerint kötelező feltüntetni a különleges táplálkozási célú élelmiszereken (például bébiételeken, diabetikus élelmiszereken), ha tápérték-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítás szerepel a terméken, továbbá a vitamin és ásványi anyag hozzáadásával készülő élelmiszereken. A tápanyag-összetételre vonatkozó megnevezések a következők: energiatartalom (kJ/kcal), fehérje, szénhidrát (ebből cukor), zsír (ebből telített zsírsavak), nátrium, élelmi rost (g) 100 g, vagy 100 ml termékre kifejezve.A vitaminok, ásványi anyagok mennyiségét mg vagy µg mértékegységgel szokták megadni, vagy a felnőttek számára ajánlott napi bevitelt (RDA) százalékában. Ezeken felül pedig fel kell tüntetni az élettanilag aktív, egyéb anyagok mennyiségét, mint a taurin, koffein vagy L-karnitin.
A csomagoláson megtalálható a termék forgalmazója és/vagy gyártási helye is. Ezt csak abban az esetben kötelező feltüntetni a címkén, ha hiánya megtévesztheti a fogyasztót az adott élelmiszer tényleges származása, vagy eredete felől.
Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeket az Európai Unió országain belül külön jelöléssel is el kell ellátni. A jelölés lehetővé teszi, hogy az előállító üzem egyedileg is beazonosítható legyen. Például a „HU 7 EGK” felirat azt mutatja, hogy az adott terméket a PICK Szeged Zrt. központi gyárában, Szegeden állították elő.
Ha elegendő időt szánunk az élelmiszer címkeszövegének tanulmányozására, felelős döntést hozhatunk, és kizárólag a számunkra legmegfelelőbb termékek kerülhet a kosarunkba.