Rosszabbul élünk, mint négy éve? Nagyon rezeg a léc

Eidenpenz József, 2012. november 20., 07:08

Euróban számolva négy év alatt a hazai bérek kissé tudtak növekedni, forintban is pár százalékponttal meghaladták az inflációt. A nyugdíjak viszont már csak tizedszázalékpontokkal. Négy év alatt kivétel nélkül mindegyik kelet-európai EU-s országban jobban nőttek a bérek, mint nálunk, és kilenc év alatt is csak Lengyelország maradt le tőlünk egy kicsit.

Mennyivel keresnek nálunk jobban vagy rosszabbul a dolgozók, mint más EU-s országokban, és hogyan változott a kép az utóbbi években - erre kerestük a választ az EU statisztikai szervezete és a KSH adatai segítségével. Az Erostat euróra átszámolt nettó béradatai alapján nálunk tavaly évi 6035, azaz havi 503 euró volt a nettó fizetés, amit ha megszorzunk a jelenlegi 283 forint körüli árfolyammal, akkor 142 350 forintot kapunk, kicsit többet, mint a KSH 141 100 forintos adata. (Nem tudjuk, az Eurostat milyen árfolyamokkal számolt, de azt igen, hogy a tagországok szolgáltatják neki az adatokat.)

A huszonnegyedikek vagyunk a huszonkilencből

Ennek alapján Magyarország az euróban számított nettó bér alapján a 24. helyen áll az EU 27 országát, plusz Norvégiát és Svájcot tartalmazó 29 elemű listán. (Az érdekesség kedvéért a táblázatban szerepel Japán, az USA és Törökország is - táblázatunk a cikk végén.) Csupán a kelet-európai EU-tagok egy része, a lengyelek, románok, bolgárok, litvánok, lettek kerestek abszolút értékben kevesebbet, mint a magyar átlagdolgozó.

A szlovákok csak egy kicsivel, a szlovének és a csehek lényegesen többet kerestek, mint a magyarok. Görögországban és Portugáliában több mint másfélszeresét, évi tízezer eurónál többet vittek haza tavaly – már akinek volt munkája –, Spanyolországban vagy Írországban viszont két-háromszorosát. A csúcs Norvégia és Svájc több mint ötszörös fizetésekkel. Persze ott az árszínvonal is más – tegyük hozzá gyorsan az igazság kedvéért.

A nyugdíjak épphogy megőrizték értéküket

Az utóbbi négy évben euróban számolva csak 3,7 százalékkal nőtt a hazai nettó bér, míg a többi térségünkbeli országban 8 és 41 százalék közötti értékkel. Ebben persze több ország esetében benne van a devizaárfolyam-változás hatása is, de a szlovákiai 35 vagy a szlovéniai 17 százalékos bővülést például nem vagy alig érinti. (Szlovénia 2007 januárjában, Szlovákia 2009 januárjában vezette be az eurót.) Nálunk például a forint 23 százalékkal gyengült az MNB adatai szerint, 253-ról 311 forintra ment fel a keresztárfolyam 2011 végéig.

A magyar dolgozók többsége azonban a forintban megkeresett összeget forintban is költi el, és az euró eközben nem feltétlenül érdekli (hacsak devizahitele nincsen). A KSH adatai szerint forintban 114 282-ről 141 151-re emelkedett négy év alatt a bér, ami 23,5 százalékkal több. Eközben volt számításaink szerint összesen 19,1 százaléknyi infláció, azaz 4,4 százalékpont körül volt a reálbér-növekedés. A nyugdíjak értéke a statisztika alapján 19,7 százalékkal nőtt (76 293 forintról 91 292-re), itt is volt növekedés reálértékben, de csak minimális.

A megugró infláció könnyen elviheti

A számokból ítélve tehát valamivel javultak a bérek és a nyugdíjak a négy évvel korábbi állapothoz képest 2011 végére, de nem sokkal. Azóta évi hat százalék fölé nőtt az infláció, ami könnyen lenullázhatja a reálbér-növekedést. Ráadásul ezek a statisztikák csak az éppen dolgozók helyzetét ábrázolják, nem mérik azt, hogy a munkanélküliség 5,6 százalékról 10,9 százalékra nőtt 2007-ről 2011-re, vagy hogy mennyire emelkedtek a hitelek törlesztőrészletei, vagy hogy töredékére csökkent a munkanélküli segély időtartama és mérséklődött az összege is.

