A helyettes államtitkár az Egészséges munkahelyet minden életkorban! című kampány megnyitóján hozzátette: ezen a héten, április 28-án van a Munkavédelem világnapja, amelyet a kormány 2012-ben a munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalók emléknapjává nyilvánított.
23 ezer baleset, 80 halál
A foglalkoztatottak száma 2016-ban elérte a 4,4 milliót Magyarországon. Tavaly 23 027 munkabalesetet és 80 halálos munkabaleset történt, miközben 10 éve még 3,9 millió ember foglalkoztatása mellett volt ugyanennyi munkabaleset és 123 halálos munkabaleset.
A munkabaleseti ráta 10 éves viszonylatban csökkent az ipari termelés bővülése mellett, ahol magasabbak a baleseti kockázatok.
Elmondta, a megelőzés érdekében rengeteg feladat van, több terv még végrehajtásra vár. Ezek közül kiemelte, mivel a munkabaleseti adatok alapján az építőiparban történik a halálos munkabalesetek harmada, ezért májusban indul az építőipari tevékenység országos célvizsgálata. Szintén egyharmadát adja a halálos munkabaleseteknek a mezőgazdasági ágazat, amelynek veszélyeire, ártalmaira való figyelemfelkeltés és a megelőzés céljából kétéves kampányt terveznek indítani a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Szent István Egyetemmel közösen.
Az Egészséges munkahelyet minden életkorban! kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az idősödő munkavállalók munkahelyi védelmének fontosságára és gazdasági előnyeire, illetve, hogy támogassa a biztonságosabb és eredményesebb munkavégzést minden korosztály számára függetlenül attól, hogy karrierjük elején vagy a munkával töltött éveik végén járnak.
Mennyire tudjuk, hogy veszélyes?Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUROFOUND) ötévente végzett legutóbbi, 2015-ös felmérése szerint pozitív fejlemény, hogy tíz munkavállaló közül kilenc jól vagy nagyon jól tájékozott a munkakörével kapcsolatos egészségi és biztonsági kockázatokról. A kisebb vállalatoknál dolgozó munkavállalók azonban ritkábban kapnak tájékoztatást arról, hogy munkavégzésük során mi veszélyeztetheti őket, és a fiatal munkavállalók nagyobb mértékben ki vannak téve az intenzív munkavégzésnek, a többműszakos munkának, az ártalmas társas viselkedésformáknak és az állás bizonytalanságának. A kutatás szerint a problémás területek között szerepel, hogy 2010 és 2015 között 15 százalékról 17 százalékra emelkedett a vegyi anyagok, és 11 százalékról 13 százalékra a fertőző anyagok hatásainak kitett munkavállalók aránya. |