Ha külföldi összehasonlítást csinálunk, akkor az árakhoz viszonyítva is érdemes meg nézni, mit érnek az itteni bérek. Erre az úgynevezett vásárlóerő-paritás szolgál: A statisztikusok ezzel éppen azt nézik meg, hogy az egyes országokban mennyire térnek el egymástól az árak. Ahol éppen 100 lenne a vásárlóerő-paritás, ott éppen az EU-27 országok átlagának felelne meg.

Szerencsére árakban is a sereghajtók között

Ez az érték az EU-ban a bulgáriai 51 százaléktól a dániai 142 százalékig terjed, tehát Bulgáriában az átlagosnak csak fele az árak színvonala, a dánoknál pedig 42 százalékkal az átlag felett van. Magyarország 64 százalékkal a sereghajtók között található, még Lengyelország és Románia múlja alul, mindkettő 60 százalékos értékkel – tette közzé nemrég az Eurostat.

Az alacsony árak persze nem jelentenek problémát, az nekünk önmagában csak jó, de tekintsünk vissza kicsit a bérekre. A 27 EU-tag átlagbére – 2011-es adat erről még nincs – az Eurostat szerint 2010-ben évi 18 456 euró volt, Magyarországon 5858 euró, az átlag 31,7 százaléka. Vagyis, egyszerűen és tömören: az átlagosnak csak a harmadát keressük, de az átlagosnak a kétharmadát fizetjük meg az árakban. Vásárlóerőnk durván a fele az európai átlagnak, és az nyilván nem vigasz, hogy a bolgárok még rosszabbul állnak.

Budapest a román, bolgár, szerb, orosz, ázsiai városok között

Az árszínvonal, bérek, vásárlóerő összehasonlítására hozták létre a Numbeo.com oldalt, ahol a felhasználók által beküldött adatok alapján lehet összehasonlításokat tenni. Az oldal térségünk országaihoz képest nagyon előnytelen helyzetben tünteti fel Magyarországot, általában jóval alacsonyabb vásárlóerővel, mint a többiek. Ám a béradatok nem látszanak mindig megbízhatóaknak, legalábbis nagyon eltérnek az Eurostat adataitól (például Szlovákia, Lengyelország esetében). Feltételezésünk szerint sok felhasználó bruttó bért küldött be nettó bér helyett, a hazai átlagbér-adat viszont 140 000 forint körüli értékkel reális.

Budapest mindenesetre a Numbeo helyivásárlóerő-index (local purchasing power index) 210 várost tartalmazó listáján hátulról a 38. helyen van, román, bolgár, szerb, orosz, latin-amerikai és ázsiai városok között, 37,4-es indexértékkel.

Egyes országok nettó bérei



Ország Bér Bér Bér Változás Változás

2011 2007 2002 2011/2007 2011/2002
Norvégia 35 360,93 29 613,57 25 838,95 19,4% 36,9%
Svájc 33 334,02 24 184,49 24 906,80 37,8% 33,8%
Luxembourg 28 016,00 25 769,03 21 858,13 8,7% 28,2%
Svédoszág 27 319,80 24 108,60 20 773,49 13,3% 31,5%
Belgium 26 540,91 23 744,58 21 620,73 11,8% 22,8%
Németország 26 252,91 24 180,00 21 958,30 8,6% 19,6%
Dánia 25 692,58 23 246,45 20 355,29 10,5% 26,2%
Finnország 25 385,06 22 046,58 18 434,38 15,1% 37,7%
Ausztria 25 349,63 23 390,35 20 008,46 8,4% 26,7%
Hollandia 24 969,61 22 847,63 20 355,06 9,3% 22,7%
Japán 24 604,68 17 472,55 24 249,93 40,8% 1,5%
Franciaország 21 926,16 19 535,83 17 630,81 12,2% 24,4%
Egyesült Királyság 21 354,13 26 402,40 22 994,59 -19,1% -7,1%
Olaszország 19 171,74 17 041,62 15 064,66 12,5% 27,3%
Izland 18 769,80 30 509,29 19 194,89 -38,5% -2,2%
USA 18 724,73 16 265,73 19 996,47 15,1% -6,4%
Írország 17 816,51 16 917,86 13 611,87 5,3% 30,9%
Spanyolország 16 382,09 14 309,52 12 146,31 14,5% 34,9%
Portugália 10 882,88 9 956,32 8 242,68 9,3% 32,0%
Görögország 10 110,60 10 589,92 6 939,91 -4,5% 45,7%
Szlovénia 9 908,23 8 489,90 6 614,09 16,7% 49,8%
Málta 9 651,90 8 354,51 7 994,62 15,5% 20,7%
Cseh Köztársaság 7 914,69 6 094,84 4 100,51 29,9% 93,0%
Észtország 6 663,55 5 958,10 3 285,03 11,8% 102,8%
Szlovákia 6 094,20 4 500,94 2 628,10 35,4% 131,9%
Magyarország 6 034,92 5 819,19 4 137,49 3,7% 45,9%
Törökország 5 640,12 5 861,79 4 456,56 -3,8% 26,6%
Lengyelország 5 370,04 4 983,34 3 830,09 7,8% 40,2%
Lettország 5 095,70 4 151,11 2 221,12 22,8% 129,4%
Litvánia 4 439,13 4 147,50 2 285,08 7,0% 94,3%
Románia 3 567,16 3 073,49 1 403,97 16,1% 154,1%
Bulgária 2 275,63 1 612,13 974,25 41,2% 133,6%
Egyszerű átlag: 16 581,88 15 161,85 13 128,52 9,4% 26,3%
EUR/HUF árfolyam: 311,00 253,00 236,00 22,9% 31,8%
Forrás: Eurostat, euróban, éves nettó fizetés.




Bulgária, Lettország, Litvánia és Málta esetében 2010-es adatokkal.






KSH-adatok, forintban:



Nettó bér: 141 151 114 282 77 622 23,5% 81,8%
Átlagnyugdíj: 91 292 76 293 44 446 19,7% 105,4%
Infláció: - - - 19,1% 57,0%

500 000 forint, ha átmeneti segítségre van szükség

Ne csússz el a pénzügyeiddel! Ha hirtelen kiadások merültek fel és nem tudsz hova fordulni, megoldást jelenthet egy villámgyorsan felvehető kölcsön. A legjobbat gyorskölcsön kalkulátorunk segítségével találhatod meg! Ezek a legkedvezőbb ajánlatok a törlesztőrészlet nagysága alapján, ha 500 000 forintra van szükséged 36 hónapos futamidővel: a Cetelem Saját Ritmus személyi kölcsöne 16 823 forint a havi törlesztőrészlettel vehető fel, a THM 14,49 százalék. Pár forinttal tér el a K&H Bank személyi kölcsöne: 16 845 forintos törlesztőrészlettel és 13,79 százalékos THM-mel igényelhetjük. Kedvező ajánlat még az Erste Bank Most személyi kölcsöne is, a törlesztőrészlet 17 330 forint, a THM pedig 16,88 százalék, míg a Raiffeisen Banknál 18 064 forint a törlesztőrészlet, a THM pedig 20,85 százalék. További ajánlatok érdekelnek, esetleg nagyobb hitelösszeg? Használd ezt a hitelkalkulátort!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Lerohanták a tavakat a magyarok, milliókkal a zsebükben

Lerohanták a tavakat a magyarok, milliókkal a zsebükben

Túlzás nélkül lerohanták a nyaralók kínálati piacát a leendő vásárlók - ismertette legfrissebb elemzését az ingatlan.com, amely a Balaton és a Velencei-tó melletti települések és az érintett megyékben eladásra kínált lakóingatlanok - lakások, házak és nyaralók - kínálatát és árát vizsgálta több ezer hirdetés adatai alapján.

További cikkek

Utánajártunk

Videók

Privátbankár Árkosár

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX0.000%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • március 4
    KSH: Külkereskedelmi mérleg
    március 5
    KSH: Kiskereskedelmi forgalom
    Szolgáltatóipari BMI
    Szolgáltatóipari BMI
    GDP
    Kiskereskedelmi forgalom
    ISM szolgáltatóipari index
    március 6
    Bézs könyv
    március 7
    KSH: Ipari termelés
    Deutsche Post (2018 Q4)
    GDP
    EKB kamatdöntés
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    március 8
    KSH: Fogyasztói árindex
    Államháztartási egyenleg
    Munkanélküliségi ráta

Szavazás

Az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás eltörlését. Ön szerint a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben Magyarországon 2021-től?